Lehet-e egy újságírónak nemzetisége, amikor szakmáját gyakorolja?
Lehet-e egy újságírónak nemzetisége, amikor szakmáját gyakorolja? Erre a kérdésre keresték a választ a Csengery István sátorban megtartott panelbeszélgetésen csütörtökön Tusványoson. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy az újságírás elsősorban szakmai kérdés, ugyanakkor sok értelemben az erdélyi, kárpátaljai magyar újságíró nem vonatkoztathat el nemzetiségétől, hisz elsősorban saját közösségének ír.
A lapunk által szervezett vitadélelőttön Burus János Botond, a Hargita Népe főszerkesztője; Borsi Balázs, a Maszol hírportál főszerkesztője; Gazda Zoltán, a Háromszék olvasószerkesztője, K. Debreceni Mihály kárpátaljai újságíró, a TV21 Ungvár vezető szerkesztője, az M1 tudósítója és Szőke László, a Székely Citrom főszerkesztője beszélgetett többek között olyan műhelykérdésekről, mint a műfajszédelgés jelentette veszélyek, a nemzetiségi aspektus előtérbe kerülése a témaszelekciónál, a szerkesztőségek belső mechanizmusai és a napisajtó közösség- és identitásformáló szerepe.
A Maszol főszerkesztője azt hangsúlyozta, az újságíró kivétel nélkül a szakma szabályait, etikai feltételeit figyelembe véve kell eljárjon, akár kényesebb ügyekben is, de azt már nem az ő kötelessége megállapítani, hogy amit közöl, az milyen hatással van a közösségre. A Háromszék olvasószerkesztője szerint ugyanakkor „van nemzetisége az újságírónak, sőt, kötelezően kell legyen, de fordulhat kritikusan a közösségéhez”.
„Becsüljétek meg azt, amitek van” – üzente a panelbeszélgetés során K. Debreceni Mihály kárpátaljai újságíró, aki ismertetve a jelenleg legnehezebb sorsú magyar közösség helyzetét, megjegyezte, az ukrajnai hadiállapotra tekintettel nem végezhetik megkötések vagy cenzúra nélkül a munkájukat.