„Teljesen megtörte a börtön utáni ellehetetlenítés”

Visky Árpád

Visky Árpád (Székelyvécke, 1940. július 8. – Sepsiszentgyörgy, 1986. január 12.) romániai magyar színművész, a sepsiszentgyörgyi és a marosvásárhelyi színház társulatának tagja. 1983-ban románellenesség vádjával letartóztatják, 1984-ben szabadlábra helyezik, de színházi pályafutását ellehetetlenítik. 1986-os halálának körülményei még ma is tisztázatlanok, de a rendszer áldozatának tekintik.

Kerti verbéna

Verbena x hybrida

„Most már a pálya másik oldalán segítem a gyerekeket”

Beszélgetés Miklós Edit egykori alpesi sízővel

Pályafutását a csíksomlyói sípályán kezdte, ahol már fiatalon megmutatkozott tehetsége. Miklós Edit eleinte román színekben versenyzett, majd 2010-ben, a vancouveri olimpián történt sérülését követően Magyarországra költözött, és a következő években már magyar versenyzőként írt sporttörténelmet. Két világkupa-bronzérmet szerzett, és a 2014-es szocsi olimpián elért 7. helyezése máig Magyarország legjobb alpesisí-eredménye az ötkarikás játékokon.

„Mindenki a sajátjának érezte őt”

Fodor Sándor - Daczó Katalin elmondása nyomán

Fodor Sándor (Csíksomlyó, 1927. december 7. – Kolozsvár, 2012. március 28.) József Attila-díjas romániai magyar író, műfordító. Pályafutását tanárként kezdte, majd a Napsugár gyermekfolyóirat szerkesztője volt. Számos novellakötete, kisregénye és több önéletrajzi műve jelent meg, ikonikussá vált munkája a Csipike meseregény-sorozat. A Hargita Népében is rendszeresen publikált. 

„Tettem a dolgom, és most van tér megpihenni”

Beszélgetés Márton Simon biatlonedzővel

Sportra való rátermettségét már kis­iskolás korában felfedezték egy helyi futóversenyen. A farkaslaki születésű Márton Simon élete onnantól irányt váltott: a családi fészekből Csíkszeredába került, ahol nemcsak a sporttal, hanem az önállósággal is meg kellett barátkoznia. Falusi gyermekként városi bentlakásba került, és az ott szerzett tapasztalatok, megpróbáltatások olyan lelki edzettséget adtak számára, ami egész életére hatással volt. 

Artemisia dracunculus

Tárkony

„A csendes, belső erejű kifejezésben hiszek”

Ferencz Dávid

A váratlan útilapu

Gyermekvonat

Búbos lonc

Lonicera periclymenum

Egy balkonkert ékköve lehet egy virágzó, illatozó futónövény, sőt, ha ugyanannak a növénynek többféle árnyalatát állítjuk sorba, akkor ezek akár a kertünk látképének gerincét is alkothatják. Sokan ódzkodnak a növények falakra, kerítésekre való futtatásától – hiszen biztosan láttunk már olyan esetet, amikor a futónövények vastag indáikkal kárt tettek a kerítésben, falszerkezetben, tetőben –, pedig vannak szelíd változataik is, amelyek nem jelentenek lakásunkra veszélyt. Egyik ilyen növény a búbos lonc, amely támaszték nélkül nem is tud felfutni a falra, így abban nem tud kárt okozni.

Antal Csanád: a zene egy hely, ahová hazatérhetünk lélekben is

Antal Csanád néptáncos családba született, kis korától fogva mégis inkább a hangszerek érdekelték, legfőképp a hegedű. Kisiskolás korában klasszikus hegedűre íratták szülei, majd néhány év elteltével népi hegedűre váltott. Nagyban hatott rá a népzene állandó jelenléte, valamint a csíkmadarasi népzene- és néptánctáborok, amelyeken évente részt vett és belekóstolhatott a népzene világába.

Kányádi Sándor

„Abban hitt, hogy nem számítanak a határok, ha összetartunk”

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. má­­jus 10. – Budapest, 2018. június 20.) Har­­gita me­gyei magyar költő, publicista, szerkesztő. Szépirodalmi és gyermekirodalmi munkássága kiemelkedő, nemzetközileg is elismert művész, műveit tíz nyelvre fordították le világszerte. Az erdélyi költészet és kultúra egyik legfontosabb képviselője.