Aki megette a belét, egye meg a héját is – szólt az adoma szerint a kürtőskalácsot nem ismerő vendég, akit ezzel a finomsággal kínáltak, s számára a kalács omlós-foszlós édes csemegét jelentett. Nem így vélekedtek azok, akik az elmúlt hétvégén Sepsiszentgyörgyön szagoltak bele a levegőbe az idei kürtőskalács-fesztiválon: összefutott a nyál a szájukban az egymás mellett felsorakozó standok portékái illatát érezve, ropogós cukormázát látva. A kürtőskalács-fesztivál jó alkalomnak bizonyult a közösségi együttlétre, családi vagy baráti körben eltöltött időre, a gazdag felhozatalú kézműves piacon a vásári áru beszerzésére, s a torkot le lehetett mosni egy korsó sörrel vagy egy pohár borral. 

A kürtőskalács-készítők fantáziája kimeríthetetlennek bizonyult, ugyanis nemcsak a hagyományos cukormázas kalácsot sütötték, volt ott bőven dióval, szárított málnával, kókusszal, vaníliával és egzotikusabbnál egzotikusabb ízesítésű mázzal bevont csemege, de a vasárnapi kürtőskalácsversenyre csülkös ízesítésűt is ígért az egyik vállalkozó szellemű kürtőskalácssütő. Számomra a meglepetést a sajtos kürtős okozta: mikor beleharaptam, első kérdésem az volt: mi ez? Sós volt a tésztája és jó minőségű érlelt sajtot olvasztottak rá. Meghökkentett, mert én édes ízre számítottam. De mikor túl voltam az első meglepetésen és felülírtam magamban azt a meggyőződést, hogy a kürtőskalács édesség, úgy éreztem, hogy a második falat kényezteti az ízlelőbimbóimat, a harmadik pedig már kérte a többit. Remek kísérő a sör vagy a bor mellé – állapítottam meg elégtétellel. Finom-finom – mondta a gasztronómiában jártas ismerősöm –, de nem kellene kürtőskalácsnak nevezni, mert nem az, ezt a megnevezést az eredeti recept szerint készített finomságnak kellene meghagyni. Nem vitatkoztam vele, tiszteletben tartom a véleményét. Másik lacikonyha sajtos kürtősét is megkóstoltam, de az elsőt nem múlta felül, ugyanis édes volt a tésztája és olcsó, nem túl jó minőségű sajtot sütöttek rá, olyasmit, amit a lángoskészítők használnak a nagyobb bevétel elérése érdekében. 

Vasárnap nem az ízekre helyezték a hangsúlyt a szervezők, hanem a mennyiségre, a méretre: huszonöt méter hosszú kürtőskalácsot és egy méter átmérőjű lángost sütöttek, miután 600 személyre terítettek a főtéren glédába rendezett asztal- és padsoron, hogy közösen elfogyasszák a vállalkozók által felajánlott édes reggelit: mézes kenyeret és kürtőskalácsot egy pohár kakaóval. Eközben más gasztroprogramok is futottak, több, a gombák ismeretéhez, begyűjtéséhez és elkészítéséhez kapcsolódó eseményen lehetett részt venni. A sok kalória mellett mozgási lehetőséget is kínáltak a szervezők, ugyanis lehetett lovagolni, tiroli pályán csúszni vagy ugrálni az esti koncerteken, amelyeken ismert előadók léptek fel, s a fesztiváltérre futottak be 115 kilométer tekerés után a Kétkeréken Háromszéken VI. kiadása kerékpárostúra résztvevői, Lucian Mândruță médiaszemélyiség társaságában. Ő és a társaságában tekerő regáti kerékpárosok már tudták, mi a kürtőskalács, nem reklamáltak, hogy aki megette a belét, egye meg a héját is.