Családközpontú orvoslást kellene folytasson, igazából pre­ven­ci­ós feladatkört kellene ellásson a családorvos – ahogy a megnevezés is tükrözi. Ismerje a betegeket, tudja, kinek mire van szüksége, és megelőzze, hogy a pácienseinél komolyabb megbetegedés alakuljon ki. Ehhez képest gyakorlatilag bármilyen prevenciós programot próbál erőltetni a minisztérium a családorvosokon keresztül, a próbálkozás halva születik meg – mondta dr. Biró László családorvos, a Hargita Megyei Szakkollégium elnöke. 

Mi is lenne a feladat?

– Gyergyóremetén havonta ezer–ezerötszáz konzultációm van, ezek közül egy sem prevenció. Nem férnek bele a páciensek az időbe, és a betegek mentalitásán is kellene változtatni, hogy kontrollra, ne pedig a már kialakult betegség kezelésére jöjjenek. Nem szabadna nagy létszámmal rendelkező praxisokat működtetni, az ideális 1800 fő lenne, akiknek egy része krónikus beteg. Így talán lehetne prevenciós tevékenységet végezni. A jelenleg támogatott szolgáltatások sem elegendők ahhoz, hogy maradéktalanul el lehessen végezni a vizsgálatokat – mondta a családorvos. Hozzátette: ebben a helyzetben a családorvosi szakma egyetlen pályakezdő kollégának sem vonzó. Ennek egyik oka a bonyolult adminisztráció. A kórházban talán kevésbé érződik, mint a családorvosoknál, hiszen mint mondta, itt minden felelősség a családorvosokat terheli a sterilizálástól, a nyomtatványok beszerzésén át, a számlák befizetéséig stb. Ezzel állami intézeteknél nem kell az orvosnak foglalkoznia. 
– Ahhoz képest, mennyi mindennel kell a családorvos foglalkozzon, a szakma eléggé alultámogatott. Jól meg kell gondolni, hogy tényleg erre a pályára akar-e valaki lépni – mondta dr. Biró László.
A praxist nem minden esetben kell megvásárolni, lehetőség van a nullából is praxist építeni, persze több idő, viszont akkora a probléma Hargita megyében, hogy erre is lehetőség van. Nincs olyan térség, ahol ne lehetne praxist építeni. Gyergyó környékén van is erre példa, hogy zéróból indítják a praxist. A keretszerződésen belül lehet maradni, hogyha meghaladják, energiában és időben többe kerül. 

Botlasztók

A szoftver része problémás, szinte napi rendszerességgel vannak egy-két órás leállások, ilyenkor nehéz recepteket vagy papírokat kiállítani, miközben a páciensek gyűlnek. Napi hétórás munkaprogrammal dolgoznak, nagyjából napi hetven személyt fogadnak, terepmunkára szinte nem is marad idő, csak akihez nagyon muszáj, ahhoz mennek el – hívta fel a figyelmet az orvosi szakkollégium elnöke.
– A családorvosi szakma jövedelme nem fedezi a befektetett energiát, a kiégés veszélyéről még nem is beszéltünk. Igyekszik mindenki magának építeni a rendelőjét és praxisát. 
A költségvetést kellene jelentősen megnövelni, illetve az adminisztrációs terheket kellene levenni a családorvosok válláról – mutatott rá a családorvos a problémákra. Kiemelte: a családorvosi asszisztensek bérei messze elmaradnak a kórházi asszisztensekétől, annak ellenére, hogy a tavaly valamelyest próbáltak változtatni ezen, emeltek rajta. Ahhoz, hogy a havi orvosi bér kijöjjön, a kiadásokat nagyon meg kellene húzni, mondta dr. Biró László gyergyóremetei családorvos. 

Kapcsolódó cikkek:
Heveny családorvoshiány
Egy nap a rendelőben
Pályaválasztás dilemmákkal