Varga Judit: védjük az erdélyi családokat is

Fotó: Hodgyai István

A családok és a gyermekek védelmével kapcsolatos jogrendszerről, az Európai Unió jövőjéről kérdeztük Varga Juditot, Magyarország igazságügyi miniszterét a Csíki Anyák–KCSSZ sátorban zajló beszélgetést követően, a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor utolsó előtti napján.

– Három éve, a legutóbbi Tusványoson még frissen kinevezett igazságügyi miniszterként vett részt, azóta milyen a határon túliakkal a kapcsolata?

– Nagyon remek itt lenni, én még junior, kezdő tusványosozó vagyok, hiszen Brüsszelben éltem kilenc évig, és azalatt pont ilyenkor a nyári szabadságolások miatt nem tudtunk jönni. Fantasztikus élmény így kézzel tapintani a közösségünket. Én igyekszem a szakpolitikám végrehajtása során a határon túli magyar közösséget támogatni. Például a jogászképzés ösztöndíjrendszerén keresztül az Újvidéki Egyetem és Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatóinak is jogászösztöndíjakat tudunk adni. De természetesen minden olyan kezdeményezés mögött, ami az uniós színtéren zajlik, mint például a Minority Safe Pack, a minisztérium, mint uniós koordinációért felelős szaktárca támogatólag ott van. Legutóbb, amikor a szervezők a bizottsági közleményt megtámadták, mert nem adott elégséges választ, sőt lesöpörte a nemzeti őshonos kisebbségek ügyét az asztalról, akkor mi beavatkozóként csatlakoztunk ebbe a perbe. Tehát nagyon sok színű és sokrétegű az az együttműködés, amiben részt veszek, és természetesen én szívügyemnek tekintem, hiszen a nemzet szolgálatában állónak tartom magamat, és ennek nincsenek országhatárai.

– Családnak lenni határtalanul – ez volt a legutóbbi kerekasztalbeszélgetés témája. Épp egy évvel ezelőtt, tavaly júliusban fogadták el Magyarországon a nagy felháborodást kiváltó gyermekvédelmi törvényt, hogyan vélekedik most erről?

– A családpolitika nemzeti hatáskör, elmondjuk, hogy gyermeknevelésben mit gondolunk szülői jognak az uniós emberjogi kartával egyetemben, ezt mi elfogadtuk egy éve. Hihetetlen támadássorozat, kötelezettségszegési eljárás szakadt a nyakunkba, most pereltek be minket csak azért, mert a gyermekvédelmi törvénybe bele mertük azt írni, hogy a gyermeknek a szexuális felvilágosítását szeretnénk a szülőre bízni, vagy legalább szülő jóváhagyáshoz kötni. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14-es cikkelye kimondja, hogy a szülő joga, hogy vallási, filozófiai, pedagógiai felfogásával összhangban határozza meg a gyermeke nevelését. A törvény semmiféle nemzetközi szerződéssel nem megy szembe, semmiféle uniós jogot nem sért. Uniós vonatkozás szempontjából, ha színtisztán nézzük, nincs jogi kötelezettségünk, hogy feladjuk a saját családfogalmunkat. Ezzel tisztában van a liberális progresszió is, épp ezért a tudatunkat próbálják módosítani, olyan társadalmi igényt gerjeszteni, amitől majd olyan jogszabályok keletkeznek, hogy nem is kell semmiféle uniós vagy nemzeti szabályt sérteni, mert majd eljutunk oda, amit ők úgy gondolnak, hogy egy érettebb foka a társadalmi fejlődésnek. Németországban az új kormánykoalíció azt mondja, hogy az elsődleges célkitűzésük, hogy a család fogalmát rendezzék, és most már nem családról beszélnek, hanem közösségi felelősségekről, azaz ez lesz az új jogi fogalma a családnak. És ami a legszörnyűbb ebben, hogy nem elégednek meg azzal, hogy ezt maguknak bebiztosítsák, hanem azt szeretnék, hogy ez uniós szinten és a kontinensen is általánossá váljon. Rendre a fősodrású német politika határozza meg a brüsszeli politikát is. Folyamatosan határon átnyúló jogi ügyekkel bombázzák azokat az országokat, akik még ragaszkodnak az egy férfi egy nő házasság fogalmához, és olyan precedenseket teremtetnek Luxemburgban és Strasbourgban, ahol egy külföldön házasságot kötött azonos nemű házaspárnak a gyerekét akarják elfogadtatni egy olyan országban, ahol nem engedélyezett azonos neműek házassága. Folyamatosan kihívások érik az ilyen országok jogrendszerét, legutóbb egy bolgár eset volt, ahol egyelőre győzött a pragmatikus értelmezés. Európa jövőjéről zajlik egy erős ideológiai harc, hogy a nemzeteket meghaladó homogén massza lesz a kontinens, ahol egy nemzetek felett uralkodó intézményrendszerből mondják meg, hogy mi hogyan éljünk, s mit gondoljunk magunkról, másokról, bevándorlásról és családról, vagy maradunk egy olyan közösség, ami az erős nemzetállamok egymást tisztelő működésére épül. És hogyha az előbbi eszközrendszerét nézem, akkor neki az az érdeke, hogy folyamatosan támadja és gyengítse azokat az egységeket, amiből felépül egy nemzet identitása. Márpedig ez a család. Ha nincs erős család, akkor nincs erős nemzet, ha nincs erős nemzet, akkor egy olyan unióban leszünk, ahol csak a profitérdek, az elit érdekek és a nemzeteket meghaladó érdekek fognak diktálni. Egyelőre mi alkotmányos védelmet adtunk ennek a családfogalomnak, ebből levezettünk egy csomó alsóbb rendű jogszabályt, rendelkezést, és tartjuk addig is a vonalakat.

– Beszámolt arról, hogy Magyarországon válás esetén a váltott elhelyezés, szülői felügyelet szabályait fellazították annak érdekében, hogy az élet racionalitását kövesse le a jogszabály, hogy a tartásdíjak esetében végrehajtóknál megváltozott a költségek levonásának sorrendje, és megerősítették azokat az eszközöket, ahol a bíró az eljárás során vagy a végrehajtó az eltitkolt jövedelmeket fel tudja kutattatni. Szolgálhat-e ez példaként Románia vagy az erdélyi magyarok számára?

– Ha élnek a kettős állampolgárság lehetőségével, akkor ugyanúgy jogosultak ezekre a családtámogatási rendszerekre, illetve minden olyan perjogi könnyítés, amit mi a múltban megtettünk, azok is adekvátak. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy nagyon sok civil szervezettel dolgozom együtt, és olyan civil szervezetek is bekapcsolódhatnak a munkánkba, akik nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl élő családokért is kiállnak, és természetesen, amikor az uniós szintéren a családjaink ellen irányuló támadások ellen fellépünk, akkor ugyanúgy védjük az erdélyi családokat is.

– Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettessel ma az Európai Unió jövőképeiről tartottak kerekasztal-beszélgetést. Milyen eszközökkel lehetne a békét megteremteni?

– Talán Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes utolsó mondatát is idézhetném, hogy több visszafogottság, több szerénység kellene a kioktatás és az arrogancia helyett, és vissza kellene térni a konszenzus kultúrájához. Nem arra játszani, hogy miként lehet sarokba szorítani és vétóhelyzetbe presszionálni olyan országokat, akik csak az elemi létérdekeikért küzdenek. Hogy ne az számítson, hogy kinek mekkora a mérete, hanem mindenki egyenrangú félként rúghasson labdába. Mi itt újonnan csatlakozott országként egy cipőben evezünk, nagyon is érezzük a kettős mércét. Amit például Romániával a schengeni csatlakozással kapcsolatban művelnek, az nagyon hasonló ahhoz, amit a 7. cikk szerinti eljárásban Magyarországgal (a négy évvel ezelőtt Sargentini-jelentést követően elindult eljárás, amelynek célja annak megállapítása, hogy valóban sérülnek-e az EU alapértékei Magyarországon – a szerk. megj.), csak pepitában. Soha nem lehetünk elég jók, hiába teljesítünk sok mindent, mindig azt mondják, hogy még mindig nem vagy elég jó, még mindig át kellene ugrani hat akadályt. Ezt a fajta kioktatást, ezt a fajta jogállamisággal zsaroló eljárásmódokat, boszorkányüldözéseket kellene kiiktatni. És tényleg arra törekedni, hogy miként tudunk kölcsönösen együttműködve egy közös hozzáadott értéket teremteni Európában, és nem beleszólni, ki hogyan él az egyes országokban.

Háromszéki Eszter

: an accessible web community