A szeretet ünnepe közeleg, amit talán soha ilyen hangosan, hivalkodva és csillogóan nem vártunk, mint most. Az üzletek bódító kínálatát talán már megszoktuk az évek során – bár fokozni még mindig lehet –, de a fényekben úszó karácsonyi vásárok, a különböző események végeláthatatlan sora, a közösségi oldalakon felbukkanó „kihagyhatatlan” ajánlatok özöne talán több, mint máskor. Mindent be akarunk pótolni, amit a járvány évei elvettek, és mintha nem akarnánk tudomást venni a szomszédos országban dúló háborúról. Több nappal az ünnep előtt karácsonyi műsorok, betlehemesek és ajándékozások áradatában találjuk magunkat, ünnepi forgatag, lézershow és extra sok fény, hatalmas karácsonyfák alatt kellene csendesednünk és készülnünk a… mire is? Talán a nagy felhajtásban el is felejtjük, és szinte biztosan – a sok program között lavírozva – épp az elcsendesülés kegyelmi pillanatai nem fognak utolérni.
„Adventi rohanás” – ezt a kifejezést láttam nemrég egy hatásvadász bejegyzésben, és bár egymásnak ellentmondó szavak kapcsolásáról van szó, teljesen leírja a jelent. Mert a rohanás – még ha adventi is – nem engedi meg, hogy észrevegyük, mi zajlik körülöttünk. Milyen a karácsony egy hajléktalanszállón? Milyen egy kórházi ágyon fekve? Milyen egy gyermekotthonban? Milyen a börtöncellában? A pszichiátrián? A műtőasztalon fekve? A mentőautó volánja mögött? Milyen lehet egyedül, egy elhagyatott házban, ahol egykor vidám gyermekmosoly volt az ajándék? 
Valamikor azt gondoltam, sok külső tényező együttállása is hozzásegít az ünnephez, de ma már tudom, hogy nagyot tévedtem. Az „angyal suhant át a szobán” érzés nem akkor érkezik, amikor tisztaság van, sok ajándék és tökéletes a frizurám is. Bár hajszoljuk, és sokszor szeretnénk megélni, keressük külső fényekben, csillogó plázákban ajándék formájában, hívjuk jóllétnek, boldogságnak, szakmai sikernek, szerelemnek, mégsem tudjuk magunkhoz csalogatni. Talán ha nem keresnénk ennyire, könnyebb lenne? Ha letennénk a terheinkből, másokét is meglátnánk? Talán ha segítenénk, több maradna amúgy is kevés időnkből? 
„Eljövetel” – ez az advent szó jelentése, magában hordozva azt, hogy amire várunk, biztosan eljön. Van még néhány napunk, hogy ezt a várakozást kiteljesítsük, megszépítsük és a saját életünk igazi csodájaként élhessük meg.