A családorvosok felelősek a róluk kialakult negatív imidzsért – vélekedik Duda Tihamér-Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnöke. Kifejtette, maguk a családorvosok és az őket tömörítő szervezetek alakítottak ki ilyen negatív képet magukról, és ezzel gyakorlatilag elbátortalanítják a pályakezdő fiatal orvosokat, hogy ezt a pályát válasszák. Hozzátette, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke kizárólag a családorvosok nehézségeiről beszél, arról, hogy rossz a finanszírozás, a rendszer, hogy külföldre mennek a családorvosok, holott eddig egyetlen orvos sem ment el – szögezte le Duda.
– A kialakult negatív képnek ugyan vannak valós részei, de nem lehet általánosítani, a megyében ugyanis 131 családorvos van, és meggyőződésem, hogy nem sokan osztják az érdekképviselet vezetőinek véleményét. Nyilatkozni lehet, akár politikai érdekek mentén, és meggyőződésem, hogy ebben az esetben is ez áll fenn. Politikai tőkét legkönnyebben negatív hírek terjesztésével lehet kovácsolni. Viszont ezzel a megnyilvánulási formával nem segítik a fiatalok pályakezdését – hívta fel a figyelmet az elnök. Hozzátette: a családorvosok szer­ző­déskötéskor bizonyos rész­e­red­ményeket érnek el, ami természetes is. Ezt megvitatják, és mindkét fél számára kompromisszumos döntések születnek. De folyamatosan azt mondani, hogy családorvosnak lenni mennyire nehéz, alulfinanszírozottak, és hogy a páciensek érdekei ellen hozunk döntéseket, ez a kijelentés túlzás – mondta az egészségbiztosító pénztár Hargita megyei vezetője.

Ellenségeskedés? 

– Az Orvosi Szakkollégiummal, a Gyógyszerész Kollégiummal, a Fogorvosi Kollégiummal is jó kapcsolatot ápolunk, és olyan megállapodásokat kötünk, ami mindenki érdekét szolgálja. Mindig a biztosított érdeke kell a középpontban álljon, viszont hogyha mindig csak az ellenérvek ütköznek, akkor nincs haladás. Ellenvéleményre természetesen szükség van, de nem lehet csak erre támaszkodni. Az Orvosi Szakkollégium elnöke is családorvos, és mintaszerű a kapcsolatunk, akárcsak a többi említett szakmai szervezettel, viszont a Családorvosok Szövetségével nem sikerül ilyet kiépítenünk, de ez az ország többi megyéjére is jellemző, nem csak Hargita megyére. Ennek oka, hogy ők az elsők, akik a pácienssel találkoznak, sokan is vannak, és jól is teszik, hogy kiállnak magukért, védik az érdekeiket, de meg kell találni az arany középutat mindenki számára – részletezte a helyzetet az Egészségbiztosító Pénztár vezetője. 

Számokban

Folytatta: a per capita minden biztosított után jelenleg tíz lejt kap egy családorvos. Egy konkrét eset: egyik családorvos kolléga most megy nyugdíjba, és a 2200 feliratkozott páciensből 1900 biztosított, így megkap 19 ezer lejt anélkül, hogy bármit is tennie kellene érte. Viszont a halál tényének megállapításáért, egy évben egyszer egy gyereknek kiadott igazolásért stb. nem jár pénz. A per capita a bizalmi helyzet velejárója, hogyha a családorvosban megbízik 1900 ember, akkor igenis legyen pénze fenntartani az orvosi rendelőjét – magyarázta Duda.
Hozzátette, a szolgáltatásokért eddig 3 lej 50 banit számoltak el, ez most négy lej, ezt külön kifizetik, közölte az elnök. Mint mondta: pontrendszer van, minél öregebb vagy fiatalabb a páciens, annál több pénz jár érte. Pluszkereseti lehetőségként említette az ügyeleti központot, az orvos, főleg hogyha az ügyeleti központot az önkormányzat tartja fenn, egy órára 44 lejt kap, ebből négy lejt a gyógyszerállomány fenntartására kell fordítani. Hogyha az ügyeleti központ valamelyik orvos rendelőjében működik, akkor az orvos 60 lejt kap, ebben a fűtésköltség is benne van a gyógyszer mellett, részletezte Duda.
– A családorvosoknak lehetőségük van naponta öt órát rendelőben és kettőt terepen dolgozni, vagy hatot és kettőt terepen, illetve hetet és utána terep, ez régebb korlátozva volt. Hogyha a családorvos többet szeretne dolgozni, és ezt jelzi, akkor a biztosítópénztár eleget tesz ennek a kérésnek. Háromhavi átlagban számoljuk el az orvosnak, hogy mennyit dolgozik, plusz a terepen teljesített szolgáltatást pontrendszer alapján el tudja külön számolni – hívta fel a figyelmet a biztosítópénztár Hargita megyei elnöke.
Kiemelte: minden családorvosnak a praxisa mellett lehet két munkapontja vidéken. Ez lehet olyan helyszín, ahol egyáltalán nincs orvos, vagy olyan, ahol van, de jelenléte nem elég a létszám miatt. Munkapont esetén minimum tíz órát kell dolgozni. Ha kettőt üzemeltet, az tíz-tíz óra, ezt elvégezheti a saját munkaprogramján kívül vagy azon belül. De ez a családorvos saját döntése, ha azon kívül látja el, akkor ezt is el tudja számolni. Minden családorvos maximum negyven esetet számolhat el egy nap. A többi beteget is elláthatja, ilyenkor nem fogja megkapni a többletpénzt, de három hónapra lebontva, hogyha egy-egy nap kevesebbet látott el, akkor ez három hónapos átlagban még lehet belefér az elszámoláskor – sorolta a lehetőségeket.
– A szakorvoshoz képest lehet, kevesebb marad a családorvosnak, ha minden költséget leszámol, viszont nem kell éjjel és hétvégén dolgozzon, mint a szakorvos. A családorvos magának szabhatja a programot, a minimális óraszám-teljesítmény figyelembe vételével. A rendszer bürokratikus, el kell ismerni, van, hogy nem úgy működik, mi is látjuk, nem tudunk, mit tenni. Sajnos a családorvosi pozícióra meghirdetett rezidenshelyek nem teltek be, pedig erre lenne a legnagyobb szükség. Egyre nagyobb az igény, de a több mint négyszáz meghirdetett helyből negyven nem telt be – hívta fel a figyelmet Duda. 

A praxisról...

A családorvosok magánvállalkozók, de vannak olyanok is, akik kft.-be szerveződtek, hogy pályázni tudjanak. Minden esetben a családorvosokat és az egészségbiztosító pénztárt szerződés köti, aminek mindkét fél eleget kell tegyen. Minden vállalkozásban van bürokrácia, tetszik vagy sem – nyomatékosított Duda Tihamér-Attila. 
Románia lakosságarányosan visszaosztva az utolsó helyen áll, ami az egészségügyre fordított összegeket illeti. Viszont ez is, mint sok minden, relatív, ugyanis az ország fejlettségi és gazdasági mutatóitól is függ. A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztárnak összesen 355 szerződése van, ez lefödi a családorvosokat és más szolgáltatásokat végzőket. A költségvetés arányosan kisebb, mint a valós helyzet követeli, vannak területek, melyek alultámogatottak. 
– Szeretnénk mi kétszer ekkora költségvetést, de ha nincs rá mód, akkor meg kell nézni azt az arany középutat, amit a biztosítottak és szolgáltatók is elfogadnak, és nem sérülnek. Az egészségügyi rendszerben megyeszinten 35 százalékkal többet költünk, mint amennyit a lakosság befizet, ugyanez az arány igaz országos szinten is. A bevételi forrásokat kellene növelni, ehhez a minimálbér növelése ugyan hozzájárul, de nem lehet nyugati szolgáltatást várni keleti befizetések mellett – jelentette ki. A számítógépes rendszerrel kapcsolatban elmondta, az ország egyik legnagyobb informatikai rendszere, elavult, de van már pályázat, mely segítségével jobbat hoznak majd létre, viszont amíg várnak rá, addig ezzel kell dolgozniuk.
 

Kapcsolódó cikkek:
   Heveny családorvoshiány
   Egy nap a rendelőben
   Pályaválasztás dilemmákkal
   A megelőzés lenne a feladat
   Családorvosaink
   Egyenlőtlen partnerség, erkölcstelen játék