Kopogtat a nyár az ajtóinkon. Véget ért az iskola, felszabadultak a gyermekek, szünetelnek az edzések, vége a plusztanóráknak. Fellélegezhetnek a szülők, szervezhetik a nyaralást, ami nagyobb gyermekekkel már nem nehéz. Nem kell nekik állandó felügyelet, nem kell hívni nagymamát, ők inkább annak örülnek, ha anya és apa egy kis túlórára kényszerül.
De nyáron mégiscsak illik pár napot együtt tölteni. Ilyenkor csak egy-egy fotó elkészítésére kerülnek elő a telefonok, sok a nevetés, s az év más időszakaiban ritkán látott formájával rukkol elő a család minden tagja. Ha nincs nyomás, nem szorítanak határidők, felmérők vagy vizsgák, felszabadultabb mindenki. Én nagyon szeretem ezt az időszakot, amikor olyan poénokon is nevetni tudunk, amikhez a sűrű hétköznapokon akár dorgálás is járna. De ilyenkor, a család óhajára úgy tudunk átlépni a személyes igényünkön, hogy az fel sem tűnik. Mindegy, csak jól teljen, mondjuk.
Na de, az évek során felcserepednek a gyermekek, s a tervezés, amikor két kamasszal kell kitalálni a pár napnyi időtöltést, kemény dióvá válik. 

Egyik azért nyafog, mert eddig is sokkal több kastélyt s várat kellett végiglátogatnia, mint amennyit szeretett volna. A másik a többnapos pancsolás gondolatától kap hidegrázást. Sokat utazni az úti célig? Ettől mindenki hátán feláll a szőr. 
Nagy a gyanúm, idén meglepetésnyaralás lesz. A Khosz-szigeten, a Rhedenthlenség szobrainál nézünk szét alaposan. Felidézzük a legutóbbi Mheszelés-élményeket, és együtt, a Khicsi és Nhagy alaptáborainál majd jól megbeszéljük a látni- és tennivalókat.
Izgalmas időszak lesz. A Kipakolás felvonásnál néhány zsummogás is elhangzik. A Nagy meszelés fejezetnél örömre számítok. Ha a dekorfestés is jól sikerül, néhány tinisikongás is elképzelhető. A Nagy Visszapakolás viszont jó sok bajjal járhat.
Ilyenkor felmerül a kérdés, mit tartsunk meg a gyermekkorból maradt kacatokból. Ciki-e, ha minden kellene? Mekkora az a mennyiségű holmi, amit még tisztán lehet tartani, nem lesz tőle élhetetlen a lakás egy-egy zuga? Ahogy adódik – talán ez az egyetlen jó válasz.
Nem kötelező példákat követni: ha kedvenc mackóját kéri a középiskolás, elővesszük a régit. Ha nem előírásszerűen kíván nyaralni a család, akkor úgy a jó. Hát ki másnak kell megfelelni nyáron, saját magunkon kívül?