Iancu Laura: én a válasszal már nem érem be

Beszélgetés Iancu Laura költővel, íróval, néprajzkutatóval

A moldvai, magyarfalusi származású, de Budapes­ten élő Iancu Laurát nemrég Székelyföld-díjjal tüntették ki. Hovatartozásról, hétköznapokról, az iskolaváltás nehézségeiről, csíkszeredai emlékeiről, moldvai csángó közösségének kutatásáról és hitről kérdeztük.

Néprajz és környezetvédelem

Társadalmi párbeszédre hívnak

A Gyergyói-medence ter­­mészeti értékeit gyűj­­tötte egy kiad­ványba a Gyergyói Szemle tu­dományos-is­meretterjesztő folyóirat legfrissebb lapszáma. A hi­ánypótló, egyedi ter­mészetfotókkal illu­sztrált kiadvány húsz fejezetben, 33 ter­mé­szettudós se­gítségével mutatja be térségünk élővilágát az itt zajló tudományos ku­tatások tükrében.

A megkésett csíki hozomány

A Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteménye

Mintegy kilencezer kisebb-nagyobb tárgy képezi a Csíki Székely Múzeum folyamatosan bővülő néprajzi gyűjteményét, amelynek kezelője Málnási Levente néprajzkutató, muzeológus. De a textilekből, fa–fém–kerámia tárgyakból, írott tojásokból és épített örökségből álló gyűjtemény nemcsak kilencezer tárgy, hanem legalább ugyanennyi történet is. Egyet kiválasztottunk.

Csergő Bálint élete és munkássága

Küküllőkeményfalván született 1920. szeptember 9-én Csergő Ferenc és Lukács Terézia második gyermekeként. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte 1927–1932 között, elmondása szerint palatáblán tanulta az írás tudományát. Az édesapja 1931-ben bekövetkezett korai halála miatt az édesanyja kénytelen volt a székelyudvarhelyi ferencesek iskolájába íratni. A középiskola utolsó éveit Csíksomlyón végzi, ahol sikeres érettségi vizsgát tesz 1939-ben.

Ahol a brit uralkodó és a székely hagyomány találkozik

Beszélgetés Préda Barna néprajzkutatóval

Zalánpatak mintegy véletlen folytán került fel újból a térképre, ugyanis pár évvel ezelőtt itt vásárolt birtokot az akkor még trónörökös Károly herceg, ma az Egyesült Királyság uralkodója. Ez egyből ismertté tette a kis háromszéki települést, és segített Préda Barnának abban, hogy a nagyközönség is felfigyeljen az új telepítésű, korábban etnikai szempontból vegyes, többnyire polgári foglalkozású – üveghutai munkás – lakosságú falura.

Megnyílt Budapesten a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás

Tárlat

A székely közösségekre azért is tekintünk csodálattal, mert példát adnak összetartásból és értékőrzésből – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítás hétfői megnyitóján a budapesti Néprajzi Múzeumban.

A budapesti Néprajzi Múzeum örökségpont-hálózatának első bázisa Csíkszeredában

Innovatív értékközvetítés az Etnospotban

Megnyitották a budapesti Néprajzi Múzeum Kárpát-medencei hálózatának első bázisát hétfőn délelőtt Csíkszeredában. Az Etnospot nevű kulturális tér kiemelt célja és küldetése a múzeum kiállításaihoz és gyűjteményeihez kötődő ismeretközvetítés. A hivatalos megnyitón Závogyán Magdolna, a magyar kormány kultúráért felelős államtitkára azt mondta: szimbolikus értékkel bír, hogy a Néprajzi Múzeum hálózatépítésének első állomásaként a megyeszékhelyen nyitják meg az Etnospotot.

Újabb látványosság készül Etéd községben

A múltból merítkezve építik a jövőt

A vidékre jellemző eszközök, berendezések kapnak helyet főként a jelenleg készülő etédi falumúzeumban. A hagyományos portát élettel is megtöltik, rendezvényeknek, összejöveteleknek biztosít majd helyszínt a jövőben.

A tojás felülete nagy üzenetek hordozója lehet

Beszélgetés Kisné Portik Irén néprajzkutatóval

Három évtizedes kutatás eredményeként Az őstojástól húsvétig címmel írt Kisné Portik Irén átfogó, a tojás kultúrtörténeti jelentőségét bemutató könyvet, amelyben mondák, hiedelmek, népszokások ismertetésével és 1400 tojáshím segítségével kalauzolja az olvasót ennek az időtlen jelképnek a megismerésében.

Kifigurázástól a ciberelevesig

A farsangi ünnepkör mozzanatairól beszélgettünk Kisné Portik Irén gyergyószentmiklósi néprajzkutatóval

Javában benne vagyunk a far­san­gi időszakban, amely a karácsonyi ünnepkör végeztével, vízkereszt napját követően kezdődik, és hamvazószerdáig, a böjt kezdetéig tart. A régmúlt szokásvilága fellazulni látszik, de a farsangi szokások egy részét ma is megélik a közösségek. Hogyan változnak, alakulnak téltemető szokásaink, milyen jelentéstartalommal bírnak és mit üzennek a nagyvilágnak rólunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kisné Portik Irén gyer­gyó­szent­mik­ló­si néprajzkutatóval, több könyv és tanulmány szerzőjével.

Néprajzi emlékparkot építenek

Rendkívüli vállalkozás Csíksomlyón

A Csíksomlyón épülő néprajzi emlék- és élménypark ötletének megszületésétől számított első tíz évről beszámoló Szú, moly, rozsda című könyvet mutatták be csütörtökön a csíkszeredai Fenyő Hotelben, a szerzők, Kurkó János György és Csinta Samu részvételével. A sajtó megjelent képviselőinek a tervezett néprajzi emlékpark látványterveit is megmutatták.