A téli fülőke szaprotróf farontó gomba, ami élő és holt lombhullató fák tönkjén és tuskóján egyaránt megtalálható. Ennek a gombafajnak, a mezei szegfűgombához hasonlóan, csak a kalapját kell gyűjteni, mivel tönkje fás és nem fogyasztható. Az októbertől márciusig termő gombafaj leggyakrabban fűzfán, nyárfán, kőrisen és bodzán terem, de találtak példányokat fenyőfatönkökön is. A gombát nem veszélyezteti a fagy, ha a termőtestek a nagyobb mínusz fokokban meg is fagynának, kiolvadás után gyűjthetők, fogyaszthatók maradnak. Felismerését tekintve a gomba kalapja 1–5 cm átmérőjű, rozsdasárga, közepe gyakran sötétebb, gyengén bordázott, vékony hú­sú, nyirkos időben tapadós. A lemezek hal­ványsárgásak, néha fehérek, kissé távol állók és foggal tönkhöz nőttek. Az alul sötétbarna, felfelé világosabb tönk főleg az alsó felén bársonyos felületű, szívós húsú, 3–8 cm hosszú. Húsa a többi fülőkefajhoz hasonlóan rugalmas, sárgás-fehéres, főként a halhoz, heringhez hasonlít a szaga, de sok esetben nem jellegzetes. Termő­ideje miatt a téli fülőke nehezen keverhető össze más gombafajokkal, viszont kedvezőbb időjárás esetén, ha korábban megjelenik, a mérgező, sárga kénvirággombával keverhető össze szeptember–november között. Utóbbi főként abban tér el a téli fülőkétől, hogy lemezeinek jellegzetesen zöldes az árnyalata, a fiatalon kénsárga színű gombák idővel besötétednek.

Gasztronómiai szempontból a japán konyha egyik fontos alapanyagaként tart­ják számon, a shiitake gomba után, Európában főként azért szeretik, mert karácsony környékén is gyűjthető. Levesnek vagy más gombás ételnek is alkalmas, de sajátságos íze miatt főleg ecetes, hagymás salátát készítenek belőle. Ízét és nyálkásságát csökkenti, ha leforrázzuk, és a forrázóvizet leöntjük róla. A téli fülőke számos gyógyhatása miatt is közkedvelt fajnak számít, értékes poliszacharidokat és fehérjéket tartalmaz, amelyek felveszik a harcot a daganatok képződésével, emellett fontos ásványianyag-forrás, hiszen sok szelént, mangánt, vasat és cinket raktároz el. Korábban ekcémás tünetek kezelésére, reumás eredetű szívbetegség ellen alkalmazták, vérrögoldó hatása is ismert.
 

Bodó Gyula székelyudvarhelyi gombaszakértő közlése alapján összeállítva