Árus Zsolt 2000 és 2004 között Gyergyószentmiklós városi tanácsosa, azon belül pedig a gazdasági szakbizottság elnöke. – Budapest V. kerület érdeklődött afelől, mi történt a pénzzel, amit a Monturist cégbe fektettek. Ennek nyomán indult el a vizsgálódás. Megtudtuk, létezik egy cég, huszonvalahány részvényessel, ezek közül nagyobb értékű részvénnyel akkoriban a város rendelkezett, majd öt százalék körül a közüzemek és további több mint húsz cég szimbolikus részaránnyal, akik között nem egy olyan is akadt, aki be sem fizette a részvényei értékét – világított rá a korábbi képviselő. Kiemelte: az V. kerület egyáltalán nem szerepelt a részvényesek között. A cégnek évek óta nem készítették el és nem tették le a pénzügyre a gazdasági mérlegét, sőt, tevékenysége és ügyvezetője sem volt ebben az időben. Kiderítettük, hogy az V. kerület pénze a Gyergyóért Alapítvány számlájára érkezett, a szervezet ebből három-négy villát vásárolt a Gyilkos-tónál, illetve szolgálati autót vett, és maradt némi készpénz, ami az évek során elfogyott – mondta Árus.

Lépéskényszerben

– Ebből a helyzetből kellett működő céget teremteni és a Budapest V. kerületet részvényessé tenni, hiszen ők abban a hitben voltak, hogy befektettek a cégbe, holott hivatalosan nem rendelkeztek abban tulajdonrésszel – ismertette a kétezres éveket megelőző helyzetet az egykor közéletben aktív szerepet betöltő Árus Zsolt. – Végül a Gyergyóért Alapítvány részvényeket vásárolt, és így bekerült a tulajdonosok közé, majd az ingatlanokkal tőkeemelést hajtott végre, végül pedig átadta a részvényeit az V. kerületnek, így ők is tulajdonosok lettek. Számos kis céget – amelyekről azt sem lehetett tudni, ki milyen indokkal lépett be korábban – meggyőztünk, lépjenek ki a cég tulajdonosai közül. A város eredetileg területeket vitt be a törzstőkébe, de mivel azok közterületek voltak, ezt törvényesen nem tehette meg, ezért úgy módosítottuk a törzstőkét, hogy abba a területek 25 éves használati joga került be – mondta Árus. Hozzáfűzte: akkoriban a 25 év szokványos bérbeadási határidő volt. Végül három részvényes maradt a cégben, többségi tulajdonrésszel a város, az V. kerület, illetve a közművek. A cég a négyéves mandátum ideje alatt érdemi munkát nem végzett, az az idő épp arra volt elég, hogy a tulajdonjogi viszonyokat rendezni lehessen.

Gazdasági érdektől mentesen csendestárs

Többszöri próbálkozást követően ímélben válaszolt Budapest Belváros Önkormányzata a Gyilkos-tavat érintő kérdéseinkre. A sorozatukhoz való anyaggyűjtés során több beszélgetés alkalmával nevezték az anyaországi önkormányzatot – amely a Monturist cégben ráadásul többségi tulajdonjoggal rendelkezik – csendestársnak. A szűkszavú válaszlevél tartalma a következő: „Az 1990-es években Budapest Belváros Önkormányzata segítő szándékkal, a testvérvárosi kapcsolatra tekintettel, gazdasági érdektől mentes indíttatásból vett részt a Monturist Kft. alapításában. Az akkori politikai mikroklíma azt sugallta, csak így őrizhető meg, hogy a Gyilkos-tó a helyiek, a gyergyóiak birtokában maradjon, és ezt a különleges természeti értéket tiszteletben tartó, annak javát szolgáló üzemeltetés valósuljon meg. Bár a Belváros Önkormányzata többségi tulajdonban van, de soha nem befolyásolta és most sem befolyásolja a cég működését, működési irányát. Gyergyószentmiklós Önkormányzata számára bármikor adott a tulajdonrészünk megvásárlási lehetősége, amennyiben a Belváros Önkormányzata felelős gazdálkodásának megfelelő ajánlatot tesznek” – állt a Budapest V. Kerületi Önkormányzatának rövid, a Gyilkos-tó témában kibocsátott közleményében, amelyet eljuttattak szerkesztőségünkbe.

A sorozat korábbi cikkei: Érdekellentétektől iszapos Vissza a köznek Tiszta vizet kellene önteni a pohárba Mutyizás és cirkusz Nincs pártfegyelem Rendcsinálás címén ellehetetlenített vállalkozók A Gyilkos-tó esete a cenzúrával A nemzeti park szempontjai Hegyimentődíjat foglalnának bele a szállás árába Gyilkostó: szennyvíz és szemét Elöregedett erdők a nemzeti park területén A vízügy jónak tartja a tó vegyi és biológiai jellemzőit Jogos panaszok, kezdetleges állapotok Önkény és közöny A barátságos kapitalizmus A vállalkozókon verik el a port? Az elkallódó pályázat és vitatott szerződés Visszás dolgok, ellentétes érdekek