Két évvel ezelőtt vásároltunk szánkót az akkor még totyogó kisfiamnak. Arra gondoltam, hogy a friss hóban a babakocsit helyettesítve milyen jól tudunk majd közlekedni a városban a háttámlával felszerelt – ma már főként műanyagból gyártott – ródlin. Egyszer-kétszer meg is próbálkoztunk vele, de az elmúlt telek vajmi kevés havat hordtak a város utcáira. Idén aztán az első havazást követően azonnal elővettem a szánkót, és azzal indultunk az óvodába – tanulva a korábbi tapasztalatokból, nem vártam egy napot sem. A szánkót sem hagytam az óvodánál, tudva azt, nincs garancia rá, hogy délutánra is marad még némi hó a járdákon – nem is maradt, gyalog, a szürke járdán sétáltunk haza, uzsonnaidőre a hóból már csak hófoltok maradtak itt-ott. 

Éppen ezért vártam türelmetlenül a jó alkalmat, amikor valamelyik városközeli domboldalon megmutathatom a fiamnak, hogyan kell igazából szánkózni. Számba vettem a helyszíneket, ahol annak idején összegyűltünk mi, gyermekek: a Suta-tó melletti dombon, Somlyó oldalában, Csobotfalva vagy Taploca valamelyik lejtősebb utcájában. De a hóval ismét szűkmarkúan bánt a tél, és idén is, ha azt szerettük volna, hogy a gyermek szánkóra üljön, hóembert építsen vagy hócsatázzon, jobb híján a környező hegyi üdülőtelepekre kellett felautózni. Mint tapasztaltam, sokan mások is így voltak ezzel: a csíkszentimrei Büdösfürdőn, Hargitafürdőn próbálkoztak, hogy ródlizásra alkalmas domboldalt találjanak, a Piricske sípályát is idén inkább azok a családok használják, akik szánkózásra alkalmas helyet keresnek. Vannak más, szánkózásra alkalmas helyek is, de azok távolabbiak, a kisgyermekes családok esetében pedig nem életszerű, hogy egyórányi szánkózásért háromszor annyit kelljen oda-vissza autózni.

Vége a spontán módon kialakuló szánkózós délutánoknak, amikor a rokon vagy szomszéd gyermekek együtt verték ki a szánkózásra alkalmas domboldalon vagy lejtős utcában a pályát. Ez a játék is egy lesz azok közül, amit meg kell szervezni, amihez autóba, autóbuszra kell ülni, nem utolsósorban: amiért fizetni kell. Az első szánkópályák már kiépültek a megyében, sokan látogatják is azokat, nagyon valószínű tehát, hogy a hópánkó után ez lesz a következőkben itt-ott megjelenő téli szabadidős szolgáltatás. Csak telek legyenek hozzá.