Nagy István: éhínség is várhat a világra

Nagy problémákkal és nehézségekkel kell szembenézniük a gazdálkodóknak ebben az időszakban. A 31. Tusványosra ellátogatott Nagy István, Magyarország agrárminisztere is, akit a jelenlegi háború hatásairól, a méhek pusztulásáról és az új közös agrárpolitikáról kérdeztünk.

– Hogyan látja, a jelenlegi háborúnak milyen következményei lesznek az agráriumot tekintve?

– Nagyon komoly kihatása van, hiszen a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés egyre inkább előtérbe kerül. Olyan mondatokat kell néha megfogalmaznunk, hogy magam is megijedek tőle, de azt mondom, hogy ha a háborúnak nem lesz időben vége, ha nem tudjuk kiszabadítani az ukrán gabonát, akkor éhínség várhat a világra. Hogy migrációs hullámot indít el, ami megint csak lángba borítja az egész világot. Tehát valami hihetetlen szerepe, felértékelődött helyzete van ma az élelmiszer-ellátásnak.

– Nehéz dolguk van a gazdáknak, a műtrágya, az üzemanyag is megdrágult, és elég nagy szárazság van. Milyen következményei lehetnek mindennek, hogyan lehet megoldani ön szerint ezeket a problémákat?

– A nagy fokú áremelkedést mindannyian érezzük, mert a különböző termékek a fél évvel ezelőtti szinthez képest duplájára drágultak. Tehát az áremelkedések nyilván begyűrűznek az élelmiszerárakba, hiszen az emelkedő energiaköltség miatt a műtrágya, a technológia, a víz, a villany, egyszóval minden drágább ma már. Rögtön látjuk azt is, hogy a fizetési struktúránkban megváltozik a mindennapi ellátásunk helyzete. Talán ez hozza magával azt is, hogy jobban megnézzük, mit vásárolunk, tudatosabbak leszünk. Remélem, ezáltal már kevesebbet pazarlunk ezután, és ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy felelős gazdálkodást végezhessünk.

– Önhöz is közel áll a méhészkedés. Nagyon sok probléma van ebben az ágazatban is. Itt Székelyföldön nagyon aggódnak a harmatméz idő előtti megjelenésével. Hogyan látja, mi lesz a méhészek sorsa Magyarországon és Székelyföldön?

– Nem is a mézelőállítás az egyik legfontosabb probléma, hanem a méhek beporzási tevékenysége. Hiszen a megváltozott éghajlati viszonyok és a természetbe kijuttatott rendkívül sok méreganyag miatt a vad beporzók száma nagymértékben csökkent, a méhek erre a tevékenységre egyedül maradtak. De ha belegondolok, hogy minden hatodik élelmiszerünk a méhek munkájának köszönhető, akkor mi lesz, hogyha a méhek eltűnnek, és nem lesznek ezen a földön? Akkor bizony az emberiségnek is vége van, mert nem lesz élelmiszer, és az egész ökoszisztéma felborul. Mindig arról beszélünk, hogy mennyi méz termett, mennyi bevétele van a méhésznek – azt mondom, ez egyre inkább másodlagos kéne legyen. Az Európai Bizottságnál kezdeményeztem azt, hogy egyedi támogatásban kell részesíteni a méhcsaládokat. Beporzási támogatást kell a méhek után nyújtani, mert nem lehet, hogy egy méhész attól függően döntse el, hogy ő fölszámolja a méhészetét, vagy nem, hogy van-e elegendő méz, vagy nincs. Mert hiába, hogy általában keresetkiegészítő tevékenységként méhészkedik az ember, mert amikor ez csak viszi a pénzt, akkor majd nem ötven-hatvan családot fog tartani, hanem kettőt-hármat. Csakhogy akkor az nem fogja tudni ellátni az ökoszisztémában betöltött szerepét.

– Hogyan látja, mennyire vannak a gazdák felkészülve az új közös agrárpolitikára?

– Még nem lehetnek felkészülve, mert a stratégiai terveket még nem fogadta el Brüsszel. Várjuk mi is, hogy minél hamarabb megtörténjen ez. Augusztusra ígérik, hogy elfogadják a stratégiai tervünket, ezután elkezdődhetnek az informatikai fejlesztések, hogy miként tudjuk a pályázatokat kihirdetni, a támogatásokat kijuttatni, a gazdákkal pedig fórumot tartani, hogy ismertessük velük a lehetőségeiket. A földalapú támogatások is alapjaiban változnak meg, akárcsak az egyes pillér. Nemcsak az lesz, hogy van egy bizonyos mennyiségű hektár földem, és akkor ezért ennyi jár, ennél sokkal összetettebb az új rendszer. Mindenképp tennünk kell azért, hogy zöldebb, fenntarthatóbb mezőgazdaságunk legyen. De ezt meg kell tanítani a gazdáknak, és ez a stratégiai terv elfogadása után az egyik legfontosabb feladat lesz.

Szilágyi Dalma-Orsolya

Megvitatták a mezőgazdaság aktuális gondjait
Az orosz–ukrán háború mezőgazdaságra és élelmiszerellátásra gyakorolt hatásáról, valamint a székelyföldi agrár-felsőoktatás kihívásairól és lehetőségeiről tartottak pódiumbeszélgetéseket Tusványoson a Tamási Áron Agro-Kultúra Sátorban.
Az orosz–ukrán háború mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról szóló beszélgetésen elhangzott: a ellátási láncok gondjai már a világjárvány idején tetten érhetőek voltak, a háború kitörése után pedig sokkal nyilvánvalóbban megmutatkoztak.
A pódiumbeszélgetésen Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetkezetének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Süle Katalin, szintén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke, Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének főtitkára, Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese vett részt.
Munkatársunk beszámolója szerint Az agrár-felsőoktatás kihívásai és lehetőségei Székelyföldön című pódiumbeszélgetés sok látogatót vonzott a Tamási Áron Agro-Kultúra Sátorba. Az oktatási kérdéseket Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Tonk Márton, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke vitatták meg egymással.

HN-információ

: an accessible web community