A januári soros ülésen a csíkszeredai önkormányzati testület többek között elfogadta a csíksomlyói skanzen-park létrehozásához szükséges övezeti rendezési tervet (PUZ) is. A területre vonatkozó PUZ-t az önkormányzat már 2019-ben jóváhagyta, ám annak öt évre szóló érvényessége lejárt, miközben a beruházás nem valósult meg. A dokumentációt nem lehetett egyszerűen meghosszabbítani, mivel jogi hiányosságra derült fény, hangzott el. Albert Sándor főépítész azt mondta: egy pecsét hiánya miatt kellett az egész dokumentációt újra összerakni, miután egy topográfiai iratról hiányzott a kötelező kataszteri hitelesítés.

– A területen különböző tájegységekre jellemző, megmentett régi épületeket szeretnénk bemutatni: tornácos parasztházakat, gazdasági melléképületeket, malmot, vashámort, mindezt faluszerű elrendezésben. Ezek most raktárban vannak, és az a cél, hogy bemutathatóvá váljanak

– fogalmazott Albert Sándor, majd hozzátette, hogy egy közelben levő területet parkolóvá és étkezésre alkalmas hellyé alakítanának, hogy emiatt ne kelljen a skanzenre szánt területből elnvenni. Ezáltal kialakulhat egy átlátható turisztikai helyszín, ahol az emberek kényelmesen eligazodnak.

A rendezési terv készítése során kiderült, hogy a terület egyik részén korábban engedély nélküli építkezés történt. A főépítész elmondása szerint emiatt jelenleg eljárás folyik. Ezért az érintett parcellát nem vonták be az övezeti rendezési tervbe, a most elfogadott PUZ csak a jogilag rendezett területre vonatkozik. A beruházás megvalósításához további engedélyek szükségesek, köztük környezetvédelmi és műemlékvédelmi jóváhagyások. A végső ellenőrzést a fejlesztési minisztérium végzi majd. A főépítész szerint ugyanakkor szükség van az ilyen jellegű megvalósításokra: a beruházások és a munkahelyteremtések fontosak a város számára.
Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, a csíksomlyói néprajzi emlék- és élménypark előkészületei már több mint tíz éve zajlanak. A tervezett létesítmény az egykori városi és falusi életformát, valamint az ezekhez kapcsolódó hagyományos mesterségeket mutatná be. Az emlékpark falvakat megidéző részén összesen huszonkilenc porta kapna helyet, amelyek közül tizenhárom a magyarsággal együtt élő nemzetiségek építészeti örökségét jelenítené meg. A tervek szerint felépítenék a bözödújfalusi unitárius templom mását, valamint az elpusztult falu iskolaépületét is, de bemutatnák a csíkszentdomokosi csendőrség épületét, egy gyimesi csángó portát és az egykori gyimesi vámot is. Az emlékpark úgynevezett városrészében Csíkszereda Kossuth utcájának egykori épületeit építenék újjá, egyedi emléket állítva a régi városképnek.