Hosszabb szünet után idén friss kiadvánnyal jelentkezett a Gyer­gyói Szemle Egyesület: az Élővilágunk nyomában cí­mű, természettudósok ál­tal szerkesztett műben  a térség természeti értékeiről ol­vas­hatunk.
– Látván a globális éghaj­latváltozás nálunk is meg­jelenő hatásait, az egyesület csapata úgy döntött, érdemes megnézni, milyen kutatások zajlanak ebben a témában a térségben, foglaljuk össze ezeket egy kiadványban, hogy a tudományos kutatók mun­kássága a helyi közösséghez is eljusson. Mint megtudtuk, a kolozsvári BBTE Biológiai és Ökológiai Intézet kutatóházat működtet a Gyergyóújfaluhoz tartozó Szenétén, az ott lé­vő láp és térség élővilágát kutatva. A Milvus madártani intézet és több, Ma­gyarországon dolgozó ku­tató segítségével állt össze a kiadvány anyaga. Mivel az egyesület csapatából sen­ki sem természettudós, ezért szakmabelieket bíz­tunk meg a projekt létre­ho­zá­sával: Csata Enikő gyer­gyótekerőpataki születésű bio­lógus és Máthé István, a Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója voltak segítségünkre, a fényképeket Mezei Annamária, Mincsor Szabolcs, Kis Szilveszter és Kémenes Árpád készítették. Az előszót Markó Bálint, a BBTE Biológia és Geológia Karának rektorhelyettese írta, a tanulmányok szerzői ku­ta­tásaikkal vagy családi kapcsolataik révén kötődnek ehhez a vidékhez – ismertette a kötet megjelenésével kap­csolatos tudnivalókat Nagy József, a Gyergyói Szemle főszerkesztője.

Hangsúlyozta: a Gyergyói Szemle szerkesztői néprajzi kutatást folytattak, a bemutatott növény- és állatfajok kapcsán azt vizs­gálták, milyen anekdoták, versek, történetek, helynevek kötődnek hozzájuk. Ezek egy része hasznos tudást is rejt, hiszen például a Farkas Attila biológus által bemutatott fafajták mellett keretben ott van az idős bácsi ismertetője arról, melyik fafajtából ké­szülhet jó ostornyél vagy akár szekérkerék.
A kötetben a térség egye­dülálló fajgazdagságát, az azokkal kapcsolatos ku­tatási eredményeket olvas­hatjuk, közérthetően: a hely­specifikus növények, gombák és állatvilág mellett külön kitérnek a Súgó-barlang élő­világára, a Maros folyó hal­állományára, valamint a Gyergyói-medencében fellel­hető 150-féle madárfajra.

– A kiadvány kapcsán azt reméljük, hogy el tud indulni egy párbeszéd, tudjuk „tár­sadalmasítani” ezeket a ku­tatásokat, el tudjuk érni azt, hogy önkormányzatok, civil szervezetek bevonásával kon­krét lépéseket tudunk tenni a közvetlen környezetünkért – fogalmazta meg céljaikat Nagy József. Kiemelte: azért, hogy minél több emberhez eljuttassák a kiadványt, a megye több településén be­mutatókat tartanak, egy-egy szerző meghívásával, hogy a helyi közösségek megismerjék őket. Példaként Vizauer Tibor-Csaba lepkekutatót említette, aki a Gyergyószentmiklós és Gyergyószárhegy közötti Kürücök völgyében élő egye­dülálló lep­kefajt kutatja: ahhoz, hogy ez a terület fo­kozott figyelmet kapjon a helyi közösség részéről, fontos, hogy megismerjék a kutató munkásságát, elképzeléseit a faj­védelemről.
Nagy József elmondta: a Gyergyói Szemle Egyesület jö­vőre a kiadvány folytatását tervezi, amely egy ökológiai ak­ciótervet tartalmaz majd, és amelyben a szer­zők konkrét ja­vaslatokat fogalmaznak meg a környezet vé­delmére és a gazdag öko­szisztéma megőrzésére vonat­kozóan.