A kórházban súlyos orvoshiánnyal küzdöttek, így a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház akkori vezetői elmentek Marosvásárhelyre és szóba álltak az ottani öt- és hatodéves orvostanhallgatókkal, munkalehetőségeket ajánlottak fel számukra. Dr. Kovács Emőke, bár nem érzi hatáskörének, meglátásában talán a biztosítópénztár vezetősége a helyi önkormányzatok vezetőivel szintén elmehetne az egyetemekre, a hallgatóknak beszélni arról, hogy városon és vidékén milyen lehetőségek vannak, hol üresedtek meg helyek, mert lehet, hogy a fiatalok nem is tudnak róla. Számos olyan hely van Hargita megyében is, ahol nincs orvos, de pályázati pénzekből vagy önerőből orvosi rendelőket építettek, s amelyek üresen állnak. 
– Amikor mi kezdtük, sem ingyen praxist, sem pedig szolgálati lakást nem kaptunk, ehhez képest most sokkal jobb lehetőségek vannak. Mi igyekszünk tartani a frontot, de ezt sokáig nem lehet. A járványidőszak alatt három családorvos ment nyugdíjba, ez nagyjából legalább tízezer családorvos nélkül maradt személyt jelent. Nekik is szükségük van ellátásra és természetesen megindulnak. Jöttek páciensek a Gyimesekből is, vagy a távolabbi településekről. Felelősek vagyunk a listán szereplő páciensekért, ezért bizonyos határ felett sem az orvosnak, sem a betegnek nem egészséges ez a fajta túlvállalás, és a prevenciós tevékenységről még nem is beszéltünk, ebben a helyzetben szinte csak tűzoltás, amit csinálunk – szögezte le a doktornő. 

Papíron működik

A családorvosi rendelőben sürgősségi gyógyszereket is kell tartani, mint például lázcsillapítót, vérnyomáscsökkentőket, görcsoldókat, fájdalomcsillapítókat, hányáscsillapítókat, allergiás rohamra adandó szereket, kötszereket stb., amelyeket cserélni kell, mihelyt lejár a szavatossági idejük.
 

– Az elektronikus kórlap kellene működjön. Papíron működik is, de gyakorlatban évente egyszer-kétszer lehet hozzáférni, tehát nem működik, pedig ez lenne az igazi, ha nem az orvos ellenőrzésére, csalás kiszűrésére használnánk, hanem azt segítené, hogy követhessük, a páciens hol, milyen egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, hol és milyen kezelésben részesült. Azonban erre nincs lehetőség, így a pácienst járkáltatjuk a szakorvoshoz, onnan vissza és tovább. Legfontosabb intézkedés az kellene legyen, hogy ne limitálják, miből mennyit támogatnak, hanem hogyha dolgozunk, akkor kapjuk meg az elvégzett munka ellenértékét, hiszen ahány beteget megvizsgálok, mindegyikért vállalom a felelősséget

– mond­ta a doktornő.
– Másrészt a biztosított betegek után ne a jelenlegi nevetséges összeget fizessék, hanem többet. Arról nem is beszélve, hogy főorvosi státusomnál fogva és a rendszeralapú támogatás révén egy, a biztosító által finanszírozott konzultáció 24 lejbe kerül, egy magánrendelőben ennek többszörösét kérik el. Legalább ötven lej lehetne, hisz kellene maradjon a családorvosi rendelő fejlesztésére is pénz. Az elvégzett munkát maradéktalanul fizessék ki – mondta a nap végén a doktornő.

Átadni a tudást

– A rezidens használhatja az orvosi rendelő felszereléseit, hivatalosan nála jelentkezett be, szakmai tudást szerez, viszont egy rezidens képzését lebonyolító orvos ezért semmilyen juttatást nem kap, de arra gondolva, hogy majd minket is kell valaki kezeljen, gyógyítson, vállaljuk a feladatot, elégtétellel tölt el, ha az utánpótlást meg tudod tanítani valamire, továbbviszi az itt látottakat. Én mindig jó helyen tanulhattam, csodás tanároktól, mentoroktól, és ezt tovább is adom a munkám során. De a fogadási kapacitásunk szintén véges, ami a rezidenseket illeti, ugyanakkor limitált jövedelem mellett, a kollégák nyugdíjba vonulását követően plusz ötszáz személlyel többet kell ellátnom, de anyagi vonatkozásban nem igazán nyilvánul meg ez a többlet. Ez csupán az anyagi része, viszont hibátlanul kellene működjön az informatikai rendszer, manapság megengedhetetlen, hogy ne működjön – hívta fel a figyelmet dr. Kovács Emőke.
Kiemelte: Hargita megyében alapvetően jó a háziorvosok kapcsolata a biztosítópénztárral, hiszen a biztosítópénztárnál van állandó kapcsolattartó személy, aki rendszeresen tájékoztatja őket és tartja a kapcsolatot velük, de a folyamatos jogszabályváltozások miatt ő sem mindig tud érdemben választ adni kérdéseikre.
– A helyi dolgozókkal alapjában nincs gond, a problémák nem helyi jellegűek, hanem országosak, de talán a helyi problémákért helyben is többet lehetne tenni – vélekedett a családorvos. 

Elismerés és megbecsülés

Trentea Andrea harmadéves családorvos-rezidens az egyetem kezdetén azt érezte, amennyiben lehet, itthon helyezkedik el. Az egyetemi képzés lehetővé tette számára, hogy Erasmus mobilitási programmal Magyarországra utazzon, ott néhányszor elgondolkodott a kint maradás lehetőségén, de végül is erősebb volt benne az itthon maradás késztetése.
 

– Ott sokáig gyerekgyó­gyászatot szerettem volna választani, de Csíkszeredában már nehéz lett volna elhelyezkedni ezen a szakterületen a helyek korlátozott száma miatt. Hogyha azt választottam volna, akkor lehet, hogy az anyaország lett volna a befutó, ott egyszerűbb a rezidensrendszer is, mint nálunk. A rezidensképzés lejárta után jön a szakvizsga, azután lehet önálló praxisom. Az orvosi egyetemen tanulók hat évet tanulnak, ehhez adódik még négy év, ekkor már van fizetés és dolgozik, csak nem láthat el betegeket egyedül

– avatott be a részletekbe Trentea Andrea.
Megjegyezte, a rezidensek fizetése most aránylag jobb, mint korábban, de praxis vásárlásához még mindig nem elegendő az itt megkeresett összeg.
A családorvosi hivatás árny­oldalával tisztában volt pályaválasztáskor is, de a kórháznál sem tartja egyszerűnek a helyzetet.
 

– Ezt szeretném csinálni, máshol el sem tudnám képzelni a folytatást. A családorvosok próbálják érvényesíteni érdekeiket, de amíg a felsőbb vezetés bizonyos dolgokat korlátoz és büntetéseket szab ki, néha elgondolkodtató, illetve a munka adminisztrációs része sem annyira vonzó a családorvosi pálya választásán gondolkodók számára. Viszont megismerheted a betegeid személyiségét. Inkább a falusi környezetet részesíteném előnyben, talán ott nagyobb tiszteletnek örvend egy családorvos, mint városon

– mondta a rezidens.

Kiemelte: hátrányt jelentenek az adminisztratív nehézségek.
– Saját béred nem szabadna veszélyben forogjon, és szabadságra is el kellene tudni menni, amikor az ember szeretné. Nagy dilemma a gyermekvállalás kérdése is, hogy a rezidensidőszak alatt lenne-e jobb, vagy amikor sikerült elhelyezkedni. Akkor viszont szinte biztos, hogy két évig nem tudna egy nő gyereknevelési szabadságot kivenni, talán ilyen szempontból egy férfinak könnyebb lehet – fejtette ki álláspontját Trentea. 
 

Kapcsolódó cikkek:
Heveny családorvoshiány
Egy nap a rendelőben