Hirdetés

Heveny családorvoshiány

A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár adatai szerint Hargita megyében összesen 154 családorvosra lenne szükség, hogy normálisan működhessen az alapellátó-rendszer. Vajon mi az oka, hogy a fiatal orvosok körében ennyire népszerűtlen a családorvosi pálya? Hogyan lehetne orvosolni a helyzetet? Most induló riportsorozatunkban erre keresünk választ.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 4 perc
Heveny családorvoshiány
Rendelők Csíkszeredában. Kevesen, idősen Fotó: László F. Csaba

A Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár adatai szerint Hargita megyében összesen 154 családorvosra lenne szükség, hogy ideálisan működhessen a családorvosi alapellátó rendszer. Ezzel a létszámmal elkerülhető lenne a családorvosok túlterhelése. Ehhez képest jelenleg Hargita megyében 131 családorvos teljesít szolgálatot, ahol többen a magánpraxisuk mellett más munkapontokon is ellátják a családorvosi feladatokat, tizenegy ilyen helyzetben lévő családorvos működik a megyében. A helyzetet súlyosbítja, hogy a jelenleg aktív családorvosok közül 66 már betöltötte a hatvanadik életévét, tehát a statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy a családorvosok létszámának további drasztikus csökkenése várható a jövőben. Vajon mi az oka annak, hogy a szakválasztás előtt álló fiatal orvosok körében ennyire népszerűtlen a családorvosi pálya? Erre a kérdésre keressük a válaszokat.
A Hargita megyében szolgálatot teljesítő családorvosok közül a legnagyobb pacientúrával a Tusnád községben dolgozó családorvos rendelkezik, aki körzetében
és két munkaponton – Csík­szentsimonban és a Kászonokban – munkaponton 5500 személyt lát el, ebből 4800 személy rendelkezik egészségbiztosítással. A másik véglet: kányádi kollégája nagyjából hétszáz pácienssel rendelkezik.
Mint arról korábban írtunk, Hargita megyében 306 449 személy szerepel a családorvosok nyilvántartásában, de a betegek köre nemcsak a megye lakóiból kerül ki, ugyanis a megyehatárokon lévő településeken átfedés van: többen vannak olyanok, akik ugyan Hargita megyei lakcímmel rendelkeznek, de a szomszéd megyében található a családorvosuk. A családorvosok nyilvántartásában szereplő személyek közül 244 483 személy biztosított, és mintegy 62 000 személy nem rendelkezik egészségbiztosítással.
 

– A számok tükrében még mindig a rendszer túlterheltségéről beszélhetünk – mondta Duda Tihamér-Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnöke.


Kiöregedőben az alapellátás

– Ekkora pácienskört ellátni, ilyen kevés orvossal…! Nem egyszerű a családorvosok helyzete. A tavaly 127 szerződést kötöttünk 131 orvossal, mert ugye, ebben benne vannak azok is, akik több munkaponton dolgoznak. A tavaly csupán egyetlen új szerződést sikerült megkötni, ugyanis a csíkszentkirályi családorvos elhunyt, és helyette érkezett új családorvos. Hogyha a következő három évet nézzük, 26 családorvos éri el a nyugdíjkorhatárt. Az utóbbi öt évben mindössze hat szerződést kötöttünk, ezzel szemben 21 szerződést zártunk le, tehát tizenöttel csökkent a családorvosokkal kötött szerződések száma az elmúlt években – hívta fel a figyelmet a drasztikus csökkenésre Duda.
A családorvosok 67 éves korban érik el a nyugdíjkorhatárt, de a munkatörvénykönyv számukra is lehetővé teszi, hogy – férfiak esetében – 65 éves korban elmehetnek nyugdíjba. A családorvosok dolgozhatnak a nyugdíjkorhatár fölött is, hogyha az Orvosi Szakkollégium és az Egészségügyi Igazgatóság jóváhagyja, de az engedélyt évente meg kell hosszabbítani. Pillanatnyilag 13 ilyen családorvos rendel a megyében. 

László F. Csaba

– Jelenleg Balánbányán egyetlen helyben élő családorvos sincs, hárman vannak, akiknek máshol van a praxisuk és a baláni munkapontjukon látják el a betegeket. Ugyanez a helyzet a Kászonokban és Várhegyen is, ahová a salamási orvos jár ki. Tehát a területek le vannak födve, viszont hiány van a családorvosokból 
– mondta az elnök.

Kiemelte: ráadásul, hogyha sikerül egy-két hónapra a felmerülő hiányokat megoldani, utána is jelentkeznek, csak éppen a megye más pontjain. 


Összetett kifizetési rendszer

A családorvosi rendelőknek a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár honlapján közétett információk alapján nagyjából három és fél millió lejt, illetve valamivel a fölött fizet havonta. Az összeg rendelőnként változik, illetve kinek, mekkora egészségbiztosítással rendelkező páciensköre van, mennyi szolgálatot teljesít terepen, per capita. A Covid-járvány-időszakban az oltást mint bónuszt számolhatták el a biztosítópénztár felé. Havi átlagban 18 ezer lejtől az akár 45 ezer lejig terjedhet a magánrendelőknek kifizetett összeg. Viszont ebből fedezik teljes egészében a családorvosi rendelők működési költségeit. Vagyis ebből az összegből kell megoldani a családorvosi rendelő fenntartását, kifizetni a számlákat, az alkalmazottak bérét, a fogyóeszközök ellenértékét és a családorvos bérét is.
A továbbiakban a gyakorlatban is megvizsgáljuk, mivel kell megbirkózzanak a családorvosok.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!