Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a szabadegyetemen tartott beszédében elsőként az aktuális politikai, biztonsági és társadalmi kérdéseket értékelte. Beszédének elején kiemelte: cikluszáró beszédre készült, de a következő Tusványoson ciklusnyitó beszédet szeretne tartani. Szerinte, ha most lennének a magyar parlamenti választások, a Fidesz 106 egyéni körzetből 80-at megnyerne. Orbán Viktor szerdán késő este Ilie Bolojan román miniszterelnökkel találkozott, erről is beszélt előadásában. A román miniszterelnököt „nehézsúlyú” politikai szereplőként jellemezte, akivel kölcsönös érdeklődés mutatkozott a román–magyar együttműködés iránt.

Orbán Viktor a Tusványoson bejelentette a digitális polgári körök megalakítását. Ennek célja közösségépítés az online térben a gyűlöletbeszéd, a durvaság és trollkodás visszaszorítására. A virtuális tér kezelése szerinte már politikai és társadalmi szükségszerűség.

A nemzetközi helyzetre térve kijelentette: Donald Trump korábbi győzelme „egyelőre” hozzájárult a világháború elkerüléséhez, de szerinte „a háborús veszély továbbra is nő”.  A magyar miniszterelnök négy figyelmeztető jelet is említett: a nagyhatalmak rivalizálása, a fegyveres konfliktusok számának növekedése, a blokkosodás erősödése és a migrációs nyomás fokozódása. Szerinte a legfontosabb cél az, hogy Magyarország kimaradjon egy esetleges háborúból, ehhez pedig válságálló képességeket – például önellátást, hadiipart, élelmiszer-biztonságot és digitális fejlesztéseket – kell kiépíteni.

Magyarország miniszterelnöke az Európai Unió hétéves költségvetés-tervezetét háborús költségvetésnek nevezte, amelyről elmarasztalóan beszélt, és kijelentette: Magyarország nem támogatja az Ukrajnával kapcsolatos katonai elköteleződést. Úgy véli, az EU jelenlegi vezetése hidegháborús logikával készül az USA és Kína közötti rivalizálásra.

Hosszabb stratégiai víziójában Orbán emlékeztetett: a magyar nemzet célja, hogy nagy, azaz gazdag és erős legyen – ellentétben azzal, amit szerinte 1920-ban a nagyhatalmak szántak neki. Elutasította a „bevándorláspótlás” politikáját, és a családbarát nemzetstratégia fontosságát hangsúlyozta. Közép-Európa jövőjét szerinte a stabilitás és kulturális önazonosság biztosíthatja, miközben a Nyugat már „visszafordíthatatlanul vegyes, főként muszlim társadalmakká” vált. Beszédének végén a kereszténység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. „Ez nemcsak vallási, hanem nemzeti kérdés is – a hitből kinőtt kultúra fennmaradása a fiatal generációk felelőssége” – jelentette ki.