A szokásoknak megfelelően számba vették a Kárpát-medencei magyar közösségek pillantnyi helyzetét, gondjait, terveit, megvalósításait Tusványoson, a Ránk számíthatsz! című nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. A péntek délelőtti rendezvényen elsőként Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke kapott szót, a beszélgetést moderáló Zsigmond Barna Pál magyarországi parlamenti államtitkártól. Elsősorban a szövetség által elfogadott 13 pontos jövőképet ismertette. Beszámolójából kiderült, az a céljuk, hogy a szlovákiai választási rendszer átalakításával és egy nemzetiségi jogállásról szóló törvény megalkotásával javuljanak a magyarság kilátásai. Kiemelte: a közélet tisztességének visszaállítása nemcsak magyar, hanem szlovák érdek is. Szerinte az iskolákat alkotmányos garanciák kell hogy védjék, és a régiófejlesztésben is fontos lenne megszüntetni az északi és déli országrészek közötti különbségeket.

A háború árnyékában
Ezután következett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Elmondása szerint Ukrajnában olyan társadalmi átalakulás zajlik, amelyben egy neofeudális rendszer alakult ki: a hatalom és a rendfenntartó szervek fenntartása a köznépre hárul. Drasztikus méreteket öltött a depopuláció, Ukrajna lakossága 1991 óta több mint húszmillió fővel csökkent. Az oktatási és egészségügyi intézmények leépülnek, a férfiak átlagéletkora hatvan év fölé emelkedett. Az ukrán sajtóban egyre erősebb a magyarellenes propaganda, a magyar oktatási intézmények ennek ellenére tovább működnek, a beregszászi főiskola pedig egyetemi státusért pályázik. Brenzovics aggasztónak találta, hogy több nyugat-európai ország költségvetése jelentős részét fegyverkezésre költi, azaz készül a háborúra. „Egy háborúnak nincsen győztese, csak vesztese” – figyelmeztetett.

Brenzovicstól Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár vette át a mikrofont. Kifejtette: a közösségépítés továbbra is a nemzetpolitika legfontosabb feladata. Emlékeztetett: a magyar kormány 6500 külhoni magyar intézménnyel tart fenn kapcsolatot, és 12 év alatt 580 ezer anyaországi diák jutott el külhoni magyar közösségekhez. Továbbá megemlítette azt is, hogy a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázatok elszámolása egyszerűsödött, külön programok szólnak a fiataloknak és a diaszpóra szervezeteinek.

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is fenntartja, sőt növeli a kárpátaljai magyar közösség támogatását, és világossá tette: nem ismerik el az ukrán hatóságok által létrehozott „fiktív” szervezeteket, csak a KMKSZ-t tekintik legitim képviseletnek.

A megúszott államcsőd
Ezután következett Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, aki visszatekintett a 2023–2024-es válságos időszakra, amikor Románia kétszer is csak hajszál híján kerülte el az államcsődöt. Mint elmondta, decemberben pénzügyminiszterként kellett meggyőznie a hitelezőket és a hitelminősítőket, hogy az ország ne kerüljön bóvli kategóriába, miközben az ország politikai vezetése változatlan maradt. Hozzátette: az erdélyi magyar közösség társadalmi támogatottsága akkor volt a legerősebb a többségi román nemzet körében, amikor több mint 90 százalékuk szavazott az államfőválasztáson a szélsőséges jelölttel szemben.

Teljes jogegyenlőség
A Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke, Orban Dušan felszólalásában hangsúlyozta: a két tannyelvű területeken teljes jogegyenlőséget élveznek, de a szlovén kormánnyal mostanra minden korábbinál rosszabb a viszonyuk. Felhívta a figyelmet a bérfeszültségekre is: a nettó és bruttó keresetek közötti különbség gyakorlatilag egyhavi fizetésnek felel meg. Ugyanakkor „nagy győzelemként” értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen.

Segítenek, ha kell, a nyugati magyarok
Bihari Szabolcs, a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke kijelentette: úgy érzik, a természeti katasztrófák idején a nyugati magyar diaszpórának is ki kell vennie a részét a segítségnyújtásból; ahogy korábban számos alkalommal, így a parajdi sóbányánál történt katasztrófa esetében is gyűjtést indítottak. Ugyanakkor elmondta: szervezetük két új országgal – Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már húsz tagot számlál.

Jó a szerb–magyar viszony
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar–szerb viszony jó, nem szabad hátradőlni. Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról meg a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.

Jól vagyunk, de vannak aggasztó jelenségek
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke kissé ironikusan fogalmazott: „Olyan jól vagyunk, hogy majdnem belehaltunk.” Emlékeztetett: háromszorosára nőtt a román parlamentben a szélsőséges, magyarellenes pártok képviselete, és két alkalommal is hajszálon múlt, hogy nem olyan államfője lett Romániának, aki „a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett”. Pozitívumként könyvelte el ugyanakkor, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.

Egyfős parlamenti többséggel kormányoznak
Végül Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke kapott szót. Beszámolójából kiderült: választási szuperév zajlott Horvátországban is, ahol rendkívül szűk, mindössze egyfős parlamenti többséggel működik a jobbközép kormány – ez már harmadszor ismétlődik meg. Elismerte, hogy nem minden döntésükre büszkék, ugyanakkor a politikai stabilitás lehetővé tette az ország pénzügyeinek rendezését, és sikerült elérni a schengeni csatlakozást is, amit történelmi előnynek nevezett. Kiemelte, hogy a magyar közösség nemcsak kulturális államtitkári szinten van jelen a kormányban, hanem a vidékfejlesztési stratégiák kialakításában is teret kap, és Horvátországban ma teljes a kiszámíthatóság.