Megingott bizalom
A Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia mintha önmagában nem lett volna elég, azóta bajok és kihívások sorozata éri Székelyudvarhely iskolahálózatát. Ugyanabban a tragikus évben került fókuszba, hogy egy óriási repedés fut a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum egyik épületének a tűzfalán, ez a tanintézet azóta is felújításra vár. A sorban a másik nagynevű iskola következett. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumnak a magyar kormány pénzén emelt új épületébe csak bő egy év után költözhettek be a gyermekek – mert nem tartottak be minden hivatalos lépést és engedély nélkül eltértek a tervtől, a gimis ügy után pedig a hatóságok már különösen érzékenyek voltak az ilyesmire. Aztán elindult az egyik legnépesebb lakótelepi iskola korszerűsítése, és mikor már majdnem kész lett, kiderült, hogy statikailag hadilábon áll az egész. Ez az a tanintézet, az Orbán Balázs Általános Iskola, amelynek a sportterme – szerződésbontás, elhúzódó közbeszerzés és alapozásának újratervezése miatt – 2018-tól 2023-ig épült. Ez az épületegyüttes most üresen áll. Tavaly ősszel jött a hír, hogy a Székelytámadt-vár ölelésében álló, az 1800-as évek végén emelt iskolaépület sem biztonságos: az Eötvös József Szakközépiskolának saját bentlakásában kellett berendezkednie, azóta is oda beszorulva (a szó szoros értelmében) zajlik az oktatás.
A beomlott internátus miatt kioltott fiatal életek felelőseit még nem ítélték el, a jogi eljárás lassan halad. Az Orbán Balázs Általános Iskola esetében a lehetséges felelősöket nem nevezte meg a városvezetés, de legalább megígérték, hogy nem marad el a számonkérés… Közben azért – szerencsére fiaskók nélkül – megszépült néhány tanintézet, bár a megnövekedett érzékenység miatt például a Tompa László iskola felújításakor bizony nem volt könnyű feladat meggyőzni a szülőket, hogy biztonságban lesznek a gyermekeik a munkálatok ideje alatt…
A hét elején pedig levált a mennyezet a református kollégium egyik osztályában, szerencsére nem sérült meg senki. Mi jöhet még? – tették, tettük fel a kérdést sokan. Mintha alapjaiban rendült volna meg az egész. Inognak régi és új épületek, de inog a bizalom is.
Mert itt vagyunk a tanév utolsó napjaiban, és az Orbán Balázs-os szülők még nem tudják, hogy vakáció után hová küldik majd iskolába gyermekeiket. Az Eötvös népe számára egyelőre csak álom, hogy valamikor lesz új iskolájuk, vagy netán kijavítják a régit. Esedékes a művészeti líceum felújítása is, kérdés ott is, hogy vajon mi lesz az oktatással azalatt. De más tanintézeteknél is nagy a bizonytalanság, a meglebegtetett épületcserék miatt fogalmuk sincs, hogy nyáron költözni kell, vagy nyugodtan tölthetik a megérdemelt pihenőidőt szülők, diákok, pedagógusok.
Pontosan egy hónap telt el azóta, hogy a polgármester bejelentette: válságtervet készítenek, és két héten belül válaszok is lesznek a hogyan továbbra. De válaszok még nincsenek. Egyelőre úgy tűnik, a válságterv a válságot nem kezelte. Udvarhely nem nagyváros, az információk terjednek, a sajtó sem ül tétlenül – hiszen nem az a dolga. Két iskola szülői közössége is petíciót indított, mert elegük lett a bizonytalanságból.
Telnek a hetek, nőnek az indulatok, már-már egymásnak feszülnek a szülők, buknak ki a csontvázak, amelyek bizony ott vannak a büszke iskolaváros repedező homlokzata mögött: a kettős mérce a „jobb” és „gyengébb” iskolák tekintetében, a „központi iskolák” mindenekfölött állósága, a „flotant”-probléma, ami nyílt titok, azaz, hogy egyes tanintézetekben a 30 főre duzzasztott osztályok fele-negyede vidéki diák, de semmiképp sem a körzetben lakik. Máshol csökken a létszám, a háttérben pedig felsejlik a roma gyermekek oktatásának kényes helyzete, amelyet gyakorlatilag két iskola visz a hátán…
A válság elhozhatná a szembenézést is, valamint egy új kezdetet, amely leszámol az előítéletekkel és sznobizmussal, egy egészséges egyensúly és átláthatóság irányába mozdulna el, ahol a döntések mindig az érintett felek bevonásával születnek meg.
Az akut helyzet viszont gyors, részrehajlásmentes és korrekt intézkedésre vár. A gyorsaság már kiesett a képletből, a többit még meglépheti a városvezetés, ha nem akar további károkat okozni a város közösségének. Az óra ketyeg: sok száz szülő, gyermek és pedagógus szeretne örvendeni a vakációnak, és bízni abban, hogy megnyugtató módon véget érnek az áldatlan állapotok.



