A családorvosi szakmát vonzóvá kellene tenni, ehhez a következő dolgokra lenne szükség: szakmai kiteljesedés lehetősége, anyagi biztonság és társadalmi megbecsülés. A mindenkori kormány és az egészségbiztosító pénztár ve­zetősége a felelős a mostani ki­alakult helyzetért – jelentette ki dr. Soós Szabó Klára, a Csa­ládorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke.

A döntéshozók felelőssége

Mint mondta, az alapellátás – családorvosi szolgáltatás – elnéptelenedése a vezetők felelőssége. A mai fiataloktól nem lehet elvárni, hogy puszta szlogenek pufogtatásának hatására válasszák a családorvosi pályát. Az alkotmányban is szerepel a humánerőforrás észszerű kiaknázása, továbbá a kormány kötelessége, hogy az állampolgárok egészségügyi ellátásához szükséges feltételeket megteremtse, tehát kétszeres mulasztás is történt.

– Ezen a téren kellene sürgősen lépni – hangsúlyozta a családorvos. – Átnéztem az idei keretszerződéseket, ez is arról szól, hogy az országos egészségbiztosító, az egészségügyi minisztériummal karöltve, olyan keretszerződést tett elénk, ami a fiatalokat még inkább elrettenti a pályától, de bizonyosan az időseket is elgondolkodtatja, hogy praxisukat vállalják.

Mint mondta, „itt a piros, hol a piros” erkölcstelen balkáni játékot űznek a családorvosokkal a per capita rendszerben (az ellátásban részesült beteg után a biztosító által a családorvosnak fizetett összeg – szerk. megjegyzése). A kétféle kifizetési rendszer az imént említett játékhoz hasonló helyzetet idézett elő az elmúlt húsz évben. A per capitában egyre több szolgáltatás szerepel, amiért nagyon kis összeget fizetnek, így a családorvosi rendelő kevés pénzhez juthat, ezért az alkalmazottak bé­re is elmarad akár az állami kórházi alkalmazottak béréhez viszonyítva. Egy állami alkalmazásban álló orvos alapfizetése majdnem annyi, mint egy családorvosi praxis bevétele, amiből a rendelőt, a személyzetet és az eszközöket is fizetni kell, az ingatlant fenn kell tartani. A szakmai szervezet elnöke szerint a családorvosnak a medikális részen túl egyéb felelősségei is vannak. Szerződések megkötése, szemétszállítás, adók és illetékek befizetése.

– És mindezek után kevés haszna marad a családorvosnak – jegyezte meg –, lássuk be, ez nem vonzó.

Az adminisztratív intézkedésekkel a családorvosok szakmai kompetenciáját nyirbálják meg, ez törvénytelen, több szakmai szervezet is pert indított a vizsgával megszerzett jogok visszaállításáért.

– Ugyanis az egészségbiztosító pénztár sok esetben megnyirbálja a családorvosok jogait, nem írhatunk fel egyik-másik kezelést, csak más szakirányú orvos, holott külföldön ezzel a vizsgával a családorvos is megteheti. Alapellátási hálózat nélkül egyetlen egészségbiztosító sem képes fennmaradni. Ellenséges magatartás tapasztalható az alapellátásban dolgozók irányába az egészségbiztosítók és a minisztérium részéről egyaránt – hangsúlyozta. 

Jogtalan büntetések?

Az orvosnő szerint a családorvosokon kívül álló tényezők miatt szabnak ki büntetéseket, például mert nem működik az egészségbiztosító pénztár informatikai rendszere.

– Nehéz, kész kínszenvedés így dolgozni. A szerződésben az áll, hogy ha nem működik az online rendszer, akkor a vényt kiállítjuk papíron, de ha a hónap végéig nem vezetjük be a rendszerbe, abban az esetben büntet a biztosító, vagyis az, akinek a rendszert hibátlanul kellene működtetnie. Elírt beutaló – ún. küldőpapír –, recept esetén, hogyha az egészségbiztosító pénztár úgy ítéli meg, hogy a családorvos kárt okozott, utaláskor önkényesen nem számolja el a vélt anyagi kár mértékében a szolgáltatást – emelte ki.

Mint mondta, a családorvosok az egészségbiztosítóval polgári jogviszonyban állnak, azaz egyenlő felekről beszélünk, nincs alá- és fölérendeltségi viszony. Viszont az egészségbiztosító esetenként mégis megengedi magának az önkényes elbírálást, érvényes igazságszolgáltatási eljárás nélkül.

– Országos viszonylatban is sok példát tudnék ilyen esetekre felhozni, ahol az egészségbiztosító pénztár jogtalanul járt el – fűzte hozzá.

A Családorvosi Szövetségről 

A Családorvosi Szövetség szakmai szervezet, az Orvosi Szakkollégiumtól az különbözteti meg, hogy míg utóbbinak kötelező módon tagja kell lenni, addig a Családorvosi Szövetségnek nem, saját döntése alapján válhat valaki tagjává. A Családorvosi Szövetség nincs felruházva hatósági jogkörrel, szemben az Orvosi Szakkollégiummal.

A családorvos egy évben harminc napot hiányozhat, de arra az időre a helyettesítésről gondoskodnia kell.

– Ez jelen pillanatban nagyon nehéz, nem is beszélve arról, milyen nehézségekbe ütközik, tegyük fel, az a kolléganő, aki gyereket szeretne szülni – jegyezte meg.

Az orvosnő azt tapasztalta, hogy a mai fiataloknak nem életcél, hogy valahol szolgálati lakást kapjanak, mert saját ház építésére vagy vásárlására kevés esélyük van. A családorvos havi jövedelme nem egyenlő a bevételével, mégis folyamatosan ezt hangsúlyozzák, pedig számtalanszor jelezték a rendszer hiányosságait is, de nem tettek semmit.

– A rendszer tervezésekor tudták, mekkora az ország népessége, akár korcsoportra leosztva is tudták, és tisztában voltak a családorvosi rendelők és kórházak számával is. Olcsó kifogás az, hogy sokan használják a rendszert, és ezért túlterhelt… Ugyan, a közösségi médiát hányan használják, ez ma már nevetséges kifogás. A rendszer terhelt, mert kevesen vagyunk, és minket is megnyomorítanak. Ez a legzavaróbb tényező: hülyének nézik a családorvosokat – szögezte le dr. Soós Szabó Klára.

Kapcsolódó cikkek:
  Heveny családorvoshiány
  Egy nap a rendelőben
  Pályaválasztás dilemmákkal
  A megelőzés lenne a feladat
  Családorvosaink