Üdv Reklámországban!

Nézem a telefont a reklámban, amint a hívástól berezeg, és emiatt nagy csattanással a padlón köt ki. Életveszélyes mutatvány, károsan hat a gyenge idegzetűekre. Legalábbis eddig így volt. Most már jön a megnyugtató szöveg, hogy nincs miért frászt kapni, ez egy új mobilmárka, ilyesmitől nem megy tönkre. Vagy úgy! Tehát a korábbi típusok egyből kikészültek egy ilyen pottyanástól. Jó tudni, mert amikor azokat reklámozták, ezt nem kötötték az orrunkra. Ha pedig a készülék padlót fogott, máris mehettünk újat venni. A Hargita megyében dolgozók többségének alig háromhavi koplalásból akár ki is jöhet az új készülék ára.
Tudom, hogy David Copperfield, Rodolfo és társai után a politikusok a legmenőbb bűvészek, hisz még a legnagyobb nyomorúságban is képesek a jólét illúzióját kelteni, de egy dologgal ők sem vehetik fel a versenyt: a reklámokkal. Így eldöntöttem, ha valaha is emigrálásra adom a fejem, csakis egy hely jöhet szóba: Reklámország. Ott fogok élni.
Miért is ne? Talán van még egy hely, ahol nyíltan beszélhetünk a hüvelyszárazságról? Ugye hogy nem? Reklámország nemcsak a varázstermékeiről híres, a marketingesek birodalmában minden más. Évente kétszer van karácsony, az ország legnagyobb e-kereskedője szerint júliusban is. Péntekből is több van egy héten. Bár az összes Fekete, ne legyünk rasszisták! Reklámországban minden reggel mosolygós családdal, napfénnyel indul. Ha mégis beborul, és valaki még morcosan is ébred, akkor kiteszünk az asztalra egy üveg üdítőt, és a helyiséget rögtön elárasztja a béke, a szeretet és a boldogság fénye. Csak nyitni kell a csodára. Reklámországban nincsenek szürke hétköznapok. Elég egy nagymosás, és a mosópor azonnal működésbe hozza a színaktiválót. Bűz sem lesz többet a lakásban, csak ki kell szedni a gépből a szabad levegő frissességét árasztó ruhákat.
Anyagi gondjaink sem lesznek többet. Soha. Bármit vásárolunk, minden ár megfizethető. Sőt vannak kedvező, barátságos, mi több, szerethető árak is. A spórolás gyerekjáték, hisz minden vásárlással pénzt takarítunk meg. Ha furamód mégis kifogyunk a pénzből, csak le kell lassítsunk, hogy utolérhessenek a bankhitelekkel utánunk rohangáló bankok. A törlesztés nehézségei miatt ne fájjon a fejünk, nem láttam még egyetlen olyan reklámot sem, ahol ez gondot okozott volna bárkinek is.
Apropó, fejfájás! Reklámországnak egy nagy hibája van. Beteg egy ország. Mindenkinek van valamilyen nyavalyája. Puffad a hasunk, hasít a lábunk, ég a szemünk, fáj a derekunk, töredezik a hajunk, szárad a bőrünk, hervad a bélflóránk és hülye a főnökünk. Bizony, a hülye főnök is valamilyen betegség, de elég bevenni egy olyan magnéziumos izét, és már a góré is jobb kedvű lesz tőle. Esküszöm, saját szememmel láttam! És olyan is volt, hogy valakit épp a tengerparti nyaralása alatt támadta le váratlanul a lábgomba, mégsem lett baj belőle. Reklámországban bármilyen nyavalya tör rád, valahogy mindig nálad van a megfelelő gyógyszer. Ha mégsem, akkor ott a barát, barátnő, aki már rég kigyógyult a bajból, mégis valamiért még mindig magával hordozza a gyógyszert. Jól áll neki, mert mindig a profi megoldást választja, és csak olyan gyógyszert vásárol, ami passzol hozzá. Már álomcsapatot is csinált a bogyókból.
Aztán ott vannak az étrend-kiegészítők. Mindössze egyszer voltam potenciáját vesztett potenciális vásárló, de azóta kirobbanó formában érzem magam. Az asszony is mondta, hogy mindig meg tudom lepni.
Reklámország tele van varázstermékekkel, hála ezeknek, maximális frissességgel élem gondtalan életem. Egy kicsit sokat iszom, mert minden icipici sikerre pezsgővel koccintok, de nem aggaszt. Láttál te már alkoholistát italreklámban? Na ugye!

Szász Csaba

: an accessible web community