Az ismert adatok alapján Gyilkostón a jövedelmek oroszlánrésze a csónakáztatásból és az árusok által fizetett bérleti díjból származik – mondta lapunk megkeresésére dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár. – Ebben meghatározó szerepe van a tó vonzerejének, ezért a keletkezett profit sem ügyeskedők zsebébe kéne vándoroljon, hanem vissza kellene forgatni természetvédelmi és fejlesztési célokra. Mint mondta, a pénz Gyergyószentmiklós városát és a Nagyhagymás–Békási-szoros Nemzeti Parkot illetné meg. – Ebből a rendszeres, a nyilvánosan elérhető adatok alapján (is) több százezer eurós bevételből bőven rendezni lehetne a tarthatatlan állapotokat – hangsúlyozta. – Ehhez kemény kézzel kellene fellépni a tájidegen, összevissza zajló építkezések, környezetpusztítás ellen, és meg kellene fékezni a tó jövedelmének számottevő részét kisajátító fehérgalléros figurákat. Ez nem kis feladat: az aljas játszmákban járatlan civilek, tanácsosok és környezetvédők állnak szemben egy minden hájjal megkent, erős befolyással bíró csoporttal, amelyet bizonyos hatóságok is támogathatnak – emelte ki. Véleménye szerint ez a csoport „remekül megél az elsíbolt pénzből”, így „nem csoda, hogy körömszakadtáig ragaszkodik ehhez a bevételhez”. – Mindettől függetlenül is állítható, hogy a helyi és regionális politikával összefonódó, romániai magyar szervezett bűnözés velünk él – emelte ki Hantz Péter, majd a Wikipédiát idézve hozzátette: –, annak érdekében, hogy egy bűnszervezet boldogulni tudjon, bizonyos mértékű támogatásra van szükség a társadalomtól, amelyben él. Így gyakran szükséges egyes köztiszteletben álló emberek korrumpálása, és ezt leggyakrabban megvesztegetés, zsarolás útján érik el. Valamint úgy, hogy szimbiotikus kapcsolatot hoznak létre törvényesen működő vállalkozásokkal – fűzte hozzá. Hantz szerint ez a Gyil­kos­tónál kialakult helyzethez is hasonlít. – Sokan kérdezték tőlem, hogy miért teszek lépéseket kolozsvári tudósként, annak érdekében, hogy rendeződjön a helyzet, miért vállalom fel a helyi maffiával folytatott harcot, amikor nem fűz semmilyen érdek Gyergyó környékéhez, és a politikától is távol tartom magam. Kutatóbúvárként láttam a tó körüli szörnyű helyzetet, és Székelyföldet szerető magyar em­berként, érintett tudósként és európai polgárként éreztem úgy, hogy ezt nem hagyhatom szó nélkül – mondta. Hantz felemlegette helyi politikusokkal kapcsolatos korábbi sérelmeit, majd szóvá tette, sajnos sok közösség nem meri felemelni a szavát a súlyos visszaélésekkel szemben. – Sebezhető, és civil öntudatában is gyenge társadalom alakult ki Székelyföldön, különösen annak szegényebb régióiban, így Gyergyószéken is – véli Hantz Péter. – Az emberek félnek, hiszen több fontos vezetőjük is önkényeskedő, korrupt, tolvaj és zsarolható, ezen felül pedig ijesztően felkészületlen, gyáva és sunyi. A tó jövedelmeit eltérítő csoportok következmények nélkül bármit megtehetnek, ami nyilván nem menne a helyi hatóságok és politikusok egy részének legalább hallgatólagos támogatása és a helyi emberek közönye nélkül – fűzte hozzá.

A kutató elmondta, Budapest V. kerület felkérésére tartottak ötletbörzét a lehetséges fejlesztésekről. – Több gyergyószéki csapattal is konzultáltunk, így településrendezési, környezetvédelmi és turisztikai szakemberekkel, hegyi­mentőkkel, valamint cégvezetőkkel és a nemzeti park vezetőivel is. A vita bárki számára nyitott volt – számolt be a történtekről. – Ma még rosszabb látvány fogadja a turistákat, mint 1989-et megelőzően, hiszen azóta semmilyen összehangolt befektetés nem történt a környéken, a műtárgyak pusztulnak, és még a kanalizálás is megoldatlan – fűzte hozzá. Mint mondta, számos alapvető turisztikai szolgáltatás is hiányzik, és a Gyilkos-tó környékén a sétán, néhány szép hegyi túrán és az evésen meg a giccsvásárláson túl nem sok mindent lehet tenni. – A tó feltöltődését is meg kellene akadályozni, valamint a tóból kiálló facsonkok egy részének felszín közeli konzerválása, megóvása is halaszthatatlan feladat – sorolja a tennivalókat. Véleménye szerint „amíg a tó körüli ügyeket intéző céget fel nem számolják”, a helyzet nem fog rendeződni, mert csakis a felszámolás szüntetné meg a kapcsolódó, a városra és a tóra nézve is előnytelen szerződéseket. – Legjobb, ha egyenesen fogalmazunk: aki ennek ellenkezőjét állítja, az hazudik – hangsúlyozta. – A jelenlegi „aki bírja, marja” állapotok helyett a tavat érintő fontos döntéseket távlatilag a város, a megye, a nemzeti park, és egy civil szervezetek vezetőiből, valamint felkért szakemberekből álló testület kellene meghozza. A tó körül élősködő figurák nem fognak célt érni – fűzte hozzá. Hantz Péter megjegyezte, hogy a megfélemlítésükre indított perek holtvágányra jutottak, viszont az általuk tett feljelentések következtében egyes magasabb hatóságok kezdik átlátni a helyzetet. – Talán egy kis ösztönzés után majd a helyiek is átlátják – jegyezte meg. – Teszünk róla, hogy a történtek egyre kellemetlenebbé váljanak az RMDSZ számára, hogy előbb-utóbb megvonják a politikai támogatást az érintett városi, megyei vezetőktől. Bizony, elég nagy kárt kell okozzon egy közösségnek egy romániai magyar politikus annak érdekében, hogy kihátráljanak mögüle. Reméljük, hogy Budapest V. kerülete is változtatni fog passzív álláspontján. Egyre többen szeretnék, hogy a Gyilkostó ne Székelyföld egyik szégyenfoltja legyen – jegyezte meg dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár.

A sorozat korábbi cikkei: Érdekellentétektől iszapos Vissza a köznek Tiszta vizet kellene önteni a pohárba Mutyizás és cirkusz Nincs pártfegyelem Rendcsinálás címén ellehetetlenített vállalkozók A Gyilkos-tó esete a cenzúrával A nemzeti park szempontjai Hegyimentődíjat foglalnának bele a szállás árába Gyilkostó: szennyvíz és szemét Elöregedett erdők a nemzeti park területén A vízügy jónak tartja a tó vegyi és biológiai jellemzőit Jogos panaszok, kezdetleges állapotok