A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe – igazi jelkép

Fotók: László F. Csaba

A Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén templombúcsúra gyűltek össze a hívek szerdán délelőtt a csíkszeredai Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templomban. Az ünnepi búcsús misén Szakál Ádám piarista szerzetes, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke prédikációjában rámutatott: napjaink világában mindenféle jelképeket keresünk, amelyekre támaszkodhatunk, de az igazi jelkép a Szent Kereszt, amely Istenhez visz.

Délelőtt 11 órakor kezdődött szerdán a csíkszeredai Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templom búcsúja. Hívek sokasága népesítette be a templomot és környékét. Az ünnepi szentmisét Tamás József nyugalmazott segédpüspök mutatta be, koncelebráltak a környező települések plébánosai.

A búcsú szónoka Szakál Ádám piarista szerzetes, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke volt. A prédikáció bevezetőjében elmondta, a piarista misszió Kolozsváron folytatódik, oda költözik Sárközi Sándor piarista szerzetes is. A szónok köszönetet mondott a Piarista Tanulmányi Házban töltött elmúlt tizenöt évért is, majd kiemelte, hogy a templombúcsúkon egész évre szóló kegyelmeket lehet nyerni.

– Erre is jó ez az ünnep, a búcsú, hogy megtaláljuk magunkban, hogy mi idetartozunk a Szent Kereszt-templomhoz. Mi vagyunk, akik idetartozunk, és amikor erre gondolunk, akkor önkéntelenül is szavakkal – amikor hazatérünk a búcsúról – elmondjuk, hogy milyen kegyelmeket kaptunk, mit hallottunk, mi mozdult meg a szívünkben, akkor már hirdetjük azt a tanítást, azt az örömet, amit kaptunk. A Szent Kereszt tanítását. De hogyha nem is szavakkal, akkor egész lényünkkel önkéntelenül is kisugározzuk ezt az önazonosságot, ezt az identitást, ami szívünkből jön, hogy mi ide tartozunk. A Szent Kereszthez kötődünk a búcsú végén is, hogyha jót szólunk valakihez, hogyha odalépünk embertársunkhoz, ezzel a tudattal, ezzel az örömmel tudunk megjelenni. Ezt önkéntelenül is tesszük úgy is, hogy nem is gondolunk rá – mutatott rá az ünnepi szónok, majd arra biztatta a búcsúsokat, hogy keressék a keresztet, hogy Isten érintse meg a szívüket.

– Mi az, amit keresünk? Látjuk a világban, hogy híres emberekhez, nagy politikusokhoz kötjük a dolgokat, néha valami csodaváráshoz, akár babonához, mindenféle jelképeket keresünk, amelyekre támaszkodhatunk, de ott a kérdés, hogy ezek valódi jelképek-e, és akkor ott van előttünk a Szent Kereszt példája, az igazi jelkép. Az Istenhez visz. Gyakoroljuk ezt a szívünk mélyén, nézzük végig azokat a jelképeket, akár a példaadó személyeket, akik megérintenek minket. Nézzük meg azt is, hogy ha megérintik a szívünket, akkor meggyógyulunk-e – mondta a piarista szerzetes. Hozzátette: legyen a Szent Kereszt az a jel, amely azt mutatja, hogy nincs szükségünk a világ megnyugtató jeleire, dicsőséges császárokra. A kereszt legyen az a jel, amely azt jelzi, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk, amely által hirdetjük a megváltást.

Bíró István

: an accessible web community