Ha nehéz az iskolakezdés

Az ünnepélyes megnyitót néha szorongás követi.| Fotó: László F. Csaba/archív

Ma országszerte közel hárommillió iskolás és óvodás kezdi el a tanévet. Attól függően, hogy egy gyerek óvodába, iskolába megy, esetleg új helyet kell megismernie, a visszatérés az intézményekbe nehéz és stresszel teli esemény lehet a szülők számára is egyaránt. Szakembert kérdeztünk, miként segíthetünk, hogy a nyári szünetből egyszerűbb és gördülékenyebb legyen a visszatérés az osztályterembe.

Bálint Szabina iskolapszichológus vallja, hogy még akkor is szükség lehet némi finomhangolásra, ha alapvetően nyugodtan és kipihenten nézünk a közelgő tanév elé. Az iskolapszichológust arról kérdeztük, hogyan könnyítsük meg a gyerekek számára az iskolában töltött első napokat, heteket? Hogyan enyhíthetjük az iskolakezdéssel kapcsolatos félelmeiket, aggodalmaikat?
– A legfontosabb, hogy a szülők, mi magunk se pánikoljunk. Bízzunk a gyerekben, bízzunk a képességeiben, és abban, hogy sikerülni fog neki. Ha mi félünk, ő is félni fog. Ha mi aggódunk, hogy nem lesznek barátai, hogy nem fog tudni helytállni az órákon, ő is aggódni fog. Ha izgulunk, hogy milyen lesz a tanító néni, milyenek lesznek az osztálytársak, ő is izgulni fog. Szülőként azzal segíthetik a legjobban, ha bizalommal, szeretettel és elfogadóan bátorítják őket ebben az új élethelyzetben – fogalmaz a szakértő.

Bátorítsuk a beszédre

Bálint Szabina kifejtette, mint a legtöbb emberi kapcsolatnál, nehéz iskolakezdés esetén is a kommunikáció lehet a megoldás.
– Nem könnyű időszak sem a szülőnek, sem a gyereknek. Az ismeretlen mindig félelmetes. Felnőttként is feszengünk, ha új közösségbe kerülünk, új munkahelyen kezdünk. Ha gyermekünk a félelmeit osztja meg velünk, mondjuk el neki, hogy teljes mértékben megértjük és elfogadjuk az érzelmeit. De nyugtassuk meg, hogy mindig csak a kezdet a nehéz, és hamar túl lesz az első napokon, utána pedig ugyanolyan ismerős lesz számára az iskolai közeg, ahogy az óvoda is az volt éveken keresztül – tanácsolja a pszichológus.
A szakember azt javasolja, hogy beszéljünk minél többet az érzéseiről és arról, mi várható majd az intézményben. Ha kisiskolásokról van szó, segíthet, ha látják az épületet, nézzük meg képen a tanítókat, még az is segíthet, ha megkóstolja, milyen rágcsálnivalót vihet tízóraira. A nagyobb gyerekekkel akár listát is készíthetünk arról, miket szeret az iskolában és miket nem, beszélgessünk az osztálytársakról, idézzük fel, mennyi jó élménye volt már, mióta iskolába jár. Ha pedig úgy érezzük, hogy a szorongás és idegesség erősebb annál, mint ami még egészséges a jelenlegi helyzetben, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni, hogy feloldjuk a gyermekek aggodalmait.
– Sokat segíthet az életük rendszerezése, napirend felállítása. Továbbá a kellő felkészülés, hogy ne rohanással teljen már az első nap. Vegyük meg időben együtt a tanszereket, hogy lehetőségünk legyen mindenből a kedvenc mesehősös felszerelést kiválasztani, a füzetek becsomagolása, a tolltartó bepakolása, az iskolatáska kiválasztása mind-mind izgalmas feladat, amit jó, ha nem nyűgnek, hanem közös programnak élünk meg – tette hozzá.

A szülő-gyerek kapcsolattól is függ, hogy alakul a tanévkezdés | Fotó: László F. Csaba/Archív

Tanulási nehézség lehet a háttérben

Bálint Szabina iskolások esetében felhívta a figyelmet, hogy tanulási nehézség lehet a nehéz reggelek hátterében. Mint ismertette, ha a gyerek a nyári időszakban alapvetően szociális és szívesen jár osztálytársaival egy társaságba, megtörténhet, hogy a tanulással nincs kibékülve.
– Az érdeklődés fokozatos elvesztésének, a félelem lassú kialakulásának az oka sokszor a tanulási nehézségekben keresendő: a gyerek azért szorong az iskolától, mert nem tud megfelelően teljesíteni, rosszak a jegyei, megszégyenül a tudatlansága miatt, vagy éppen a folyamatos kudarcélmények tántorítják el – egyszerűsítette le.
Tanácsként hozzátette: hogy ezt elkerüljük, legyünk folyamatosan kapcsolatban a nevelőkkel, tanárokkal, rendszeresen kérjük ki a véleményüket a gyermekünk fejlődéséről, tanulmányairól. Igyekezzünk a kicsit is gyakran kérdezgetni: mi az, amit szeret, amit élvez és mi az, ami talán nehezebben megy neki. Biztassuk, dicsérjük sokat, próbáljuk meg minél élvezetesebbé tenni számára a tanulást, és törekedjünk arra, hogy megmutathassa, mit tud.

A tanév szerkezete

Több mint 17 800 tanintézetben csaknem 3 millió óvodás és iskolás kezdi el a 2022/2023-as tanévet ma. A tanév 36 tanítási hétből áll. Kivételt képeznek a 12. osztályosok, illetve az esti tagozat 13. osztályos diákjai, akik 34 héten át járnak iskolába, számukra június 2-án zárul a tanév. A nyolcadikosok június 9-én zárják majd a tanévet, amely esetükben 35 tanítási hétből áll. Az új tanév struktúrája a következő: szeptember 5-e és október 21-e között tanítás; október 22-e és október 30-a között vakáció; október 31-e és december 22-e között tanítás; december 23-a és január 8-a között vakáció; január 9-e és február 3-a, február 10-e vagy február 17-e között (a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint) tanítás; február 6-a és 26-a közötti időszakban egyhetes vakáció, a megyei tanfelügyelőségek döntése szerint; február 13-a vagy február 20-a vagy február 27-e és április 6-a között tanítás; április 7-e és április 18-a között vakáció; április 19-e (szerda) és június 16-a között tanítás; június 17-e és szeptember 3-a között vakáció. Október 5-én, az oktatás nemzetközi napján, illetve a hivatalos munkaszüneti napokon nem lesz tanítás. Az Iskola másként hetet és a Zöld hetet a 2023. február 27-e és június 16-a közötti időszakban kell megszervezni, az erre szánt egyenként ötnapos időszakról a tanintézetek döntenek.

Adorján Zsófia

: an accessible web community