Egy pénteki napon került sor a családorvosi tevékenység megfigyelésére, az adott napra végezhető – a biztosítópénztár által finanszírozott – napi húsz személy ellátását biztosító limitet már 11 órakor meghaladták, holott az aznapi műszakzárásra csak órák múlva került sor. A betegek fogadása után a műszak nem jár le, folytatják az adminisztrációs feladatokat, a végén pedig a rendelő takarítása következik. A doktornő mellett egy harmadéves rezidens, családorvosi pályát választó fiatal is betanul. A rendelőben eltöltött idő alatt a páciensek egymásnak adták a kilincset, tehát nem sok idő volt a beszélgetésre. A terepmunka ideje alatt a páciensek válaszai alapján kiderült, elégedettek családorvosukkal. 

Adminisztrációs feladatok 

Szabó Noémi asszisztens szerint megnehezíti a betegek adatainak a bevitelét, hogy gyakran leáll a rendszer, ami nemcsak a papírok kézzel történő lassúbb kitöltését jelenti, hanem ráadásul a hónap végéig minden adatnak nyilvántartásba kell kerülnie elektronikusan is, és a páciensek gyógyszertári receptjeinek kiváltását is befolyásolják a folyamatos leállások.
 

– Hibák havonta előfordulnak a rendszer leállása miatt, amit hónap végén az Egészségbiztosító Pénztár az utalásnál jelez. Nekünk azért kevesebb problémánk volt az elmúlt években, de volt példa, hogy egy-egy drágább gyógyszer árát vagy hibásan kiállított recept árát – például rendszerhiba miatt – büntetés formájában levonták a rendelő jövedelméből. A munka rengeteg figyelmet és türelmet igényel – mondta Szabó.

Hozzátette: napi negyven pácienst tudnak fogadni, viszont az Egészségbiztosító Pénztár napi húszat támogat. A családorvosok az ellátásban részesülő páciensek adatait a biztosítópénztár által müködtetett SIUI programba kell feltöltsék, de ez az ingyenes program annyira fapados, hogy a többség inkább fizetős softwarek segítségével dolgozik.

Az orvos mint vállalkozó

Dr. Kovács Emőke családorvos tizenhat évvel ezelőtt fejezte be az egyetemet és választotta a családorvosi pályát. 
 

– Frissen végzettként nagyon nehéz volt elhelyezkedni, kilenc évig dolgoztam egy helyi családorvosi rendelőben, a 3 év rezidenciátus után 6 évig alkalmazotti státuszban, ugyanis egyrészt nem volt szabad praxis, másrészt amikor megüresedett egy praxis, azt abban az időben egy lakás áráért vásároltam, banki kölcsönhöz folyamodva – hívta fel a figyelmet a doktornő.

Hozzátette: akkori rezidensi fizetése megegyezett egy takarítónő fizetésével. A per capitát – fejpénzt – nem a feliratkozott betegek után kapják a családorvosok, hanem a biztosított személyek után. Ez azt jelenti, hogy a 2200 személyt számláló praxis esetében, 400 személy nem rendelkezik biztosítással, ők ellátásban részesülnek, de a rendelőnek nincs jövedelme utánuk. 
Országos szinten a biztosítottak után kifizetett összeg nagyon kevés. Az egy személy után kapott pénz értékét pontrendszer határozza meg, annak függvényében, hogy férfi, nő, gyerek, idős vagy fogyatékos, illetve szociális rendszerben élő ellátottról van-e szó. A pontrendszer szorzója 3 egységtől egészen 13-ig terjed. Ezek alapján a családorvosok pontban kapnak meg egy bizonyos értéket, amit 12-vel osztanak el, ebből jön ki a végleges havi érték. Az egy beteg után 3-mal, illetve 13-mal számolva 30 és 130 lej közötti összeget kaphat a rendelő egy teljes évre, ami 2,5-10,8 lejt jelent havonta.
 

– Az egészségbiztosító pénztár adatbázisa soha nem egyezik a családorvosi adatbázissal, száz és kétszáz pont közötti különbségek jönnek ki havonta, ami pénzben is érződik. A gyerekek iskolakötelesek, mégis, amikor betöltik a tizennyolcadik évet, megszűnnek biztosítottak lenni, pedig jó esetben még másfél-két évet iskolába járnak. Mi értesítjük a szülőket, de amíg ezt nem igazolják, arra az időre nem jár a családorvosoknak per capita pénz – mondta dr. Kovács Emőke.

Azonkívül van a szolgáltatások utáni pénz. Ebben a konkrét esetben a rendelő számára a biztosító pénztár napi 24 konzultációt számol el. Ehhez képest napi negyven vizsgálatot végeznek.

– December hatodika óta (a beszélgetés karácsonyt megelőző héten készült – szerk. megj.) ingyen dolgozunk. Ugyanis erre az évre már rég kifizették a kiszámolt szolgáltatási pénzeket. Novemberben 720 konzultációnk volt a 440 megengedettből. A betegek sem megértők, hogy miért csak ennyi konzultációt vállalunk egy nap, ha kétszer annyi lenne is kevesellnék, de a mi munkabírásunk is véges. Havonta változnak az értékek, januárra nézve jobban össze kell húzzuk a nadrágszíjat – hívta fel a figyelmet a családorvos.

A rendelő jövedelme nem egyenlő a családorvos fizetésével, ugyanis, abból a pénzből adót kell fizetni, valamint az alkalmazottak bérét, a számlákat és a rendelő fenntartását is fedezni kell. A két alkalmazott bére a doktornő elmondása szerint havi jövedelmének egyharmada, és nincsenek túlfizetve.
 

– Amikor januárban kevesebb pénzt fogok kapni, ezek a kiadások, akkor is jelen lesznek, nem is beszélve arról, hogy főorvosként számos akkreditált vizsgával kellene annyi legyen a bérem, amennyit egész hónapra a rendelő működtetésére kapok. A családorvosi épület nem az enyém, de azonkívül mindent, a legutolsó írószerig saját erőből vásároltam. A praxis vásárlásakor mindent lassanként lecseréltem, nem beszélve a tűzvédelmi ellenőrzésekről, szemétszállítási díjakról, rovarvédelemről stb. Tulajdonképpen a családorvosok vállalkozóként működnek. Ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rájuk, mint a vállalkozói szférában dolgozókra – mondta dr. Kovács Emőke.

Hozzátette: a páciensei visszajelzéseiből, a bizalomból, a sikerekből, de akár a nehézségek során a pácienseket támogatva is mondhatni, egy különleges kötelék alakul ki a betegek és a rendelő munkaközössége között – ebből tudnak erőt meríteni, de elmondása szerint annak ellenére, hogy szereti hivatását, időnként vékony határ választja el a kiégéstől.

Ideális kontra valóság

Az egy családorvosra eső ideális páciensszám, hogy bensőségesebb figyelmet tudjon fordítani betegeire, 1500-1800 személy lenne. Nagyon sokszor a magánélet összefolyik a családorvoslással. A családorvoslás létforma. 
 

– A szabadságokat is nagyon nehéz megoldani, mert muszáj helyettest találni. Gyakorlatilag rabszolgái vagyunk egy előnytelen szerződésnek. Elgondolkodtam azon is, hogy szerződést bontok és magánrendelői tevékenységben folytatom, de a régió gazdasági adottságai nem tennék lehetővé, hogy a betegek többsége magánorvoshoz járjon. 
– Szeretem a munkámat, nem kényszerből választottam, ugyanis a fő céljaim között szerepelt, hogy itthon helyezkedjek el egyetem után is, viszont sokat változott a pácienskör is, ma már egyre kevesebb a tisztelet a megszerzett tudás iránt, a felületes információ felülvizsgálja vagy sokszor felülírná az orvos szakértői véleményét. 

Background office
 

– A front office-t itt végezzük. A biztosító felé a papírokat is, illetve az adók és illetékek kifizetését, mondhatni, az adminisztráció is egészében az enyém. A pénzügyi elszámoláson túl az egészségügyi igazgatóság felé is jelentéseket kell tenni, az oltásoknak találniuk kell, nem beszélve az állandó jogi változásokról. Sajnos az egyetemen nem tanultunk sem jogot, sem munkamenedzsmentet, semmi hasonlót. Ezt mind menet közben tanultam meg. Életforma. Éjszaka írom a jelentéseket, tehát van munka bőven 

– mondta dr. Kovács Emőke. 

Kapcsolódó cikkünk itt olvasható:
Heveny családorvoshiány