A cserepes gereben vagy népies nevén ökörnyelv gomba kizárólag ősszel fordul elő, fenyőerdők talaján vagy különösen savanyú talajú lombhullató erdőkben. Főként hegyvidéken gyakori. A leginkább fenyőfajokkal mikorrhizás kapcsolatban levő gomba intenzív íze miatt főként fűszergombának ajánlott, magában elkészítve kiábrándító, vad ízélményt nyújthat. Az ökörnyelv gomba rendszerint csoportosan terem, kalapja átmérője a kifejlett példányoknál átlagosan 10–15 cm, találtak viszont már 30 cm átmérőjű kalappal rendelkező egyedet is. Jellemzője a kalapon koncentrikus körökben kialakuló pikkelyek rendszere, illetve a gerebenekre jellemző csapos, tüskés termőréteg. A kalap fiatalon félgömb alakú, később laposra szétterül, majd tölcséres lesz. Felszínét sötétbarna, majdnem fekete pikkelyek borítják, a kalap alján körülbelül 1 cm hosszú törékeny tüskék vannak, melyek kezdetben fehér, majd szürkés színűek lesznek. Tönkje rövid, vastag és tömör. Húsa elvágva puha, fehér színű, kesernyés, fűszeres szagú.

Gyűjteni a fiatal példányokat érdemes, ezeknek puha, roppanós a húsa, az elöregedett példányok húsa megkeményedik, elrostosodik, és így ezek csak porrá őrölve, fűszerként fogyaszthatók. Tárolását tekintve a gomba savanyítva és szárítva is tárolható, utóbbi esetben finom fűszeres gombaőrlemény készíthető belőle. A fiatal példányok, amelyeknek még begöngyölt a szélük, paprikásnak és mártásnak is finomak lehetnek. Forrázás után a termőtestek rendszerint befeketedhetnek, de ez a jelenség nem hat ki a gomba ízére és minőségére. A cserepes gerebenből különleges savanyúság is ké­szülhet, zöldségekkel – sárgarépával, hagy­mával és uborkával – társítva kell a hőkezelt gombát meleg dunsztba tenni. A szárított gombaőrlemény remek fűszere lehet húsos ételeknek, pörkölteknek és vadasoknak. Fontos odafigyelni a fűszerhasználatra, mivel intenzív ízhatást válthat ki, érdemes többször keveset adagolni az ételekhez az őrleményből.

Bodó Gyula székelyudvarhelyi gombaszakértő közlése alapján összeállítva