Bizonyára mindannyian voltunk már úgy, hogy nagyon vártunk egy találkozót, ahol újra együtt lehetünk rég nem látott, kedves emberekkel. Nemrég én is egy ilyen találkozóra készültem, és bevallom, eléggé izgultam, hogy milyen lesz a viszontlátás: ki mennyit változott, hogy viszonyulunk majd egymáshoz, vagy a múltbeli emlékeken kívül lesz-e még közös témánk. Már több mint egy éve ismert volt a dátum, így ahogy közeledtünk hozzá, egyre több emlék kavargott a fejemben. Ma már csak a szép dolgok ugranak be, pedig nagyon sok mindent megéltünk közösen. Nem voltunk angyalok, sem egy túlzottan összetartó társaság, de azért születtek bőven életre szóló barátságok. Meglepetten és szomorúan tapasztaltam, hogy ahogy egyre közelebb került a kitűzött időpont, egyre többen hátráltak vissza. Családi eseményekkel és más egyéb fontos teendőkkel indokoltak, de volt, aki egyszerűen csak nemet mondott, mindenféle indoklás nélkül. Talán akkor régen, ott, együtt mégsem volt annyira jó nekik? Vagy nem jelentette számukra ugyanazt a közösség, mint nekünk? Sajnos a választ nem tudjuk. Mindenesetre, akinek kicsit is fontos volt ez az esemény, megjelent, és bízom benne, hogy senki nem bánta meg ezt a döntését. Jó volt a viszontlátás, jó volt egymást megölelni, a régi emlékeket felidézni és beszámolni arról, hogy mi minden történt velünk az elmúlt évtizedekben, de talán a legjobb mégis az volt, hogy ugyanazok maradtunk legbelül, akik egykor is voltunk. S talán ez is a legfontosabb! Hiá­ba került egy-két ránc az arcunkra és ősz szálak a hajunk közé, és hiába adta fel a leckét a nagybetűs élet, mi ugyanolyanok maradtunk, mint amilyenek voltunk. Az időközben felmerülő nehézségek sokakban tompították ugyan az életigenlést, amely jellemző volt ránk, mégis jó volt együtt lenni, meghallgatni – és ha épp arra volt szükség, bátorítani – egymást. Megállapítottuk, hogy minden nehézség ellenére jól vagyunk, és rettenetesen büszkék a gyermekeinkre. Egész este mindenki mosolygott, boldog volt, és úgy éreztük magunkat, mint húsz évvel ezelőtt. Találkozunk tíz év múlva!