A Gyilkos-tónál a környezetőrség feladata a környéken élők tevékenységét környezetvédelmi szempontból ellenőrizni – mondta Domokos Szilárd, a hatóság ideiglenesen kinevezett főfelügyelője. Az utóbbi időben, nagyjából négy-öt évre visszamenőleg, az őrség munkatársai leginkább panaszbejelentések nyomán szálltak ki a helyszínre és indítottak vizsgálatot. Domokos beszámolója alapján a Békás–Nagy-Hagymás Nemzeti Park felügyelete elsősorban a bukaresti főfelügyelőség hatáskörébe tartozik. – A panaszok bejelentése után elvégezzük a helyszíni ellenőrzést. Leggyakrabban a szennyvíz miatt tesznek bejelentést. A tavaly felderítettünk egy szennyvízvezetéket, amely a Gyilkos-tavat tápláló patakba folyt. Ez egy panziótól jött, amely rendelkezett ugyan szennyvíztisztító berendezéssel, de nem bírta a beérkező szennyvízmennyiség tisztítását, így kezeletlen szennyvíz ömlött a patakba, amiért 30 ezer lejes bírságot szabtunk ki, a tulajdonosnak kárelhárítási kötelezettsége is volt – mondta a főfelügyelő. Hozzátette: a környezetőrség idén létszámhiánnyal küzd, az év első felében csupán három felügyelővel dolgoztak. Az utóbbi időben sikerült a létszámot növelni, de még mindig lenne, hová fejlődniük alkalmazások terén. – Bejelentéskor szúrópróbaszerűen vizsgálják az eseteket, az a szerencsésebb, amikor a bejelentés nyomán pontos leírással rendelkeznek, de még így is meg kell keresni a probléma forrását, ami nemegyszer jól el van rejtve – hívta fel a figyelmet Domokos. Mint mondta, idén három esetben szabtak ki bírságot, leginkább hulladéktárolási gondok miatt, mind­három esetben jogi személyt bírságoltak. Olyan is előfordul, amikor a panasz alaptalannak bizonyul. – Érkeztek bejelentések, hogy a patak vize zavaros, vagy éppen habzik, és környezetszennyezés gyanúja áll fenn, de ezek más természeti okokból is adódhatnak – mondta az ökológus. Noha nemrégiben Gyilkostó területén ivóvíztisztító berendezést adtak át – amint arról korábban mi is beszámoltunk –, nincs kiépített csatornarendszer, ami némi ellentmondást okoz. A főfelügyelő tud róla, de kiemelte, hogy az ellentmondás ellenére nem tehetnek semmit, sőt, ez a probléma leginkább a vízügy hatáskörébe tartozik. A fő és visszatérő probléma Gyil­ko­stón a szennyvíz kérdése. Másodlagos és talán az előbbinél könnyebben megoldható gond az illegális hulladékzónák léte. – Az idei évet leszámítva, hulladékprobléma szinte nem is volt. A gyergyószentmiklósi hulladékkezelési vállalat munkatársai minden szombaton elszállítják a településről az összegyűlt szemetet. Ennél nagyobb és égetőbb a szennyvízhálózat hiánya – mondta a főfelügyelő. Arra a kérdésre, hogy miért bocsátanak ki építkezési engedélyeket, Domokos Szilárd a törvényre hivatkozott, miszerint az jelen pillanatban megengedi, hogy panzióknak, családi házaknak szivattyúzható szennyvízmedencéjük legyen, így gyakorlatilag nincs mit tenni mindaddig, amíg nem engedik a patakba, vagy nem szivattyúzzák közvetlenül a természetbe a szennyvizet. – Hogyha az illegalitásra fény derül – és volt rá példa! –, a bukaresti kollégák tesznek ilyenkor leginkább feljelentést az ügyészségen. Erről sajnos részletekkel nem tudok szolgálni, de biztosan tudom, hogy több céget is megbírságoltak és eljárást indítottak ellenük. A kiszabható bírságok mértéke igazolt szennyvíz kibocsátásának bűnelkövetése esetén 30 ezertől 60 ezer lejig szabható ki, míg a nem megfelelő hulladéktárolásért kiróható bírság 3 ezertől 40 ezer lejig terjed. Nem feltétlenül Gyilkos-tó környéki probléma, de ezúton is felhívnám a figyelmet, hogy szemét égetése vagy elásása a jelenleg érvényben lévő törvények értelmében bűncselekménynek minősül – hívta fel a figyelmet a főfelügyelő. – A Gyilkos-tónál az együttműködés terén nem tapasztaltunk problémákat, némi ellenállást viszont természetesen igen, főleg, hogyha valaki gyanúba keveredik, vagy tényleg bűnt követ el, nem fogja magát azonnal feljelenteni, elárulni. Ezt leszámítva, nem voltak atrocitások, talán szóban akadtak kisebb nézeteltérések, de semmi komoly – mondta a főfelügyelő. – Számtalanszor elmondtuk, ideje lenne kiépíteni a szennyvízhálózatot, de amíg törvényben nincs rögzítve, addig nehéz bármit is tennünk. A nemzeti park többet tudna tenni, hisz állandó jelleggel a helyszínen, a közelben van a szakapparátussal – zárta mondandóját Domokos Szilárd.

A sorozat korábbi cikkei:
Érdekellentétektől iszapos
Vissza a köznek
Tiszta vizet kellene önteni a pohárba
Mutyizás és cirkusz
Nincs pártfegyelem
Rendcsinálás címén ellehetetlenített vállalkozók
A Gyilkos-tó esete a cenzúrával
A nemzeti park szempontjai
Hegyimentődíjat foglalnának bele a szállás árába