Csergő Bálint élete és munkássága

Küküllőkeményfalván született 1920. szeptember 9-én Csergő Ferenc és Lukács Terézia második gyermekeként. Elemi iskoláit a szülőfalujában végezte 1927–1932 között, elmondása szerint palatáblán tanulta az írás tudományát. Az édesapja 1931-ben bekövetkezett korai halála miatt az édesanyja kénytelen volt a székelyudvarhelyi ferencesek iskolájába íratni. A középiskola utolsó éveit Csíksomlyón végzi, ahol sikeres érettségi vizsgát tesz 1939-ben.

Tárgyakban, képekben a múzeumalapító emlékezete

Láthatóvá és kutathatóvá válik Tarisznyás Márton hagyatéka

Elkezdődött Tarisznyás Már­ton ha­gya­té­ká­nak szak­sze­rű fel­dol­go­zása a mu­zeoló­gus-helytörténész ne­vét vi­selő gyergyószent­mik­ló­si intéz­ményben. A több kü­lön­álló részre osz­tott gyűj­temény rendsze­re­zé­sét követően a hagyaték egy része nemcsak a kutatók, hanem a nagyközönség számára is látha­tó, meg­ismerhető lesz a múzeumalapító szü­le­tésének századik évfor­dulójára ter­ve­zett rendezvénysorozat által.

Mentik a népi vallásosság jelképeit

Értékmentő munka zajlik a gyergyószentmiklósi Vox Humana orgonaépítő műhelyben: itt restaurálnak, illetve rekonstruálnak két út menti keresztet, amelyeket a gyergyói népi vallásosság jelképeként állítottak egykor a város lakói. Az út menti keresztek nyilvántartásba vétele, a velük kapcsolatos adatgyűjtés és felújításuk a város alapításának 700. évfordulójára való készülődés része.

Nem könnyű az értékmentés

Rombolás és felújítás a székelyudvarhelyi református temetőben

A napokban egy szomorú és egy örvendetes hír is érkezett a székelyudvarhelyi református temetőről, amely a szakemberek szerint a megye egyik legértékesebb sírkertje. A negatív oldalon az áll, hogy sírásás közben széttörtek egy régi, koporsó alakú sírkövet, ún. tumbát, pozitív viszont az, hogy elkezdődött négy síremlék szakszerű restaurálása. Örvendetes az is, hogy készül a bő két és fél évszázados temető rendezési terve.

Megőrizték az örökséget

Látnivalóban gazdag hely

A Bükkfalvi négyes néven emlegetett látnivalókat ér­demes megtekinteni, ha a Homoródmentén járunk. Egy lokálpatrióta házaspár lelkes munkájának kö­szön­hetően maradtak fenn és váltak ismertté ezek az értékek.

Akikre büszkék lehetnek a székelyudvarhelyiek

Követésre méltó életműveket jutalmaztak

Idén is kiosztották a Legprímább díjakat Székelyudvarhelyen. Hat kategóriában ismerték el az arra érdemesek értékteremtő, értékmentő munkásságát.

A Geofolk is bekerült az Értéktárba

Bővülő székelyudvarhelyi gyűjtemény

Köztéri szobrok, épületek, sírkertek kerültek be az elmúlt évben a Szé­kely­ud­var­he­lyi Értéktárba, illetve egy igazi kortárs érték­men­tő projekt is, Dávid Botond fotóművész népviseleti fotógyűjteménye. Az egyre bővülő anyagot bemutató, hordozható kiállítást iskolákba is elviszik, ha kérik, és népszerűsítésére egy kisfilm is készült.

Értékmentés, téralkotás és tartalomközvetítés

Hazai és külföldi múzeumok, galériák, állandó és időszakos kiállításainak tervezésével, kivitelezésével, valamint műemlékek restaurálásával vált ismertté a Manierart vállalkozás, amelyet Baróti Hunor képzőművész és B. Porzsolt Erzsébet színész működtet Gyergyócsomafalván.

Sürgős beavatkozást igényel a Tinka-malom

Gombamentesítésre szorul a műemlék épület

Négyszáztizenegyezer lejes összeget hagyott jóvá Hargita Megye Tanácsa a Tinka-malom felújítására: Gyergyószentmiklós egyetlen ilyen jellegű műemlék épülete sürgős beavatkozást igényel, mert elgombásodott. A Tarisznyás Márton Múzeum hosszú távú tervei között szerepel egy látogatóközpont kialakítása a helyszínen, ahol vízzel hajtott szerkezetek működését mutatnák be az érdeklődőknek.

Megtartani a portát, ahová beleszülettünk

Értékmentés

A két éve alakult bögözi Értéktár Bizottság Köllő Miklós építészt hívta meg a településre, aki az életterünk szerves részét képező kultúrtájról, illetve az épített örökség gondozásáról tartott tartalmas előadást a helyi közösségnek a Kincses porta nemrég felújított csűrében.

Az értékmentés hasznos praktikáiról tanácskoztak

Szakmai konferenciát tartottak a tájházak vezetőinek

Második alkalommal szervezte meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a Hargitai Megyenapok részeként a Jó gyakorlat a tájházak működtetésében című konferenciáját. Az eseményen a székelyföldi és anyaországi tájházvezetők osztották meg egymással szakmai tapasztalataikat.