A mezőgazdaság sajátos szerkezetet mutat megyénkben: a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan összefonódik, a gazdaságok többsége pedig kis- és közepes méretű, vegyes profilú családi gazdaság, amelyek fokozatosan alkalmazkodnak az új gazdasági környezethez.

Az agrárium alapja a gyepterület

Hargita megye mezőgazdasági szerkezetét alapvetően meghatározza, hogy a mezőgazdasági területek túlnyomó része gyepterület. A csaknem 390 ezer hektárnyi mezőgazdasági területből több mint 138 ezer hektár legelő, további 179 ezer hektár pedig kaszáló, vagyis a teljes mezőgazdasági terület több mint 81 százalékát természetes pázsitok és rétek teszik ki. Ez a szerkezet kedvez az állattenyésztésnek, különösen az extenzív, legeltetésen alapuló rendszereknek, és jelentős potenciált hordoz az ökológiai gazdálkodás számára is, hiszen olcsó, természetes és jó minőségű takarmányforrást jelent a kérődző állatoknak. A nyári időszakban a legelőkön és kaszálókon megtermő fű szolgálja a takarmányozást, míg a téli istállózási időszakra a gazdák szénát, szilázst és egyéb tartósított takarmányt készítenek. A megye adottságai ezért elsősorban a szarvasmarha-, juh- és kecsketartásnak kedveznek.

A megyei mezőgazdasági igazgatóság legutóbbi, a prefektusi kollégiumon ismertetett jelentése szerint a gazdák a szántóföldi területek jelentős részét is takarmánynövények termesztésére használják. A több mint 71 ezer hektár szántóból mintegy 40 ezer hektáron állati takarmány céljára termesztenek növényeket, köztük lucernát, herét és silókukoricát. Ez jól mutatja, hogy a megye növénytermesztése nagyrészt az állattenyésztést szolgálja ki.

A gyepterületek magas aránya egyben komoly lehetőséget jelent az ökológiai gazdálkodás számára is. A természetközeli, kevésbé intenzív hasznosítású területeken előállított állati termékek – tej, hús, sajt, méz – jó eséllyel értékesíthetők bio- vagy prémiumtermékként. Bár 2025-ben csökkent az ökológiai rendszerben nyilvántartott gazdák száma és a bevont terület nagysága, továbbra is 739 termelő gazdálkodik több mint 37 ezer hektáron ebben a rendszerben.

Megyénkben tehát a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan egymásra épül. A növénytermesztés biztosítja a takarmánybázist, az állattenyésztés pedig szerves trágyával járul hozzá a talaj termékenységének fenntartásához, emellett folyamatos bevételi forrást jelent a gazdaságok számára az év során. Ez a kölcsönhatás teszi stabillá a megye hagyományos, vegyes gazdálkodási modelljét.

Koncentrálódó állatállomány

A 2023 és 2025 közötti időszakban érzékelhető szerkezeti átalakulás zajlott Hargita megye állattenyésztésében. Miközben az állattartó gazdaságok összlétszáma mérsékelten csökkent, az egyes farmokon az állatlétszám növekedett, ami az ágazat fokozatos koncentrálódására utal.

A nyilvántartott állattenyésztő gazdaságok száma 2023 végén 26 234 volt, 2025 végére 25 890-re csökkent, vagyis két év alatt 344 gazdasággal lett kevesebb, ami 1,3 százalékos csökkenést jelent. Jelentősebb visszaesés a szarvasmarha-tartó gazdaságok körében figyelhető meg: számuk 10 885-ről 10 170-re csökkent, ami 715 ilyen jellegű gazdaság megszűnését jelenti, ez 6,57 százalékos csökkenést mutat.

Ezzel párhuzamosan nőtt az egy gazdaságra jutó állatlétszám. A szarvasmarha-állomány esetében az átlagos létszám gazdaságonként 8,74-ről 9,19-re emelkedett. Ez arra utal, hogy fokozatosan visszaszorulnak a nagyon kicsi, egy-két tehenet tartó háztáji gazdaságok, miközben erősödnek a nagyobb, piacképesebb, 15–50 állatot tartó családi farmok. Ez a folyamat részben a támogatási rendszerekhez, részben az európai uniós pályázati lehetőségekhez való alkalmazkodás következménye.

Erősödő juhágazat

Az állatlétszám alakulása vegyes képet mutat. A szarvasmarha-állomány a 2023-as 95 182-ről 2025-re 93 453 egyedre csökkent, vagyis két év alatt 1729 állattal lett kevesebb. Ugyanebben az időszakban a juhállomány viszont jelentősen bővült: 187 171-ről 206 277-re emelkedett, ami több mint 19 ezres növekedést jelent. A juhot tartó gazdaságok száma is nőtt, 11 595-ről 11 932-re. A kecskeállomány kisebb ingadozással, de összességében stabil maradt: 13 852-ről 14 470-re emelkedett, miközben a kecsketartó gazdaságok száma 1489-ről 1570-re nőtt. A sertésállomány 24 352-ről 25 164-re változott, tehát kisebb emelkedést mutatott, miközben a sertéstartó gazdaságok száma lényegében stagnált.

A szarvasmarha-ágazat visszaesése mögött több tényező áll. A gazdák helyzetét nehezíti a tej alacsony felvásárlási ára, a támogatási rendszer változása, illetve a szigorodó állategészségügyi és adminisztratív előírások. Emiatt egyre többen hagynak fel a tejtermeléssel, vagy húshasznú állományra térnek át.

A juhágazat ezzel szemben kedvezőbb pályán mozog, dinamikusabban fejlődik. Az alacsonyabb tartási költségek, a biztosabb piaci lehetőségek, valamint az exportlehetőségek sok gazda számára vonzóbbá teszik ezt az ágazatot. 

Hústermelés: jelentős az export

A húságazatban különösen szembetűnő a szarvasmarha-tenyésztés exportorientáltsága. A mezőgazdasági igazgatóság adatai szerint az értékesített szarvasmarhák 85–90 százaléka élő állatként kerül exportra, illetve kereskedők közvetítésével vágóhidakra. Ez jól mutatja, hogy a helyi termelés jelentős mértékben külső piacokra támaszkodik.

A levágott vagy értékesített szarvasmarhák száma 2023-ban 38 749 volt, 2024-ben 39 001-re emelkedett, 2025-ben pedig már 46 373-ra nőtt. Élősúlyban számolva ez 11 850 tonnáról 11 758 tonnára, majd 14 221 tonnára változott, vagyis 2025-ben jelentős növekedés volt tapasztalható.

A juh- és kecsketenyésztésben továbbra is erős a szezonalitás. A bárányhús elsősorban húsvét előtt és környékén kerül piacra, emellett jelentős az exportcélú hizlalás, valamint az őszi időszakban történő értékesítés is. A juhok esetében 2023-ban 124 208 állatot értékesítettek, 2024-ben 127 804-et, míg 2025-ben 126 578-at. Élősúlyban ez 2992, majd 3355, illetve 3146 tonnát jelentett.

A kecskeágazat kisebb volumenű, de fokozatos bővülést mutat. Az értékesített állatok száma 2023-ban 10 858 volt, 2024-ben 13 288-ra, 2025-ben pedig 13 999-re nőtt.

A sertéstartás továbbra is elsősorban a háztartási önellátást és a családi fogyasztást szolgálja, a piaci értékesítés aránya alacsonyabb. 2023-ban 13 657, 2024-ben 11 156, 2025-ben pedig 10 710 sertést értékesítettek, ami csökkenő tendenciát jelez.

A baromfiágazatban ezzel szemben az ipari termelés dominál, vagyis a baromfihús-termelés döntő része nagyüzemi keretek között zajlik.

Csökkenő tejtermelés

A tejtermelés terén egyértelmű csökkenő tendencia figyelhető meg, különösen a szarvasmarha-ágazatban. A tehéntej-termelés 2023-ban még 1 891 102 hektoliter volt, 2024-ben 1 870 507 hektoliterre, 2025-ben pedig 1 855 499 hektoliterre mérséklődött. Ez két év alatt több mint 35 ezer hektoliteres visszaesést jelent. A csökkenés hátterében több tényező áll. A gazdák számára egyre nagyobb gondot jelent az alacsony és ingadozó felvásárlási ár, a munkaerőhiány, a növekvő költségek, valamint a szigorodó előírásoknak való megfelelés. Emiatt egyre többen döntenek úgy, hogy felhagynak a tejtermeléssel, vagy húshasznú szarvasmarha-fajták tartására állnak át. A tejhasznú tehénállomány zsugorodása szintén ezt a folyamatot tükrözi. A fejésben lévő, átlagos tehénlétszám 2023-ban 51 826 volt, 2024-ben 51 274-re csökkent, 2025-ben pedig már csak 50 791-et tett ki.

A juhtejtermelés ezzel szemben növekedést mutatott. 2023-ban 110 744 hektoliter juhtejet termeltek, 2024-ben 126 503 hektolitert, 2025-ben pedig 132 097 hektolitert. Ez összhangban van a juhállomány bővülésével és az ágazat erősödésével.

A kecsketejtermelés kisebb ingadozások mellett stabilnak mondható: 2023-ban 35 213 hektoliter, 2024-ben 39 187 hektoliter, 2025-ben pedig 38 606 hektoliter volt a termelés. A fejésben lévő kecskeállomány ugyanakkor lényegében változatlan maradt.

Tojás, méz, gyapjú

Hargita megyében a tojástermelés részben családi gazdaságokban és négy ipari üzemben folyik. A termelési adatok szerint 2023-ban 51,5 millió darab tojást állítottak elő, 2024-ben ez 62,2 millió darabra emelkedett, míg 2025-ben 58 millió darabot tett ki. A tojóállomány is növekedett: 2023-ban 316 653, 2024-ben 317 679, 2025-ben pedig 328 879 tojótyúkot tartottak nyilván.

A méztermelés is növekedett. A méhészek 2023-ban 264 tonna, 2024-ben 347 tonna, 2025-ben pedig 351 tonna mézet termeltek. A jelentés szerint az egy méhcsaládra jutó átlagos hozam 10 és 25 kilogramm között mozgott, időjárástól függően.

A juhtenyésztés egyik hagyományos terméke, a gyapjú mára jelentősen háttérbe szorult. A dokumentum szerint a feldolgozókapacitások hiánya miatt a juhászat fő terméke helyett inkább melléktermékké vált, sok esetben pedig gyakorlatilag értékesíthetetlen. Emiatt a juhászat jövedelmezőségét ma elsősorban a hús- és tejtermelés, valamint az állatok értékesítése határozza meg, nem pedig a gyapjú.

Vadkárok

A vadkárok az állattenyésztésben és a növénytermesztésben is okoztak veszteségeket. A jelentés szerint 2025-ben összesen 421 aktát regisztráltak vadon élő állatok által okozott károk felmérésére. Ezek közül 380 volt kifizetésre jogosult. A megállapított károk összértéke meghaladta az 1,34 millió lejt. A nyilvántartás szerint 2025-ben a vadkárok 114 szarvasmarhát, 288 juhot, 79 méhcsaládot, továbbá 11 lovat és sertést, valamint 95 darab baromfit érintettek. A növénytermesztés területén is keletkeztek vadkárok. A vadállatok több mint 95 hektárnyi mezőgazdasági kultúrában okoztak károkat.