Termés van, raktár nincs

Már szedik a burgonyát. De hol fogják tárolni? | Fotó: Domján Levente

Augusztus végén elkezdődött a burgonyaszedés időszaka, de egyelőre nincs ahol elraktározzák a termést a gazdák. Még csak a begyűjtés kezdeténél tartanak, de így is szembesültek a szárazság hatásával, illetve az utóbbi időben leesett csapadékmennyiség következményeivel. A termés egyelőre jónak mondható, a végleges adatokat betakarítás után tudja közzétenni a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság – számolt be a Hargita Népének Romfeld Zsolt, az igazgatóság vezetője.

Az időjárási viszonyok a bur­go­nya­ter­mesz­tők életét is befolyásolták: hosszú ideig a szárazság, majd utána a nagyobb csapadékmennyiség okozott gondot. Augusztus végén elkezdődött a burgonyaszedés időszaka, de a teljes terménybetakarítással a gazdálkodók hűvösebb időszakra várnak, hiszen nincs elegendő raktárfelületük, ahová a most kiszedett burgonyát vihetnék.
– Még nagyon az elején tartunk a burgonyaszedésnek. A gazdáknak kell várniuk, amíg kicsit lehűl az idő, mert nincs akkora raktárfelületük, hogy mindent tárolni tudjanak, és most, a meleg földből kiszedett burgonyát egyből hideg pincékbe, raktárokba kellene tárolni ahhoz, hogy különböző betegségek ne üssék fel a fejüket. Az idei év eléggé különleges volt: amikor vízre lett volna szükség, a csapadékhiány miatt megállt a burgonya pillanatnyi növekedése, utána az augusztus végi esőknek köszönhetően életre kapott és tudott növekedni. Egyelőre még biztos számokat nem tudunk meghatározni, de eddig úgy becsültük, hogy átlagosan a burgonya hozama 20 tonna hektáronként. Ami még érdekes, hogy idén a gyengébb minőségű földek jobb terméshozamot produkáltak, ami a gabona esetében is észrevehető. Tehát a kötöttebb, agyagosabb földekben jobb termés lett, mint a homokos és kavicsos talajban, hiszen ez a napsütés hatására átmelegedett, és a burgonya teljesen víz nélkül maradt – mondta el lapunknak Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
A mezőgazdasági igazgatóság jelenlegi információi szerint a burgonyát 1,50 lejért értékesítik, viszont ez még nem számottevő eladás, ez az ár még alakulhat.

De minimis támogatás

Az étkezési burgonyát termelő gazdák kis értékű támogatást igényelhettek: a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően ezt a de minimis támogatást azok a gazdák igényelhették, akik legkevesebb harminc áron termelnek burgonyát, a hektáronkénti termelésük pedig eléri a 15 tonnát. Ebből a 15 tonnából legalább hat tonnát értékesíteniük kell június 6. és november 29. között, amit számlával bizonyítaniuk is kell. A fennmaradó termésmennyiséget, amelyet nem sikerült értékesíteniük, raktározniuk kell, ezt is kell bizonyítaniuk, ha másként nem tudják, akkor saját felelősségükre írásban kell erről nyilatkozniuk.
Hargita megyében összesen 311 igénylés érkezett a mezőgazdasági igazgatósághoz, a gazdák összesen 1300 hektárnyi területre kértek támogatást. De ez még nem jelent semmit, mert jelenleg tartanak az ellenőrzések, és nem biztos, hogy az összes igénylést kedvezően bírálják el és ki is fizetik
A burgonyatermelőknek nagy gondot okoz a raktározási felület: márciusban Adrian Chesnoiu földművelésügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy összesen 50 millió eurót különítenek el a jövőbeni Nemzeti Stratégia Tervben burgonyaraktárak kialakítására. Romfeld Zsolt elmondása szerint egyelőre semmilyen konkrét információ nem lehet tudni ezzel kapcsolatban, jövőre várható csak, hogy elkezdik építeni a raktárakat.

Javában zajlik a betakarítás a burgonyaföldeken. Tárolási nehézségek | Fotó: Domján Levente

Elkezdődött a burgonyaszedés időszaka

Tusnádon, Hegyi Andreáék a szarvasmarha-tenyésztés mellett burgonyatermesztéssel is foglalkoznak. A vállalkozást két család működteti, közel kétszáz hektáron termelnek burgonyát.
– Az idei termés egyelőre átlagosnak látszik. Probléma volt a vízhiány júliusban. Még most vagyunk a szedés elején. Úgy látjuk, hogy átlagos évnek ígérkezik, reménykedünk a jó termésben. Az augusztus eleji vízpótlás kárpótolta valamilyen szinten a júliusi kiesést – közölte érdeklődésünkre Hegyi Andrea.
Elmondása szerint idén eléggé sok nehézséggel kellett szembenéznünk, mert rendkívüli mértékben megdrágult a műtrágya, ami nagyon fontos a burgonyatermesztés szempontjából. Emelkedett a vegyszereknek és az üzemanyagnak is az ára, ráadásul nőtt a minimálbér is.
– Mindent összevetve nagyon reménykedünk abban, hogy a végtermék ára is növekedni fog – adott hangot bizakodásának Hegyi Andrea.
Kérdésünkre elmondta: az utóbbi években igyekeztek mindent gépesíteni, hogy a munkálatok nagy részét munkaerő nélkül tudják megoldani. Már jóval kevesebb emberrel kell együtt dolgozzanak, mint tíz évvel ezelőtt, de természetesen még most sem lehet teljesen helyettesíteni a humán erőforrást, mert vannak olyan területek, amelyeket gépekkel nem tudnak megközelíteni.

Gondot jelent a tárolás

– A tárolás a legnagyobb gond minden évben. Nem tudjuk eltárolni a teljes burgonyamennyiséget, amit megtermelünk. Ezért szükséges szerződést kötni a bur­go­nyafeldolgozókkal, hogy a feldolgozásra szánt burgonya a mezőről automatikusan a gyárba jusson. Csak a vetőmagot és valamennyi étkezésre szánt burgonyát tudunk eltárolni. A többit sajnos ahogyan kiszedjük, úgy kénytelenek is vagyunk értékesíteni – jegyezte meg Hegyi Andrea.
Az értékesítés leginkább az elején működik jól, amikor még mindenki nem látott neki a szedésnek, de amikor már mindenki elkezdi szedni a burgonyát, azonnal konkurencia alakul ki a piacon. Délről érkeznek a kereskedők, és amelyik termelőt hamarabb megtalálják, vagy aki olcsóbban adja a termést, attól vásárolják meg.

Értékesítésre váró burgonyatermés. Bőséges felhozatal | Fotó: Domján Levente

A szárazság nyoma

A szárazság a burgonyatermesztők számára is okozott nehézségeket: a korai burgonyák hamarabb megértek, mert nem jutottak elegendő csapadékhoz, a késői burgonyánál pedig a sok eső miatt megjelent a sok apró burgonya és elszívta a tápanyagot attól a burgonyától, amelyik kellett volna még nőjön.
– A következő év nehéz lesz. Sok minden függ attól, hogy az évi termést mennyiért tudjuk majd értékesíteni, valamint, hogy jövőben mennyi lesz a műtrágya és különböző input anyagoknak az ára. Egyelőre még nem fényes a helyzet, semmiféle támogatásban nem részesültünk még. Sajnos a tavalyi bevételünk közel sem elég a termesztés folyamatához, úgyhogy nagyon bízunk a jövőben – osztotta meg jövő évi várakozásait Hegyi Andrea.

Arccal az agrárdigitalizáció felé

– Ezelőtt négy-öt évvel kerültünk kapcsolatba a digitalizációval. Onnan indult minden, hogy ilyen-olyan kis füzetkében írogatta mindenki a történéseket naplószerűen, és nem lehetett összesíteni, nagyon nehezen volt átlátható. Ekkor ismerkedtünk meg egy mezőgazdasági termelőknek szánt könyvelési programmal, ami mindent is tud, onnantól kezdve, hogy kezeli a szerződéseket, a bérszerződéseket, minden egyes területet fel lehet vezetni. Tudjuk, hogy mit csináltunk egy adott területen, bármikor elő tudom varázsolni az adatokat. Látjuk, hogy mennyit költöttünk egy bizonyos parcellára, hogy az milyen termést hozott, illetve mennyibe került nekem kilónként a megtermelt burgonya. Nagyon nagy segítség ez a döntéshozatalban, észszerűen vásárolunk anyagokat, össze tudjuk hasonlítani, hogy melyik kezelés volt hasznosabb, így kapunk teljes képet arról a munkáról, amit nap mint nap végzünk – tette hozzá Hegyi Andrea.
Minden egyes gép nyomkövetővel rendelkezik, valamint egy drónt is használnak, ami abban segít, hogy fentről tudják megvizsgálni a földeket, a kultúrák minőségét, és a hibákat, problémákat is időben felfedezik.

Szilágyi Dalma-Orsolya

: an accessible web community