Hirdetés

Hólapátot és vesszőseprűt, sej-haj!

Bíró István

Harmadik osztályos voltam, amikor Tudományok órán a globális felmelegedésről és annak következményeiről beszélgettünk. Akkoriban, amikor a téli napokon a hőmérő skálája rendszeresen mínusz 15 Celsius-fok alá süllyedt – de gyakoriak voltak a 20 fok alatti értékek is –, az iskola udvarán több hónapig használható jégpályán lehetett korcsolyázni vagy éppen az udvar lejtősebb részén a szünetekben jókat iszánkodni (így hallottuk akkoriban az idősektől), azaz csúszkálni.
A Tudományok órán arról is szó volt, hogy mi, akkori kisgyermekek a globális felmelegedés erőteljesebb hatásait talán 50-60 év múlva ha megtapasztaljuk. Alig telt el néhány év, máris tapasztalni az időjárás furcsaságait.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés


Húsz év után még rosszabb a helyzet, azt látni, hogy az átlaghoz képest jóval forróbbak és hosszabbak a nyarak, télen már alig vannak mínuszok és a hó is inkább csak a hegyeken marad meg. Úgy tűnik, ezt is kezdjük megszokni, ehhez is kezdünk alkalmazkodni. Például a nyári hőségben már Csíkban is párakapuk nyújtanak pillanatnyi felfrissülést, télen pedig sokkal lengébben öltözködünk, mint korábban.
Az elmúlt teleken talán azt is megszoktuk, hogy az utak inkább feketék, mint havasak, s ha netán havazik, szinte eluralkodik a káosz az utakon és a közösségi oldalakon egyaránt. Egyesek az utászokat, a polgármestereket, a politikusokat szidják, hogy miért nem takarítják azonnal tisztára az utat, míg mások azt hangsúlyozzák, meg kell tanulni vezetni. Világunk nagyon sok helyzetben több türelemre, kitartásra, elfogadásra és rugalmasságra tanít.
Az utóbbi időkben ünnepeinken – papoktól és politikusoktól egyaránt – többször is elhangzott, hogy mindenki saját életállapotában, ott, ahol él, minden helyzetben meg kell tennie, amit tud. Sokan bólogattunk is, hogy az adott szónok milyen jól beszélt, de vajon csak ennyivel maradtunk? Lehet, hogy jogos az elvárás – ha már adóinkkal együtt lehúzzák rólunk szinte már a bőrt is –, hogy a hókotró, a fizetett munkás a kapunk, a tömbházunk előtt is eltakarítsa a havat, de ha mi magunk hólapátot és seprűt ragadunk és nekilátunk a munkának, több hasznunk válik belőle, mint egymásnak ugrani a közösségi oldalon. A hólapát (is) legyen velünk!



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!