Talán nem sokan tudják, de Szabolcs brassói születésű,  Dénes  pedig gyergyói gyökerekkel büszkélkedik, származásuk pedig garancia arra, hogy értik és érzik a helyiek szellemiségét, igényeit, életvitelét.

– Brassóban születtem és nevelkedtem, rokonságom egy része  Brassóban, egy másik része pedig Sepsiszentgyörgyön él, ez az élet- és mozgásterem – meséli Szabolcs, aki a Székely Csürkét helyi szívügyként kezeli.

Dénes  kifejti, hogy nagyszülei is a csürke szót használták a mindennapokban, értelemszerű  volt  tehát,  hogy a felmenők hagyományát, világszemléletét viszik tovább a nagyüzemi tenyésztésben is.

– A székelyek inkább a vörös húst, így a sertést és a marhát részesítik előnyben. A baromfi egy kicsit mindig idegennek, távolinak hatott számukra – mondja Dénes, majd a mai megváltozott szokásainkra reflektálva hozzáteszi: – Manapság azonban sajnos már leköszönőben van a háztáji baromfitartás: kevesen engedhetik meg maguknak, hogy a saját kertjükben tartsanak csirkét, tyúkot. Erre a fennálló helyzetre szerettünk volna alternatívát adni a Székely Csürkével: helyi értékeken alapuló, helyi alapanyagokból, helyiek által felügyelt és elkészített baromfit szerettünk volna elvinni az otthonokba.

Szabolcs elmondja, hogy idejében felismerték: Székelyföldön és a közelben nem volt csirkevágóhíd, a hús rendszerint „feljött” az ország más területeiről. Dénes hozzáteszi: az utaztatás igen nagy problémát jelent egy olyan friss hústermék esetében, aminek a szavatossági ideje legfeljebb hét-tíz nap között van.

– A Székely Csürke bizonyítottan helyi termék, nem utazik napokon át, átlátjuk a teljes termelési folyamatot, tudjuk, hogy milyen  körülmények  között  nevelkedett az a csirke, amely a reggeli vágás után már aznap délután az üzletek hűtőpultjaiban landol. Erre joggal vagyunk büszkék.

Dénes azt is megjegyzi, hogy a barcasági Feketehalmon lévő vágóhíd az egyetlen magyar többségi tőkéjű baromfivágóhíd, ezért külön felelősséget éreznek, hogy megbízható, becsületes terméket adjanak a vásárlók kezébe, aminek kiemelkedő minőségére folyamatosan lehet számítani. A megjelenése napján a Székely Csürke termékek alig pár óra leforgása alatt elfogytak a székelyföldi üzletek hűtőszekrényeiből.

A sikerek és az ütemes fejlődés mellett azonban piaci  kihívásokkal is szembe kell néznie a Székely Csürkének, illetve az  azt magában foglaló Poultry Investmentnek. Dénes elmondja, hogy az elmúlt három év globális válságai komoly változásokat és kilengéseket hoztak magukkal a baromfipiacon is. A kisebb szereplők nehezebben  élnek  túl  a  piacon,  míg a nagyobbak egyre erősebbek lesznek, fejti ki a vezérigazgató, a  Poultry  Investment  feladata pedig az, hogy helytálljanak a piaci mozgások közepette, és megerősítsék pozíciójukat. Szabolcs kiegészíti: – Több közepes játékosból össze tudunk rakni egy komoly piaci szereplőt. Ennek következtében mi vagyunk az egyetlen olyan vágóhíd az erdélyi piacon, amely négy megyében működtet farmokat (Brassó, Maros, Szatmár és Szeben), illetve két vágóhidat: a Brassó megyei Feketehalmon, illetve a Marosvásárhely melletti Kerelőszentpálon. Az a feladatunk, hogy úgy integráljuk a vásárlói igényeket és a piaci mozgást a mindennapi nevelésbe és termelésbe, hogy továbbra is felsőkategóriás csirkehúst vigyünk az üzletekbe. Más opció számunkra nem létezik.

A vásárlói visszajelzések jók, a termékre igény van, ezért értelemszerű, hogy a Székely Csürke terveket szövöget. Szabolcs elmondja, hogy a márka egyik erőssége abban rejlik, hogy folyamatosan figyelnek a vásárlók igényeire és kéréseire, a terméket a konkrét szükségletek irányába fejlesztik

– Kipróbálunk új dolgokat, dinamikusan és proaktívan állunk a vásárlóink igényeihez, meghallgatjuk őket. Nemsokára új termékekkel és szezonális finomságokkal rukkolunk elő, pácolt csirkehússal készülünk például, és egyéb félkész termékeket is hozunk majd a nyári grillszezonra.

Dénes   hozzáteszi:

– Még csak az út elején vagyunk, sok a lehetőség. A legfontosabb számunkra az, hogy továbbra is magas hozzáadott értékű termékeket kínáljunk a vásárlóinknak.

Mivel a Székely Csürkét működtető cégcsoport számára fontos, hogy csakis helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel létrehozott hústerméket dobjon a piacra, a Maros megyei Kerelőszentpálon is működtet egy vágóhidat, ahol nemsokára a Csürke-feldolgozás és -csomagolás szakasza is elkezdődik.

A Székely Csürke újdonságait a közösségi felületeken, a Facebookon és az Instagramon követhetik az érdeklődők, ahol nemcsak frappáns szójátékokkal és hangulatfotókkal, hanem ízletes receptekkel, konyhai tippekkel és mindennemű ételrajongói tanácsokkal gazdagodhatnak. A márka honlapján (https://szekelycsurke.ro) tájékoztató jellegű, inspiráló és humoros blogbejegyzések révén is megismerhetik a Csürke sokféleségét.