Tehénen a gatya
Az utóbbi néhány hónapban többször is írtam férfistílusról és öltözködésről, közben olyan részletekbe ástam bele magam, amit korábban nem gondoltam volna. Ma már szinte mindent tudok a nyakkendőkről, bőr kiegészítőkről, az ing ujjának hosszáról, a zakók helyes ki- és begombolásáról, de még az öltözködés kevésbé látványos, de annál lényegesebb pontjáról: a férfi alsóneműről is bátran merülnék kimerítő beszélgetésbe. Az élet (és a munkánk) gyakran hozhat nem várt fordulatokat, melyekre utólag visszatekintve nevethetünk egy jót, vagy elraktározhatjuk magunkban az összegyűjtött információkat, ki tudja, mikor vesszük hasznát.
Mindig szerettem öltözködni, kreatívkodni, határozott elképzelésem van a stílusról, megfigyelem az utcán szembejövők ruhaösszeállításait, lebeszélem magamat és másokat is a nem megfelelő, nem találó színekről, fazonokról, kombinációkról, vagy épp rábeszélem a barátaimat olyan darabokra, melyekről már előre tudom: egyszer imádni fogják. És mindehhez a szenvedélyhez most már hozzáadódik az is, hogy egész jól belelátok a férfiak öltözködésének rejtelmeibe.
Aki azt gondolja, hogy a férfiak csak felveszik az első „cuccot”, ami a kezükbe akad, téved. (Persze van, aki ezt az iskolát követi, de azon meg is látszik.) A hétköznapokban is gyakran találkozom elegáns férfiakkal, az esküvők vagy mindenféle formális események szezonjának beköszöntével egyre többeket látok így, ám megállapítottam: sokakon az elegáns öltözet úgy áll, mint tehénen a gatya. Ilyenkor legszívesebben megmondanám, hogy „kérlek, olvasd el az ing-, nadrág-, öltönyviselésről írt újságcikkeimet”, mert nem annyira bonyolult a képlet. Elég egy kis odafigyelés, igényesség, és máris két fokkal jobban néznének ki.
De ugyanez vonatkozik a nőkre is. Nem tisztem bárki stílusát bírálni, mégis azt látom, hogy a legtöbb nő nem tudja viselni a farmer-póló kombináción túlmutató, elegáns ruhadarabokat. Valami mindig sántít. A kivágott orrú cipőből kikandikáló harisnya, a fehér ruha alól átsejlő sötét fehérnemű, a nem megfelelő hossz, és nem hiszem el, hogy az emberek tényleg jól érzik úgy magukat. Csupán néhány kattintásra van tőlünk a végtelen információk tárháza, néhány egyszerű jó tanács megfogadásával máris jobban festenénk. S miért is ne?