Kétezerhuszonnégy nyarán kezdődött el a város út menti keresztjeivel kapcsolatos program: a Szent Miklós-plébánia megbízásából felmérték a város területén lévő kereszteket – a jelenlegi nyilvántartás szerint 51 ilyen útjelző van. 

– A keresztek java része jó állapotban van, ez bizonyítja, hogy a népi vallásosságnak ilyen formában is nagyon szép megnyilvánulása van Gyergyószentmiklóson, hiszen az utcaközösségek, a lakók karbantartják a kereszteket, odafigyelnek rájuk. Jelenleg két keresztnek a restaurálása, rekonstruálása vált szükségessé, illetve egy harmadik apró javításra szorul

– mondta el az értékmentő munka kapcsán Fórika Sebestyén, a Szent Miklós-plébánia pasztorálasszisztense. Kiemelte: a keresztekkel való munka egy tízéves program része, amelynek keretében - Dávid György főesperes kezdeményezésére - Gyergyószentmiklós első írásos említésének 700. évfordulójára készülnek, feltárva a város eddig ismeretlen egyház- és művészettörténeti kincseit.

A restaurálási és rekonstruálási munkák a Vox Humana orgonaépítő műhelyben történnek, Bartis Szabolcs orgonaépítő-restaurátor vezetésével.

– A Vár utcából idehozott fenyőfa kereszt akkor indult teljesen romlásnak, amikor a fedélszerkezetét elveszítette, hiszen látszik, hogy valamikor be volt födve. A rajta lévő írások kiolvashatók – Rajkovics Magda állíttatta 1969-ben –, ezt a keresztet teljesen rekonstruáltuk, annyi módosítással, hogy tölgyfából készítettük el, hogy időtállóbb legyen. A másik kereszt a Gyilkostó sugárúton, egy udvaron állt, eredetileg tölgyfából készült, később alsó és felső részeit fenyőfára cserélték, adatok nem szerepelnek rajta. Hogy megmaradjon a patinája, megőriztük a régi tölgyfa részt, a felső és az alsó részt pótoltuk. Visszakapta a fedélzetét és a bádogból készült keresztet is rekonstruáltuk, amelynek egyes részei le voltak töredezve. A harmadik, javításra szoruló kereszten apró munkálatokat fogunk végezni a helyszínen

– számolt be a sajtó munkatársainak Bartis Szabolcs restaurátor.
Az elkövetkező időszakban a város hegyein-dombjain, illetve a mezőkön lévő kereszteket veszik nyilvántartásba, ezzel párhuzamosan az adatgyűjtést is elkezdik – tudtuk meg Fórika Sebestyéntől. Az értékmentő munkát a Fuss Neki adománygyűjtő programban összegyűjtött adományokból finanszírozzák, valamint egyéb támogatások felhasználásával végzik.