Nyár, extrák nélkül

A rohanós, feszült és nehéz napokon csak behunyom a szemem pár pillanatra, és magam elé képzelem a sima és hihetetlenül kék víztükröt, vagy a magas, sziklás hegyeket, és úgy érzem, kicsit könnyebb elviselni a hétköznapok nehézségeit. A nyári élmények elraktározódnak, és bármikor elővehetők emlékezetünkből, hogy jobb kedvre derítsenek és felidézzék a szabadság édes pillanatait. A hazai munkavállalók közel fele azonban nem ilyen szerencsés, hiszen nem engedheti meg magának, hogy évente egy hetet elutazzon valahová feltöltődni. Az Európai Szakszervezeti Intézet adatai lesújtóak, évről évre rosszabbodó anyagi körülményekről árulkodnak. Azon már el sem csodálkozom, hogy a vizsgált országok közül Románia a „dobogós”, vagyis itt a legmagasabb azon családok aránya, amelyek tagjai nem engedhetik meg maguknak a nyaralás önfeledt pillanatait. Érvelhetnénk, hogy a valóság mást mutat, hiszen a tengerpartot-hegyvidéket egyaránt ellepi a turisták hada, a járványügyi korlátozások után felszabadulva utazik, aki teheti. Azt, hogy hányan „nyaralnak otthon”, csak a statisztikák számai mutatják, hiszen a szegénység nem annyira látványos, szembetűnő. Az a közel négymillió munkavállaló, aki idén nem volt nyaralni, nyilvánvalóan anyagi nehézségekkel küzd, talán gyermekeit sem tudja táborokba befizetni, és az üzletek kínálatából is kénytelen az olcsóbb termékeket választani. Amikor a szórakozás, a kultúra luxusnak számít, a társadalom egy része érdektelenné válik a körülötte zajló események iránt, hiszen gondolatait a mindennapi betevő előteremtésére irányítja. Más választása nincs, és szinte biztos, hogy ilyen körülmények között nem a pozitív történésekre fog figyelni, még akkor sem, ha ott zajlanak körülötte. Bár nem nyaralás, de a nyár része a fesztiválozás is, amely most már Gyergyószentmiklóson is elérhető közelségbe került, az elmúlt héten négy napon át zsongott a város és a környező települések is, széles programkínálattal várták az érdeklődőket. A rendezvény pozitív fogadtatása mellett sokan és sokféle szempontból tartották fölöslegesnek azt. Csak séta közben is, ha kicsit figyelmesebb voltam, hallhattam elég hőbörgést, nemtetszést: túl nagy a hangzavar, drága minden, és különben is, olyan rosszak az útjaink, hogy egyáltalán nincs okunk ünnepelni. Pedig az ünneplés, kikapcsolódás, a hétköznapok monoton ritmusának megszakítása nemcsak jól megérdemelt lehetőség kellene legyen, hanem egészségünk, elsősorban lelki egészségünk biztosításának módja. Mert ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, akkor a körülöttünk lévő világot is szebbnek, reménytelibbnek látjuk, s a problémáink megoldása is könnyebbnek, megvalósíthatóbbnak tűnhet. Kihasználva a nyár hátralévő részét, lehetőségeink szerint találjuk meg a kikapcsolódás módját, hogy a sötét téli napokon tudjunk visszaemlékezni a pillanatok varázsára.

Boncina-Székely Szidónia

: an accessible web community