Simon Lászlóval, Gyergyószentmiklós városi hegyimentő közszolgálatának vezetőjével, a Gyilkos-tó Adventure Egyesület elnökével a gyilkos-tói terepmunka alkalmával beszéltünk a tavat és a térséget érintő kérdésekről. Történeti távlatból közelítve, a Gyilkos-tó Adventure Egyesületet, a régebbi szervezetet 2005-ben alapították, és a következő évtől a térség ökoturizmusában aktívan is részt vett. A Gyilkos-tó térségében jelzéseket festettek, illetve a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Parkkal remek viszonyt ápolva végezték a denevérek megfigyelését a barlangoknál, és a barlangi mentések során is terveket dolgoztak ki. – Balesetkor mi rögtön tudunk lépni a mentési tervek alapján. 2019-ben komolyabb léptékű turisztikai infrastruktúra kiépítésére nyílt lehetőségünk, amivel éltünk is. Ennek eredményeként a Gyilkos-tó kifolyásánál a kőerkélyen helyeztünk el kilátóteraszt, valamint két panorámakabint a Mária-hegyen, aMária-kőn és a Gyilkos-havason, a Gyilkos-hegyre, valamint a Kis-Békásban egy függőhidat, ami tanösvényként összeköti az imént említett turisztikai látványosságokkal. Ezek mellett három messzelátó berendezés is a turisták rendelkezésére áll – mondta a hegyimentő.

Kevés a tudatos természetjáró

– 2017-től, mondhatni, az előbbiekhez kapcsolódóan Gyergyószentmiklóson a Tour Infó iroda alkalmazottja lettem, innentől a turisztikai tevékenységekbe is mélyebben beleláttam. Viszont mivel csupán információs cég voltunk, és nem programszervező iroda, ezért tevékenységünk a turisták tájékoztatásában kimerült – részletezte Simon. Folytatta: 2021-ben létrehozták a hegyimentők közszolgálatát Gyergyószentmiklóson is. Ennek a vezetője ő, hegyi-, illetve barlangimentőként. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján tudják, hányan keresik fel a Gyilkos-tót évente, de ez sem pontos, mivel, tranzitzónáról lévén szó, sok az átutazó. – Három kategóriába sorolhatjuk a turistákat: első az átutazó, aki megáll, megvesz egy kürtőskalácsot és egy kólát, a műanyagot beledobja a szemétbe, de leginkább a patakba, és elmegy. A második kategória, aki megáll, egyet-kettőt éjszakázik, de nem hagyja el a Gyilkos-tó szűk környezetét. A harmadik kategóriába a túrázók sorolhatók, akik egy- vagy akár többnapos túrákat tesznek. Nos, talán ők a tudatos természetjárók csoportja, akik az imént említett infrastrukturális létesítményeket is felkeresik. A 2016-ban átadott via ferrata is közkedvelt a turisták körében, jegyezte meg Simon László. Hozzátette: számban az első kategória a legnagyobb, őket követik a buszos, egy-két napos turisták, illetve kevesen vannak a harmadik csoport tagjai – ismertette. Kifejtette, lassan kezd valamiféle hegyi vagy túrázó kulturális fejlődés is kialakulni, ami megnyilvánul felszerelésben és felkészültségben egyaránt, de egyelőre ez még nem mindenkire igaz. A hegyimentőket leggyakrabban eltévedés, a nem megfelelő felszerelés és öltözék miatt bekövetkező balesetek vagy hipotermiás állapot miatt riasztják a helyszínre. A tudatosabb turisták nyomkövető applikációt is letöltenek. A térségben nem a medvék okoznak gondot elsősorban, hanem sokkal inkább a pásztorkutyák, a hegyicsendőrség munkatársai azonban intézkednek, felszólítják a pásztort, hogy napközben tartsa megkötve a kutyákat – mondta a gyergyószentmiklósi hegyimentők vezetője.

A hegyimentők közszolgálatáról

A közszolgálatnak egy alkalmazottja van Simon László személyében. Azonkívül vannak önkéntesek, akiket felszereléssel kell ellátni. Jelenleg kilenc személy minősített hegyimentő, hat barlangimentő és két búvár teljesít szolgálatot. A búvárra a tó miatt van elsősorban szükség. – Ámbár szerencsére nem kellett sűrűn igénybe venni a szolgálataikat, természetesen vízi mentésnél már keresésről beszélünk – jegyezte meg Simon László. Hozzátette: a Hegyimentő Egyesület Hargita Megye Tanácsától célirányosan kap támogatást, ami nagyjából a kurrens költségeket – autók fenntartása, biztosítási kötvények, a kollégáknak felszereléscsomag – fedezi, ugyanis ezek a felszerelések folyamatosan elévülnek. Ezek nagy mennyiségű pénzt emésztenek fel. A Gyilkos-tó környékén egyelőre nincs kidolgozva az, hogy a hegyimentés profitáljon, de ez igaz az országos hegyimentésre, nem csak a Gyilkos-tóra. Valószínűleg lehetne működtetni sok hegyi településhez hasonlóan. Ha bevezetnék a hegyimentődíjat, felkerülhetne az eltöltött éjszakák számlájára, vagy beleszámolhatnák a parkolási díj értékébe. Kis tételekben, ötven bani vagy egy lej formájában. Az év végén befolyna valamekkora összeg hozzánk is, amit a hegyimentőcsapat képzésére vagy felszerelése fejlesztésére lehetne fordítani – mondta a hegyimentő. – Ezzel kapcsolatosan hivatalos papírt nem nyújtottunk be, de szóban már egyeztettünk. Eddig azért nem nyújtottuk be, mert korábban a Tour Infóval már ütköztünk falba ilyen jellegű kezdeményezéssel, amikor a turisztikai díjat szerettük volna bevezettetni. Akkor a vendéglátók ellenállásába ütköztünk. Nem hajlandók semmire pluszban fizetni, és ezt tudva egyelőre nem erőltettük a dolgot. A törvény ezt biztosítaná. Ugyanakkor lassan ideje lenne élni a lehetőséggel, mert rengeteg olyan költség van, amire az önkormányzat nem tud támogatást biztosítani, és az így befolyó összeg segítene – hívta fel a figyelmet Simon László. A hegyimentők a költségvetéstől függően fiataloknak szóló környezetvédelemre ösztönző programokat is szerveztek.

A kapcsolatokról

Simon elégedett az önkormányzat civil szférához való hozzáállásával. – Mindig elismerték a munkánkat, ám az évek alatt azt tapasztaltuk, hogy emberfeletti munkát várnak el tőlünk. Figyelmen kívül hagyják időnként, hogy az önkéntesek saját erejükből és idejükből áldoznak a jó ügyekért. Ezt leszámítva, a korábbi és a jelenlegi városvezetéssel is jó a kapcsolatunk. Anyagi segítségben ez azonban ritkán nyilvánul meg. A helyi vállalkozók részéről mindig mellénk álltak, például ha szemétszedő akciót szerveztünk. Ki amivel tudott, segített, ámbár kezdeményező szerepet senki nem vállalt rajtunk kívül ez idáig. Amióta vannak ezek a kabinok, a vendéglátók közül sem keresett meg senki, hogy ezeket a kabinokat hogyan ajánlhatnák a vendégeiknek – sorolta a problémákat. Továbbá szükség lenne felszereléskölcsönzőre is a via ferrátához. A megyei hegyimentő közszolgálat biztosított a gyergyói csapatnak egy korszerű bázist, ahol szolgálatot tudnak teljesíteni. A Viridis Kft. saját személyzetével megépített egy kicsi függőhidat, ami hiánypótló volt, amíg egy száraz fa rá nem zuhant és le nem szakította azt. Szerencsére senki sem sérült meg, de a hidat azóta sem építették vissza – tájékoztatott. – Az idén tavasszal szakadt le, és bürokratikus ügyek miatt két hétig mentem, hogy a másik két száraz fát is kivágassam, amíg valakire rádőlne, végül hosszas utánajárást követően sikerült megoldást találni. A közbirtokosság, a nemzeti park és a városi önkormányzat együttesen kellett lépjen az ügyben. Engedélyeket kellett beszerezni – ismertette a nehézségeket. – A probléma csupán addig probléma, amíg nincs, aki megoldja, a híd olyan léptékű, amit saját pénzből nem lehet megoldani. Így is egy-egy javításnál négy-ötszáz lejeket költünk el a saját zsebünkből. Itt viszont tízezer lejes tételről lenne szó, amit nem lehet saját költségből megoldani. A rendszer merevsége miatt más költségvetési forrásokból sem kapunk támogatást ezekre – ismertette a problémákat Simon. Noha a hegyimentőket közvetlenül nem érinti, fontos lenne az alapinfrastruktúra – szennyvízhálózat és utak – kiépítése, valamint a tó közvetlen környezetének a rendezése. Simon László elmondta, nem tartja elfogadhatónak, ahogy az most kinéz. Ez a rövid távú probléma, de ezenkívül szeretné, ha olyan minőségi szolgáltatásokat tudnának biztosítani, mint az elektromosbicikli-kölcsönzés vagy idegenvezetés, talán az egész turizmust jobban meg kellene szervezni. – Aki szervezné a túrautakat, azok néznék a felszerelést, az időjárást stb., mert sok kiránduló nincs tisztában saját fizikai felkészültségével sem. A bázisra kellene további korszerűbb felszereléscsomag, ez állna a kötéltechnikai és ahhoz szükséges kiegészítőkből a sziklák miatt, de kis hordozható defibrillátorra vagy hasonló életmentő eszközökre is szükség lenne – mondta Simon László.

A sorozat korábbi cikkei:
Érdekellentétektől iszapos
A Gyilkos-tó gyilkosai? 2.
Tiszta vizet kellene önteni a pohárba
Mutyizás és cirkusz
Nincs pártfegyelem
Rendcsinálás címén ellehetetlenített vállalkozók
A Gyilkos-tó esete a cenzúrával
A nemzeti park szempontjai