Fejlődés vagy romlás a hagyományok meg nem őrzése? – „Az építkezés nem magánügy”

A Kis utca Abásfalván - Nagyálmos Ildikó felvétele

A népviselet, az ének és a tánc mind magától értetődő elemei a székely identitástudatnak. Viszont a ház, az otthon könnyen a modernizálásnak tűnő értékvesztettség áldozatává válik. Az Élő Székelyföld Munkacsoport (ÉSZM) önkéntesei a hagyományos falukép megmentését és propagálását tűzték ki célul. Simó Márton, a projekt kezdeményezője szerint a székelyföldi, még ennél is szűkebben a Hargita megyei embereknek azt kellene megérteniük, hogy az építkezés nem lehet magánügy, hiszen a közösség esztétikai és történeti értékeit képviseli.

Gyöngyössy János, Simó Márton és László János a sajtótájékoztatón – Nagyálmos Ildikó felvétele

Hivatalosan is útjára indították a SICVLICVM programot Abásfalván. A szerdai eseménynek László János székelyudvarhelyi vállalkozó egyik felújított háza adott otthont, ahol Simó Márton számolt be a program céljairól és az eddigi eredményeiről.

László Árpádék Alkotóháza – Simó Márton felvétele (2020)

Tudatosan került erre a helyszínre a sajtótájékoztató, hiszen a program a községhez tartozó – közigazgatásilag a központi település egyik utcájának tekinthető – bükkfalvi értékmentő programmal szorosan összefügg. László Árpádnak köszönhetően többszörös kulturális beruházások és tevékenységek zajlanak a hagyományos székely értékek megőrzésére Bükkfalvában. A falurész függetlenedése apropóján tréfásan jegyezte meg Simó Márton, hogy maholnap Árpádfalvának is lehetne nevezni, hiszen elfogultság nélkül rengeteg hasznos megmozdulás köthető a László házaspárhoz. Simó Márton hangsúlyozta, hogy hála nekik, Bükkfalva felkerült a turisztikai térképre, az épített örökség térképére, és a Székelyderzs felé vezető zarándokútvonal egyik pihenőhelyét is ők biztosítják.

László Ildikó és Árpád – Simó Márton felvétele (2020)

A program másik fontos pontja a szintén a községhez tartozó Homoródkeményfalva. Gyöngyössy János – akit ugyancsak nem kell bemutatni a székelység múltját és identitásmegőrzését szolgáló tevékenységei miatt – már évek óta rendelkezik egy „törzskönyvezett”, hagyományos lakóházzal a faluban. – Ezt a bennvalót bemutattuk
egy magyarországi pályázaton, és mára már UNESCO-védettségű objektum lett belőle – mondta Simó Márton. A kvázi védettség úgy értelmezhető, hogy az UNESCO társult szervezete, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága hirdette meg ezt a pályázatot, és nevesítette más objektumok mellett Gyöngyössy Jánosék házát is.

Id. László Gyula szülőháza Abásfalván egykor és most – az archív felvétel 1930 körül, az új 2021 nyarán készült

A sajtótájékoztatón szintén jelen levő és az eseményt is befogadó László János több ilyen épülettel is rendelkezik Abásfalván. A fő útvonalaktól félreeső három település a program alapköveiként szolgál.

László János régi bútorok és replikák közt

Fotó: Nagyálmos Ildikó

Az ÉSZM önkéntesei szerint ez a környék kellő odaállással és eredményességgel a székelyföldi Torockó is lehetne. Simó Márton azt is kiemelte, hogy a Fehér megyei településhez hasonlóan, a lakosok egymásra gyakorolt hatásával szeretnék ösztönözni a helyieket, ezért nem pályázati keretekre, sem a magyar állam, sem pedig a román kormány finanszírozására nem szerették volna alapozni a programot.

– A projekt az épített, de a tárgyi, szellemi és kulturális örökségeinkre is vonatkozik. Így amikor fejlesztettük a SICVLICVM eszméjét, feltevődött, hogy ebből ki kell venni a házat, ki kell ragadni az épített objektumokat, és egy más nevet, alkategóriát kell adni neki. Így lett DOMVS SICVLORVM – magyarázta.

Készül a cserépprototípus – Simó Márton felvétele

– Ezt a későbbiekben egy illő logóval is szeretnénk kifejezni, amit az egyik képzőművész barátunk terveztet képzőművészeti szakos egyetemi hallgatókkal – részletezte az Élő Székelyföld Munkacsoport önkéntese. Simó Márton szerint ez a logó egy üzenet lesz a jövőnek és az idegeneknek. A már meglévő SICVLICVM-plakett is koprodukció eredménye, kifejezi, megmutatja a hagyományos „életszert”. Ezt mi, akik ma élünk, értjük. Több anyagtípussal kísérleteznek: Lázár Imre harangöntő bronzplakettjei mellett cserépanyaggal is próbálkoznak, hamarosan elkészül natúr, de kék és zöld mázas változat is. A programba bekerült házak oldalára helyeznék el ezeket a szimbólumokat, így egy láncolat kiépítésével ösztönöznék a hasonló építkezési folyamatokat.

Az első bronzplakett – Simó Márton felvétele

A program részeként honlapot is készítettek, amelyen tíz-tizenkét objektumot dokumentáltak leírásokkal és fotókkal – a bevonzott tulajdonosok száma folyamatosan gyarapodik –, illetve egy interaktív térképen feltüntetik a földrajzi koordinátákat is. Ezek az épületek mintaként szolgálnak, azaz megfelelnek a hagyományos ízlésnek, a szín- és formavilágnak, hiszen a „titkos” és változó szakértői bizottság már rábólintott.

A tájékoztató keretein belül még beszámoltak arról, hogy a csoport tagjainak egy-egy újabb jelöltet is be kell vonniuk, újabb épületeket kell beléptetniük, ezért a következő lépésben ezeknek a beszervezésével és a hagyományos építészeti értékek ily módon történő népszerűsítésével és közvetítésével szeretnének foglalkozni.

Demeter Adél-Hajnalka

Az MTVA kapcsolódó tudósítása ITT (12′ 30″-tól) megtekinthető!

: an accessible web community