Hagyományőrző tábort tartottak Máréfalván

Hagyományőrző időutazás Fotó: Simó Márton

Szeptember 6. és 11. között Kaláka Tábort szervezett a Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület a falu tájházában. Ezeket a programokat Szallós Kis Judit szervezi és koordinálja immár évek óta. A tavaly szerényebb volt a táboroztatás, akkor a személyes odafigyelés volt erősebb, és inkább arra koncentráltak, hogy elvégezzék a szükséges javításokat és konzerválják a gyűjteményt, amelynek létrehozását és egyben tartását, közkinccsé tételét annak idején Kovács Piroska (1932–2016) tanárnő a székelykapuk és a helyi hagyományok, a szellemi és a tárgyi hagyaték elkötelezett őrzője kezdeményezte.

A csűrkapu belső oldalán festett emléklapok őrzik a korábbi táborok “lenyomatát”

Színes programkínálat és felújított ház várta a tábor lakóit.
– Ha lehet mondani, mi néhányan tavaly – mondta Szallós Kis Judit –, az egyesület önkéntesei, helyi pedagógusok és népi mesterek, még többet dolgoztunk, mint rendes esztendőkben. Meg kellett kívül tapasztani a ház falait, bent is meszelést végeztünk, fertőtlenítettük a bútorzatot, az ágyneműket. A magunk bőrén tapasztalhattuk, megtanulhattuk – ha eddig csak elméletből ismertük – azokat a fogásokat, amelyeket nagyanyáink a legtermészetesebb módon végeztek, úgy, hogy egyáltalán nem álltak a rendelkezésükre háztartási gépek és boltban beszerezhető vegyszerek – számolt be az előkészületekről. Hozzáfűzte: most egy jó karban levő épületegyüttesben fogadhatták azt a hetven gyermeket, akik egy héten át jártak vissza a foglalkozásaikra.

Szallós-Kis Judit táborvezető előkészíti a “terepet” a szombati táborzáró eseményekre

Többnyire helyi, fenyédi, zetelaki, székelyudvarhelyi táborlakóink voltak, de érkezett egy csoport Keresztvárról is, a barcasági szórványból, akikkel már jó pár éve kapcsolatban vannak.

Ismerkedés a fafaragás rejtelmeivel – Szallós-Kis Judit felvétele

– Néhány éve itt járt a tanító nénijük, megismert és megszeretett minket, s mintegy öt éve a tanítványaival érkezik hozzánk. Ők itt is laknak a tábor ideje alatt a Dévai Szent Ferenc Alapítvány házában, az egykori kántori lakban. A helyi és a közelebbi településről érkező gyermekeket esténként hazavitték a szülők, reggel pedig hozták – részletezte Szallós Kis Judit.

A Tájház udvar felöli bütüje – tavaly karbantartási munkálatokat végeztek

A helyi önkormányzat és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem keretében működő Márton Áron Alapítvány támogatásával megvalósuló program összeállításakor figyeltek arra a pedagógusok, hogy elsősorban a máréfalvi értékekre hívják fel a figyelmet. Előtérbe került a fafaragás. Végiglátogatták az itt található régi kapukat, a helyszínen tanulmányozták a feliratokat és a motívumokat. Emellett nagy sikernek örvendett a fiúk körében az ostorkészítés. Volt nemezelés, bútorfestés, gyöngyfűzés. Egy kirándulás alkalmával megismerkedtek a határban található nevezetességekkel, állatokkal, rovarokkal, növényekkel. A táborvezető elmondta, hogy a hosszas bezártság után jót tett az alsó és felső tagozatos gyermekeknek a szabadtéri tevékenységek sora. Ugyanakkor megfigyelhető volt az is, hogy kevés növényt ismernek, nincsenek tisztában olyan alapvető természeti jelenségekkel, tapasztalatokkal, amelyeket hajdanán eleink már zsenge gyermekként ismertek és használtak.

‘Útravaló’ csomagok készítése – Szallós-Kiss Judit felvétele

Bizonyos szempontból ez az időutazás arra is jó volt, hogy a jövőre és az életre is felkészítse a ma iskolásait, hiszen élhetünk annyira civilizált módon, olyan agyondigitalizált korban, amikor szinte minden csak gombnyomásnyira van tőlünk, de mégis az a legjobb, az a leghasznosabb, ha kezünket és tudásunkat használva is képesek vagyunk létezni és örvendezni a kétkezi munkának.

Gyöngyfűzés – Szallós-Kis Judit felvétele

Egy teljesen analóg világból érkeznek ezek az üzenetek, amelyeket ildomos továbbvinnünk és átadnunk. A rögtönzött ügyességi vetélkedők, az itt készített tárgyak arról tanúskodnak, hogy a tábori programok vezetőinek sikerült felkelteniük azt az érdeklődést, amelyet odahaza kamatoztathatnak a kis tanítványok, és eljöhet az az idő, amikor hasznosíthatnak is. És sok köztük a rendszeres visszatérő.

A címképet és a külön meg nem jelölt szövegközi fotókat a szerző készítette

Simó Márton