Felborzolta a kedélyeket januárban Gyergyószéken Hantz Péter biológus sajtóban megjelent A Gyilkos-tó gyilkosai című nyílt levele. Ebben arra keresi a választ, ki a felelős a tóparton a lepusztult, málladozó betontömbökért, a hiányos közvilágításért, a minden koncepciót nélkülöző fejlesztésekért, a tóban – megőrzési stratégia hiányában – lassan eltűnő fenyőcsonkokért, a tó hordalékkal való feltöltődése megakadályozásának elmulasztásáért, a szennyvíz elvezetésének hiányáért és a tóparti illegális építményekért. A problémák közel negyed évszázadra nyúlnak vissza, amikor Gyergyószentmiklós önkormányzata, valamint Budapest V. kerülete átalakította a Monturist céget, melynek feladata a Gyilkos-tónak és környékének fejlesztése, felvirágoztatása lett volna – írja Hantz Péter az említett levélben. A város több mint négyhektárnyi tóparti területtel járult hozzá a cég törzstőkéjéhez. A tevékenységhez az alapot a csónakázásból és a tóparti területek bérleti díjaiból befolyó jelentős összegek biztosították volna. A több mint négyhektárnyi területet kezelő Monturist cégnek azonban furcsamód minimális a profitja, bevételeiből lényegében csak saját adminisztrációjának fenntartására futja, miközben ezen a területen 27 bérlő, köztük számos vendéglő, kisbolt és a csónakázást szervező cég, a Viridis Kft. is nyereségesen működik – áll a nyílt levélben.

Segítséget ajánlottak

Megszüntetni a Monturistot, és visszaadni a város ügykezelésébe a tóparti területeket? Vagy átszervezni a cég működését oly módon, hogy a terület felelős gazdája lehessen? Lesz-e felelősségre vonás az elmúlt huszonöt évben végbement pusztulásért? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Terepszemlénk előtt Hargita Megye Tanácsának elnökét is megkerestük, hogy megtudjuk, kérték-e a megyei tanács segítségét, illetve milyen megoldást lát a helyzet orvoslására Borboly Csaba. – Hantz Péternek igaza van, de csak részben. A Gyilkos-tó leépítése már a 2000-es évek közepétől elkezdődött a városvezetés, a többségi tanács által meghozott rossz döntések révén. Egyetértek azzal, hogy nagyon sok a visszaélés, a káosz eluralkodott az elmúlt húsz évben, ami veszélyezteti a tó létét, ennek a turisztikai vonzerővel bíró természeti csodának a jövőjét – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Elmondása szerint a megyei tanács 2010-ben felajánlotta, hogy segít újragondolni a Gyilkos-tó szerepét, és a rendezési terv elkészítését is támogatja. – Megyei tanácsként közel félmillió euróból elkészítettük a menedzsmenttervet a Békás-szoros–Nagy-Hagymás Nemzeti Parkra és a Natura 2000-es védett övezetekre. 2009-ben kitartó ösztönzésünkre a város megkezdte a határvitapert a Békás-szorosban. Ezt nem adjuk fel, most megyeként indítjuk újra a pert – számolt be a megyeelnök.

Rendezési tervet készítettek

Borboly állítása szerint 2012-től kezdődően több alkalommal összehívták közös megoldáskeresésre a tó melletti árusokat, valamint a bódék működtetőit. Alternatívákat ajánlottak fel, hogy rendezett körülmények között folytassák tevékenységüket, és ezt a rendezési tervbe is belefoglalták. 2016-ban egyesület létrehozását javasolták az árusoknak, a megyei tanács támogatásával. Az akkori városvezetés erre sem volt fogékony. Az RMDSZ-es Borbély László, 2004–2008 közötti közmunkaügyi és területrendezési miniszter, forrást is biztosított, hogy a tó védelmére munkálatokat végeztessen, hogy az ne teljen fel. – A város akkori vezetése úgymond lesöpörte az asztalról az ügyet. Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere változtatna ezen, ám a mindennapi döntésekben a többségi tanács nem támogatja – hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. A biológus kapcsán megjegyezte: sok mindenben egyetért azzal, amit Hantz Péter állít, ámbár a biológus nem látja a helyi összefüggéseket és a tó körül kialakult érdekcsoportosulásokat.

Fel kell vállalni a nehéz döntéseket

– Egyértelmű, hogy közös fellépésre van szükség. Az összefogásban és a nehéz döntések felvállalásában látom a megoldást. Ebben, ahogy most látszik, a helyi tanács nem partner. Hargita Megye Tanácsa részéről felajánlottuk a segítséget, ezzel a korábbi városvezetés nem élt. Csergő Tibor András jelezte először, hogy együttműködne, a tanács támogatása nélkül azonban akadályokba ütközik. Tehát röviden, nagymértékben egyetértek Hantz Péterrel, az ujjal való mutogatás irányát viszont nem látom indokoltnak – nyomatékosított a megyeelnök. Hargita Megye Tanácsa április 4. – május 15. között konzultációt hirdetett a Nagy-Hagymás Övezeti Rendezési Terv (PUZ) feladatfüzetének összeállítására. A konzultáció nyitott volt, bárki, aki szívügyének érezte a térség jövőjét, elmondhatta a szerinte szükséges fejlesztéseket a Nagy-Hagymás térségére vonatkozóan – mondta a megyei tanács elnöke. Kiemelte: sokkal több választ, véleményt vártak, mivel a dél-tiroli tervező és szakember márciusi látogatásakor nagyon sokan fejezték ki nemtetszésüket a tervezett fejlesztések miatt. – Most következne a további szakemberekből álló munkacsoport megalakulása. Hantz Péter nem vett részt a konzultáción, de pótolhatja, szívesen várjuk a munkacsoportba – mondta az elnök. Borboly 2010-ben felkérte a városvezetést, hozzanak létre közösen egy fejlesztési társulást (ADI), amelyen keresztül közvetlenül forrásokat tudtak volna biztosítani a fejlesztések, a dokumentumok elkészítése és a fenntartható turizmus érdekében. A megyei tanács kezdeményezése először válasz nélkül maradt, most sikerült létrehozni a fejlesztési társulást Balánbánya, Gyimesközéplok és Csíkszentdomokos részvételével. – Sőt mi több, elértünk most oda, hogy Neamț megye is jelezte, csatlakozna, hogy a szoros ügyében közösen tudjunk fellépni, addig is, míg a szoros 1997-es átadását követően a jogi helyzet a városnak újra kedvező lesz. Ezért is hoztuk létre a Nagy-Hagymás Fejlesztési Társulást, hogy általa is együtt gondolkodva keressünk békés megoldást a természeti kincs megőrzésére. És itt az együtt gondolkodásban Neamț megyét is értem, hiszen sajnos ’97-ben a szomszéd megyének átengedett Békás-szoros, a Gyilkos-tóval és a Nagy-Hagymás egész térségével együtt, nagyon sok lehetőséget rejt. De mindez éveket késhet, ha a polgármester munkáját a tanács akadályozza – mutatott rá Borboly a helyzet súlyosságára. Hozzátette: a szakemberek által kidolgozott rendezési terv során dől el az ügy, eredményt azonban csak összefogással tudnak elérni.

Panorámakabin épült

– Hargita Megye Tanácsa hozzájárulásával két panorámakabin is létesült. Rengeteg program, tábor valósul meg évente ezen a környéken a megyei tanács szervezésében vagy támogatásával, illetve több kutatómunkában veszünk részt a különféle intézetek és egyetemek partnerségével. Olyan fejlesztési ötleteink is vannak a várossal közösen, mint például gyalogos- és bicikliútvonalak, tanösvények, lovas turizmus, felvonó, kilátópontok létesítése, kalandparkok, szálláshelyek létrehozása. Ezek mind szerepelnek majd a tereprendezési tervekben – ismertette Hargita Megye Tanácsa álláspontját az elnök. Borboly a gyergyószentmiklósi RMDSZ-en belül kialakult helyzetre azt válaszolta, hamarosan kezdeményez, javaslatot tesz egy nyílt és őszinte beszélgetésre a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ megyei tanácsosaival, ezért találkozóra hívja össze őket. – Korábban az MPP/EMSZ-többségű tanács, illetve polgármesterek nem voltak nyitottak a konkrét együttműködésre. A helyhatósági választáson 2020-ban együtt vállaltuk a városi RMDSZ jelöltjével, hogy ezen változtatunk. Szeretném, ha mindannyian tudnánk tartani a szavunkat, amit a gyergyószentmiklósi választók előtt tettünk, a pálfordulásokban nem hiszek – fejtette ki álláspontját Borboly Csaba.