Októberben költözhetnek

Rendezték a terepet a konténerek számára a Somlyó u. 33. sz. alatti telepen. Csatlakozhatnak a közművekre | Fotó: László F. Csaba

Nincs hiány elképzelésekben a csíkszeredai önkormányzatnál a Somlyó u. 33. szám alatti tűzeset kárvallottjainak felzárkóztatását és kiköltöztetését illetően. Egyelőre azonban lakossági konfliktusok és hosszú bürokratikus folyamatok, valamint a munkaerőhiánnyal, anyagiak állandó hiányával is szembe kell nézzenek. Sógor Enikő szociális ügyekért felelős alpolgármester számolt be a romák jelenlegi helyzetéről.

Az arénalakó roma családoknál elsősorban a rövid távú stratégiai célokban következtek be változások. Tavasszal a környékbeli vállalkozók és lakosok által indított per nyomán született bírósági elnöki rendelet értelmében le kellett állítani a krízisközpont kialakításának folyamatát a Hajnal utcában, tájékoztatott Sógor Enikő, Csíkszereda szociális ügyekért felelős alpolgármestere.
– Csíkszereda önkormányzatát váratlanul érte a döntés. Újra kellett tervezni és számba venni a további lehetőségeket. Tanácsos kollégánk javaslatára indult el civil oldalról a kezdeményezés, hogy ideiglenes lakókonténereket alakítsunk ki pótkocsikból. Mivel a családoknak az arénában való tartózkodása már több szempontból nem fenntartható, ez bizonyult a leggyorsabb megoldásnak, ugyanis az önkormányzat ilyen rövid időn belül nem tud erre a célra ekkora összeget elkülöníteni a költségvetésből. A tanácsos kolléga felajánlotta, hogy a Tavasz utcai telkére kerüljenek a konténerek, de ez is meghiúsult – mondta Sógor.
Kiemelte: a támogatások gyűjtése és a konténervásárlás, azok átalakítása párhuzamosan zajlik. Az arénában lakó családok és a szomszédos lakók tiltakozása miatt a régi telepen fogják elhelyezni a megvásárolt és átalakított konténereket. Május végétől elindult az adománygyűjtés a Máltai Szeretetszolgálat számlájára. Az alpolgármester szerint több vállalkozó és civil szervezet segítségével kilenc konténer költségeit tudják fedezni, és gyűl a tizedikre is.
– Hálás vagyok a sok támogatónak és a Máltai Szeretetszolgálatnak, amely hosszú távú partnerünk a roma családok életének érdekében végzett munkánkban. Jó látni, hogy mindig vannak olyan civilek, amelyek segítenek ott és ahol a hivatal nem tudja orvosolni a helyzetet – hangsúlyozta Sógor Enikő. – A legolcsóbb és leggyorsabb változat, hogy hőszigetelt teherautó-pótkocsikat vásároltunk, ezeket alakítjuk át lakókonténerré. Erre számtalan pozitív példa van, divatos Európában. Ámbár nem luxuskivitelről beszélünk most, hanem elsősorban a nagyobb családok mindennapjaihoz szükséges víz, áram, fűtés és könnyen kezelhető lakóterek biztosításáról. Többnyire bontásból szereztünk nyílászárókat. Szakembert is találtunk a feladatra, aki átalakítja a konténereket, természetesen munkadíj fejében – hívta fel a figyelmet az alpolgármester.
Kiemelte: összetett folyamat, és soha nem gondolta volna, hogy ilyesmivel kell mandátuma alatt foglalkozzon.
– Megtörtént a Tavasz utcai és Somlyó 33. romatelepek informális lakóövezetté való nyilvánítása. Az informális lakóövezetté való nyilvánítás egyik hozadéka, hogy ott, ahol illegálisan és nem saját telken épültek házak, ezeket azonosítjuk. Telekkönyvileg rendezni kell, a városnak ki kell dolgoznia egy stratégiát, hogy mit kezd ezekkel a telepekkel. A Somlyó 33.-nál három különböző típusú terület van; egyik része a városé, de inkább csupán az útról beszélhetünk, ami a telepen áthalad, a többi az országos földosztó bizottsághoz, azon belül is a tartalékalaphoz tartozik – mondta az alpolgármester. – Azt, hogy ezekkel a telkekkel mi fog történni, nem lehet egyelőre pontosan tudni, ugyanis nem a város tulajdonát képezik, a tulajdonosok közül páran – több mint harminc éve – nem jelentkeztek, hogy visszaigényelnék területeiket.

A csíksomlyói telep. Előkészítik a terepet a lakókonténereknek | Fotó: László F. Csaba

Hozzáfűzte, normál esetben a tartalékalap arra szolgál, hogyha valaki területet igényelne vissza, de ott teszem azt, egy iskola van, és nem kaphatja vissza, akkor ebből a tartalékalapból kellene kárpótolni. Mint közölte, az informális övezet azonosításának célja, hogy hosszú távon felszámolják a telepeket és az ott lakó családok életkörülményeit olyan szintre emeljék, hogy legyen esélyük a társadalom színterén helytállni: munkát vállalni, bekerülni az adófizetők táborába és a gyerekeket rendszeresen iskolába járatni.
– Hosszú folyamat, viszont a lakókonténerek szerves részét képezik, ugyanis jobb körülmények várják a konténerekben a családokat, mint a telepeken található épületekben – hangsúlyozta. – Lépcsőzetes folyamatban gondolkodunk, és amikor kiköltöznek a konténerekből, mert a család jobb körülményt tud teremteni saját maga számára, akkor újabb rosszabb helyzetben lévő, ám munkavállaló családok költözhetnek be ideiglenesen, amíg emancipáltabb életmódot tudnak maguknak kialakítani – fűzte hozzá.
Mint mondta, közép- és hosszú távú céljuk a szociális lakások építése, azt viszont nem tudta megmondani, mennyi időbe telik.
– Számos, a romák felzárkóztatását segítő európai uniós program van, amely lehetőséget biztosít erre. Nagyjából egy-két éven belül számíthatunk ilyen pályázati kiírásokra. Szeretnénk létrehozni egy helyi akciócsoportot, van már jól működő példa az országban. Ez majd megkönnyíti az anyagi források lehívását, külön jogi entitással fog rendelkezni. A korábbi városvezetéseknek sem eszköze, sem pedig akarata nem volt, hogy foglalkozzanak ezekkel a telepekkel, illetve beruházásokat végezzenek ezeken a helyeken, legalább alapinfrastruktúra tekintetében. Most van lehetőség, de nem lesz könnyű, a fejlesztés törvények betartásával és lakossági fórumok szervezésével kell történjen. Senki sem szeretne a szomszédságában egy ilyen telepet, de ez nem csupán helyi jelenség, hanem szinte világszerte tendencia.
Az alpolgármester szerint fontos dolga lesz az önkormányzatnak, civil szervezeteknek és vezető értelmiségieknek, hogy lerombolják ezeket az előítéleteket, miközben párhuzamosan valóban jobb helyzetbe hozzák a roma közösségeket, hogy ne kényszerüljenek életmódjukkal a legalitás és a társadalom szélére.
– Tudatosítani kell a társadalomban, hogy nincsenek könnyű és gyors megoldások ebben a témában és közelíteni kell táborokat – hangsúlyozta. – Teljesen normális folyamat, hogy kevés a bizalom a romák iránt, ugyanis számtalan visszaélést tapasztalunk velük kapcsolatban. Ez nem jelenti a közösség egészét, de, mint tudjuk, az általánosítás az egyik legnagyobb tévedés velük szemben. A szemléletváltás azonban lassú folyamat, és mindig lesznek, akiket nem lehet megváltoztatni meggyőződésükben, a jó példák ellenére sem.
Sógor Enikő szerint a nagy változás a jelenlegi vezetőség hozzáállásában abban nyilvánul meg, hogy tesznek azért, hogy ez megváltozzon és esélyt adjanak a roma közösségnek. Hozzátette: ezeknek a közösségeknek a tagjai javarészt fiatalok, és nagy lehetőség rejlik bennük.
– Ehhez persze állandó odafigyelésre, a közösséggel való együttműködésre van szükség – hangsúlyozta.
– Az arénában lakó közösség, harminc-negyven százaléka nagy változásokon ment át. Sikerült átformálni a közösség egy részének a saját jövőképét, és egyre többen hisznek magukban, képesnek érzik magukat a sorsuk változtatására – számolt be az alpolgármester.
Mint mondta, saját kezükbe veszik a sorsukat, ebben – az önkormányzat munkája mellett – a pünkösdista neoprotestáns felekezetnek is szerepet tulajdoníthatunk, hiszen az befogadó, elfogadó istenképet közvetít, és van, ahová feltétel nélkül tartozhatnak.
– Fontos mozzanat ez, hiszen ha úgy érzik, hogy egy közösséghez tartoznak és részei annak, akkor megélhetik az emberi méltóságukat, és van esély bepótolni a neveltetésbeli és szocializálódásbeli hézagot, ami a generációkon átadódó, szokásaikból, életformájukból fakadt, így tényleg lehetséges a változás – mondta.
Beszámolt arról is, hogy másfél év alatt minden iskola- és óvodaköteles gyereket beírattak valamilyen oktatási intézménybe – idén összesen 84-en járnak iskolába a teljes somlyói közösségből – hiányzások sem voltak, javultak a tanulmányi eredmények, egyetlenegy gyerek sem bukott meg.
– Többen is kedvet kaptak a tanuláshoz, sőt ezt a pedagógusok visszajelzései is tükrözik, kiegyensúlyozottabbak és nyugodtabbak a gyerekek – hangsúlyozta. – Nem beszélve a második esély nevű programról, ahol harminc év feletti személyek büszkén mutatták bizonyítványukat, hogy megtanultak írni és olvasni. Igazából pszichológusként annyit tennék hozzá, hogy ahhoz, hogy egy személy a társadalom színterén – az oktatás és a munka terén – tartósan működőképesnek bizonyuljon, elengedhetetlen a rend, a nyugalom és az alapvető szükségletek, például a higiéniai körülmények biztosítása is.
Mint mondta, szinte nincs olyan családfő, aki ne talált volna munkát magának az elmúlt egy év során. Akad olyan is, aki nem dolgozott és nem is fog különböző krónikus betegségek – az alkoholfüggőséget is ideértve – miatt vagy egyéb készségek hiánya következtében. Többen elmentek külföldre is munkát vállalni.
– A nők közül is dolgoznak hárman, ámbár meg kell említeni, kevés az a vállalkozó, aki szívesen alkalmazza a romákat, de kollégáim itt is fontos szerepet töltenek be, ugyanis közvetítenek a munkavállaló és munkáltató között. Akadnak sikeres és kevésbé sikeres történetek – jegyezte meg az alpolgármester.
Elmondta, többen vannak, akik másfél éve ugyanott dolgoznak, vannak, akik kis megszakítás után, külföldi szezonmunka után visszatérnek. Hozzátette: egyelőre az október 15–25. közötti időszakot tartják valószínű időpontnak a családoknak a lakókonténerekbe való költöztetésére. Szerinte már rég ki kellett volna költözzenek a családok, de sem a tereprendezés, sem a konténerek beszerzése, átalakítása nem haladt a megfelelő ütemben.
– Egyelőre hét konténer van kész annyira, hogy csupán a víz- és a villanyhálózat hiányzik, azonban bízunk abban, hogy a beköltözésre váró és dolgozó családok a meleg vizes tartályt és a fürdőszobai berendezéseket megvásárolják, és a tereprendezés mellett a szerelésben, lakhatóvá alakításban is részt vesznek, hiszen így van rendjén – mondta.
A lakhatási szerződést a Máltai Szeretetszolgálattal kötik, és a feltételeket is a szervezet szabja meg, illetve a lakókonténerek mellett már közbeszerzés alatt lévő szaniter- és foglalkoztató konténereket is el akarnak helyezni, ahol délutáni foglalkoztató tevékenységeket végezhetnek. Ugyanakkor egy játszásra alkalmas teret is szeretnének kialakítani.
Hozzátette: egyelőre nehéz dolguk van, az alkalmazottállomány bővítésére nincs lehetőség, mert befagyasztották a közalkalmazotti állásokat.
– Legalább öt-hat személyre lenne szükség, hogy a somlyói telepen és a Tavasz utcában is érdembeli munka kezdődhessen. Az elkövetkezőkben pályázni szeretnénk, hiszen több mint harminc különböző hiánypótló tevékenység hátterét kell biztosítani. Minden programot szeretnénk folytatni, sőt más szervezetek bevonásával szakmunkásképzést, például a nőknek könnyűipari képzéseket szeretnénk biztosítani, amelyekhez minden szociálisan nehéz helyzetben levő városlakó hozzáférhetne – jegyezte meg az alpolgármester.
Mint mondta, bármennyire lassúnak tűnik és nehezen látszik a változás, jelenleg ez a tempó lehetséges. A nagy változások csíráit elültették.
– Türelemjátékba álltunk be önkormányzatként ezzel a feladattal, megoldásába meghívom az érdeklődőket is – hívta fel a figyelmet Sógor Enikő. – A szabályok merevek és hiányosak, sok minden nem a játékoson múlik, és nagyon sok az akadály. A két legfontosabb kulcsszó viszont a bizalom és sok munka – zárta mondandóját Csíkszereda szociális ügyekért felelős alpolgármestere.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community