Másfél éve vette át Gyergyószentmiklós vezetését Csergő Tibor András polgármester. Már az első tanácsülésen szembesült a ténnyel, hogy a Gyilkos-tó ügye kényes téma. Főleg azoknak a tanácsosoknak, akik második-harmadik mandátumukat töltik a városi testületben. Mint mondta lapunknak, feltűnt neki, hogy a közérdekkel szemben magánérdekeiket próbálják érvényesíteni. A polgármester elmondása szerint megörökölték az 1996-ban létrehozott Monturist céget, amelyet 2020 nyarán még a régi városvezetés fel akart számolni. Ez azonban nem egyszerű, ugyanis a cégben a város mellett Budapest V. kerülete – Gyergyószentmiklós testvérvárosa – a többségi tulajdonos, két és fél százalék tulajdonrészt pedig az azóta felszámolt Go Rt. birtokolt. A cég a mindennapi tevékenységet illetően a városvezetés felügyelete alatt áll. – A cégnél történt egy s más az évek során, többek között Mezei János korábbi polgármester korrupciós ügye, ami azóta is folyamatban van. Ilyen helyzetben, ahol a cég is érintett a tárgyalásokban, egyrészt nem tanácsos azt felszámolni a végleges bírósági döntésig, másrészt nem is lehetséges. Az új önkormányzati testület első alkalommal – a kezdeményezőt leszámítva – nem szavazta meg azon kezdeményezést, hogy kivegyék a Monturistnak átadott területeket, és a város vegye birtokba azokat – hívta fel a figyelmet a polgármester. Hozzátette: a tanácsülés jegyzőkönyvével igazolni is tudja, hogy Bajkó László, a Szabad Emberek Pártja képviselője határozattervezetét a testület elutasította. A Gyilkos-tó-téma egy időre elcsendesült.

Az új vezető

Tavaly mindenki egyetértett azzal, hogy a cég élére új vezetőt kell kinevezni, ekkorra a korábbi vezető már több mint egy éve jogtalanul töltötte be a pozíciót, tehát a polgármester állítása szerint ezt sem intézték el a cégen belül. Korábban a testületből páran felvették a kapcsolatot az ötödik kerületi vezetőkkel, akik 2020 nyarán elfogadták Gyergyószentmiklós álláspontját, miszerint felszámolnák a céget. – Az anyaországi felet azonban félrevezették, ugyanis nálunk egy cégfelszámolás évekbe telik – jegyezte meg Csergő Tibor. – Az önkormányzati választások után megbeszéltem a társtulajdonossal, hogy a felszámolást elnapoljuk, mert így kivitelezhetetlen, és majd a magyarországi országgyűlési választások után eldöntjük, mi lesz a cég sorsa: a fejlesztések mellett, a végleges felszámolás mellett vagy akár amellett döntünk, hogy a város kivásárolja az V. kerület tulajdonrészét. A januártól kezdődő viták kirobbanásával nem várták meg ezt az időszakot. A pár magánérdeket védő tanácsos, akik állítása szerint ez a közérdek, gyakorlatilag szembefordították a várost az önkormányzattal. Mindezt olyan címszó alatt, hogy itt mutyizások folynak, mi a Gyilkos-tó gyilkosai vagyunk – emelte ki a polgármester. Hozzáfűzte, húsz évig nem történt semmi arrafelé, amint az utóbbi egy évben bebizonyosodott, hogy működő cégről van szó, most meg akarják szüntetni. – Amíg a cég nem termelt profitot, nem kellett megszüntetni, ugyanis az ő embereik vezették. Az általunk kinevezett új vezető majdnem húszezer lejes mínusszal vette át a céget, és a tavaly év végére majdnem 150 ezer lejes tiszta hasznot termelt. Elkezdte a látványtervek elkészítését, hogyan is kellene fejleszteni, turistabaráttá és hozzáférhetőbbé tenni a területet. Ez rögtön szembenállást váltott ki a testületben. Az érdekes számomra, hogy a Bajkó-féle érdek mellé felsorakozott jó néhány RMDSZ-es képviselő is. Úgy látszik, a magánérdek ott is fontosabb, mint a közérdek védelme – jegyezte meg Gyergyószentmiklós polgármestere. Kiemelte: nem titkolták a terveket, a cég adminisztrátora összehívta azokat a személyeket, akik az önkormányzatot képviselték a közgyűléseken, ők látták a látványterveket és támogatták.

A környékben rejlő lehetőségek

A megyével és néhány, a környékben érdekelt közigazgatási egységgel – Domokossal, Balánbányával közösen – létrejött a Nagy-Hagymás Társulás, amelybe Gyergyószentmiklós abban a reményben lépett be, hogy bicikliutak és egyéb, turistákat vonzó beruházások jöhessenek létre. – Ehhez nagyobb, övezeti rendezési tervre (PUZ) van szükség, még ezeket is hozzá tudnánk csatolni a mi elképzeléseinkhez, és nagyobb erővel valósíthatnánk meg őket. Eddig ilyesmire nem volt példa, a korábbi önkormányzatok nem készítettek tanulmányokat, fejlesztési terveket – mondta Csergő. A polgármester szerint a környék egy kis szeletéről készült PUZ, de az elenyésző. – A helyzet meglátásom szerint az, hogy vannak olyan gazdasági magánérdekek, amiket most már néhány testületi tag nyíltan felvállal. Műbalhé az is, hogy a csónakáztatást már húsz éve egy gyergyószentmiklósi cég végzi, most hirtelen kiderül a testület tagjai szerint, hogy megkárosítja a várost, mert nem fizet elég bért. Jelen pillanatban úgy állítják be a dolgot, mintha az üzletet protezsálnám a városi vagyon kárára. A döntés az ügyben viszont nem az én felelősségem, sokkal inkább azoké, akik korábban aláírták a szerződéseket, és nem emelték az inflációval egy időben a bérleti díjakat is – szögezte le a polgármester. Csergő szerint a bérlemények a tizenöt és húszéves áraknál maradtak, csakhogy a Monturist mostani vezetősége ezen változatott, azaz a béreket aktualizálta. – A cégnek mostantól elég jövedelme van, hogy az általa adminisztrált területeken beruházásokat tudjon végezni fejlesztés céljából.

Ravasz lépés

Az április végi tanácsülésen abban állapodtak meg, hogy harminc napon belül döntenek a cég további sorsáról. – Ravasz húzás történt, gyakorlatilag nem az állt az általam kezdeményezett tanácsi határozatban, amit eredetileg szerettem volna. Az általam előterjesztett változatban az állt, hogy a koncesszióba adott területből ezer négyzetméternyi területet visszavennénk a tó kifolyása körül. Erre azért lett volna szükség, mert nincs normális vízszolgáltatás a Gyilkos-tónál – világított rá Csergő. Ideiglenes jelleggel korszerű víztisztító berendezést akartak odatelepíteni az ivóvízellátás problémájának megoldására. – Kijátszották. A határozatot elfogadták ugyan, de nem tíz négyzetmétert veszünk ki, ugyanis a Bajkó László által kezdeményezett módosító javaslattal becsempészték azt, hogy nem tíz négyzetmétert, hanem az egész, a Monturist birtokában álló területet vegyük ki. A tanácshatározat módosító javaslatát utolsó pillanatban, a tanácsülésen iktatták be, amit furcsamód a jegyző elfogadott – mondta a polgármester. A határozatmódosításnál nem tudták megindokolni, mi a közérdek a területek visszaszerzésében. A polgármester elmondása szerint csupán azt tudták megindokolni, hogy a víztisztítóhoz szükséges terület közérdekű célt szolgál. Ráadásul a polgármestert arra kötelezték volna a testületi tagok, hogy ő közölje a céggel a testület szerződésbontási szándékát. Így akarták kipuhatolni, hogy van-e a cégnek bármiféle kártérítési igénye az önkormányzattal szemben. – A kártérítés jogos lenne, hiszen a területeken aktuális bérleti jogok vannak, abban a pillanatban, amikor a város visszaveszi a területeket, akkor a vállalkozások és a Monturist között a szerződések okafogyottá válnak, mert már nem a Monturist az adminisztráló. Onnantól a város lenne az ügykezelő, és két lehetősége lenne: átveszi ezeket a szerződéseket, vagy ismét meghirdeti. De ez számos kérdést vet fel, hosszú procedúrába kerülne, és a város beláthatatlan időre elesne minden ilyen jellegű jövedelemtől a köztes időszakban. Nem beszélve a cég kártérítési igényéről, mert 2003-ban 49 évre adták ki koncesszióba a területeket – ismertette a helyzetet a polgármester. Hozzátette: szerződésbontás esetén a hátramaradt időszakra a cég kártérítést követelhet az önkormányzattól. Csergő kiemelte, hogy a területekből már korábban így is sokat eladtak, szerinte megkérdőjelezhető módon. – Az, hogy nem vesztett a város több területet, részben az V. kerületnek mint társtulajdonosnak köszönhető, aki akadályt gördített a jogtalan területeladás elé. A tulajdonjogi viszonyok számos kívánnivalót hagynak maguk után, sok a rendezetlen kérdés. A Monturist a koncessziós szerződésben foglalt területei és alkalmazottai után egyaránt adót fizet. A csónakáztatást végző cég és a kereskedelmet folytató cégek szintén adóznak, hangsúlyozta a polgármester arra a vádra, miszerint a városnak nem származik jövedelme a Gyilkos-tónál folyó tevékenységekből. A polgármester Hantz Péter nevének hallatán megjegyezte, már rég túllépett a biológusi szerepkörön. – Hantz Péter már régen politizál ebben a kérdésben. Nem tartom hitelesnek, hogy aki a tó élővilágával foglalkozik, az mondja meg a városnak, hogy milyen jövedelme származhat a környékből. Nem tartom valószínűnek, hogy ilyen mindenre kiterjedő kompetenciával rendelkezne, nem is idevalósi, és legkevésbé tudom elfogadni, hogy arról beszéljen, mi törvényes, és mi nem – fejtette ki véleményét Csergő Tibor. Hozzáfűzte: tudjuk róla, hogy ő korábban politizált, ellentmondásos figura. – Már rég nem a tudós beszél belőle, hanem a politikus és a haszonelv – nyomatékolta az elöljáró. Az elnapolt határozat kapcsán a prefektusi hivatal véleményét is kikérték, ugyanis erről még nem született döntés, még csak a testület szándékát vizsgálják, mondta a polgármester. – Éppen ezért a tanácsi határozat felemás, egy szándékot nehéz megfellebbezni, annak törvényességét vagy ellenkezőjét bebizonyítani. Az viszont tény, amikor konkrét lépésként megszavazzák, onnantól lesznek következmények – mutatott rá a városvezető.