Nagy tartozása halmozódott fel az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a cégek és vállalkozók irányába, ugyanis az akadozó pénzforrások miatt az idei költségvetésből is csak a tavaly ki nem fizetett betegszabadságokra futja. Mint ismeretes, a betegszabadságok esetében a munkaadó köteles az elsőtől az ötödik munkanapig fedezni a költségeket, a hatodik naptól számított betegszabadságok értéke visszaigényelhető az egészségbiztosítási pénztártól, amit 60 napon belül köteles lenne visszatéríteni, forráshiány miatt azonban a határidőt nem tudják tartani – tájékoztatta lapunkat Duda Tihamér Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár elnöke. Hozzátette, jelenleg is folyamatban van hét per, amelyet cégek indítottak a megyei egészségbiztosító pénztárral szemben a visszatérítés késése miatt.

Több mint 7 millió szabadnap

Országos szinten 2023-ban több mint 3,3 millió, míg egy évvel később 3,2 millió beteglapot állítottak ki. Ez 2023-ban 8,1 millió, 2024-ben pedig valamivel több mint 7,1 millió szabadnapot jelentett – ismertette az adatokat Duda. Hozzátette, az egyéni vállalkozók külön csoportba tartoznak, ők korábban 1-től 12 minimálbérig terjedő összegre köthettek szerződést az egészségbiztosító pénztárral, de lecsökkentették a választható összeg felső határát, ma már csak 1-től 3 minimálbérig terjedő összegre köthető szerződés, ez pedig már nem annyira vonzó az érintettek számára, ezért csökkent a számuk is, országos szinten tavalyelőtt közel 260 ezren, míg tavaly 169 ezren voltak érintettek. 
2023 év elején 2,6 milliárd lej volt az egészségbiztosító pénztár elmaradása, az év folyamán 3,7 milliárd lejt sikerült kifizetniük, így az időközben tovább gyarapodó elmaradással 3,4 millió lejes tartozással kezdték a 2024-es évet. A tavaly 4 milliárd lejt fizettek ki, és 2025 év elejére 4,1 milliárd lej adósság maradt. Az idei tervezett költségvetés 4,5 milliárd lej, és idén februárig 4,2 milliárd lej az elmaradás.

Megyénk helyzete

Hargita megyében 2023-ban 76 ezer, 2024-ben pedig 72 ezer beteglapot állítottak ki, ami 404 ezer, illetve 401 ezer betegszabadságon töltött napot jelent. A fent említett módosítás miatt a megyében is felére csökkent az egyéni vállalkozóknak kifizetett betegnapok száma: 2023-ban 9000-et, 2024-ben pedig valamivel több mint 4000-et kell kifizetnie a pénztárnak – mondta Duda Tihamér Attila. 
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezetője beszámolt arról, hogy a tavaly a megyében 60 500 beteglapot állítottak ki, ebből 32 ezret családorvosok, 20 160-at szakorvosok, 8815-öt pedig kórházi kezelésben részesült páciensek kaptak. Az eltérés a családorvosok által kiállított és a megyei egészségbiztosítási pénztárnál regisztrált beteglapok között azzal magyarázható, hogy vannak olyan munkaadók a megyében, akiknek a cégük Hargita megyében van bejegyezve, de más megyében is vannak munkapontjaik. 
Tavaly a legtöbben felső légúti megbetegedések miatt mentek táppénzre, ezt követte a várandósság előtti és utáni betegszabadságok, közel ötezer beteglappal, majd a sürgősségi beavatkozások és a szülők beteg gyermekeik ápolására kért betegszabadságai. 
A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár több mint 32 millió lejes adóssággal kezdte 2023-at, az év során 34 millió lejt tudtak a betegszabadságok kifizetésére fordítani, így év végére 53 millió lejes tartozással zárták az évet. 2024-ben 44,4 millió lejt fizettek ki, és az évet 65 millió lej elmaradással zárták, ami mostanra 69 millió lejre nőtt.
A megyei egészségbiztosítási pénztár idei költségvetésében 68,7 millió szerepel erre a célra, ebből tulajdonképpen 2023 decemberétől 2024 áprilisáig bezárólag tudják törleszteni a felhalmozódott adósságot. Duda Tihamér Attila szerint az, hogy 2024 első négy hónapjára visszaigényelt táppénzt is ki tudják fizetni e hónap végéig, előrelépés az előző évekhez képest.