A szárazság egyedüli haszonélvezői

Van, akinek kedvez az aszály. A halastavak jó éléskamrának bizonyulnak Fotó: Szabó József

Csökkent a homoródszentpáli halastavak vízszintje a közel három hónapig tartó aszály után. Szabó Jó­zsef székelyudvarhelyi ornitológus szerint a mostani esőzések nem jelentenek hosszan tartó megoldást a szárazságra – a víz szintje változatlan maradt. A parttól körülbelül tíz centire eltávolodó víz rendhagyó madárlesre nyitott lehetőséget, a különleges fajok iránt érdeklődőknek ajánlott most felkeresni a homoródszentpáli tógazdaságot.

Székelyudvarhelytől néhány kilométerre, a Nagy-Homoród völgyében találhatók – a Homoródmenti Madárvédelmi Natura 2000 terület részeként – a tizenöt tóval rendelkező Homoródszentpáli Halastavak. A mocsaras területet az 1980-as években alakították tógazdasággá, ahol napjainkban számos őshonos és betelepített halfaj él, többek közt a ponty, kárász, harcsa és a csuka is otthonosan mozog az állóvízben.

Különleges madár- és halfajták lakóhelye

Megtudtuk, a körülbelül tízhektárnyi természetvédelmi terület – elsősorban sásból és nádból álló – növényvilága számtalan költöző vízi madár számára jelent otthont, évente nagyjából húsz pár gólya itt költi ki a fiókáit. Szabó József szerint a madárpihenő területén már több száz madárfajt figyeltek meg, ami a hely nagyságához viszonyítva igen figyelemreméltó: az átutazó madarak mellett az ott fészket rakók közt ritka és védett fajok is fellelhetők. A madártani rezervátumban békászó sasról, vörös gémről, fekete gólyáról és cigányrécéről is készültek feljegyzések, a látogatóknak viszont csak kiépített megfigyelőállomásokról és kijelölt területekről engedélyezett a fotózás – hiszen a természetvédelmi területté nyilvánítás az ott élő állat- és növényvilág védelmére született.
Szabó József szakértő szerint a hosszú esőmentes időszak jelentősen befolyásolta a természetvédelmi területen található tavakat, viszont a probléma kihagyhatatlan lehetőséget teremtett a madárkedvelőknek.
– A szárazság miatt természetesen csökkent a vízszint, így a tavakban élő halak könnyű prédává váltak a vadászó madarak számára – mutatott rá a csapadékhiány egyik következményére a madarász. Elmondása szerint júliusban már megkezdődött a vonulás, a madarak többsége vagy már úton van, vagy pedig készül a nagy útra, mielőtt eljön a hidegebb időjárás, ezért egyedtől függetlenül növelniük kell a táplálékbevitelüket.

Könnyebben halásznak a madarak a sekély vízben. Az aszály haszonélvezői Fotó: Szabó József

Az embernek éhínség, a madárnak lakoma

A szakértő rámutatott, hogy gyakorlatilag mit is jelent ez: minden madár igyekszik növelni a fizikai képességét, fokozott energiát gyűjt a vándorlás előtt, hiszen így tudják teljesíteni a több ezer kilométeres távot.
– Ebben az időszakban több táplálékra van szükségük, tudatosan felvértezik magukat az előttük álló akadályokra, így a madarak szempontjából inkább előnyt jelentett a szárazság: az alacsony vízszint miatt könnyebben fogják a halakat – részletezte Szabó József, hogy az égi vándorok az esztendő ennek a részében miért fektetnek nagyobb hangsúlyt a táplálkozásra, valamint az alacsonyabb vizű tavak halai miként járnak pórul, ha éppen nem kedvez az időjárás a termőföldnek.
Hozzátette, a szentpáli halastavakhoz mindig érdemes ellátogatni, de jelenleg olyan madarakat is megfigyelhetünk, melyeket máskor aligha. A vonulás miatt főleg augusztusban és szeptemberben rengeteg madár repül el a tavak felett, hiszen az éghajlati változások következményeként rengeteg nálunk nyaraló egyed adja vándorlásra a fejét. Az időjárási viszonyok változásával csökken a helyben maradó szárnyasok száma, így a tömegesen kirepülő madarak útközben próbálnak táplálékhoz jutni.
– Érdekes helyzet alakult ki, a vízszint csökkenése és a halak hátrányos helyzete ellenére, az emberi szemnek és kíváncsiságnak új lehetőségek nyíltak meg: aki most látogatja meg a szentpáli rezervátumot, olyan madarakkal is találkozhat, amelyekkel eddig csak ritkán – mesélte a szárazság utáni rendhagyó lehetőséget Szabó József. A szakértő örömmel nyugtázta, hogy az aszály bár kihatással volt a halastavak élővilágára, előreláthatóan a probléma csak időszakos – addig is mindenkinek ajánlja, hogy látogasson el Székelyföld egyik legnépszerűbb halgazdaságába madárles gyanánt.

Demeter Adél-Hajnalka

: an accessible web community