Hirdetés

Szedtevette-teremtette franciául?

Hat nyelvet beszél, prózát fordít magyarról, illetve szakszövegeket angolról franciára. Most az orosz irodalmat vette célkeresztbe. A Sapientia – EMTE Csíkszeredai Kara által májusban szervezett fordító-tolmács műhelynek idén Thomas Sulmon belgiumi fordító volt a vendége. A fiatal szakemberrel pályaválasztásáról, a műfordítás szenvedélyéről, nyelvtanulási stratégiákról, valamint arról beszélgettünk, hogyan szeretett bele a magyar nyelvbe.

Tamás Dóra-Anna
Becsült olvasási idő: 9 perc
Szedtevette-teremtette franciául?
Fotó: Tamás Dóra-Anna

– Hogy lett önből fordító?

– Nagyon jó kérdés. Szerintem a születési helyemből fogok kiindulni. Belgiumban kicsit különös a helyzet, kicsit olyan, mint Svájcban, több nemzeti nyelvünk van. Az én esetemben a francia az anyanyelvem, ez ott kisebbségi nyelv, a holland a többségi nyelv, és aztán a német. Ez azt jelenti, hogy az iskolában már gyerekként kötelező hollandul tanulni. Szerintem ötéves voltam, amikor az első holland kurzusomat kaptam, ami szerintem nagyon hasznos volt. Tudniillik, a gyerekeknek sokkal könnyebb megtanulni a nyelveket, mert rugalmas a fülük, és nem izgulnak, hogy hibákat követnek el. Ekkor fejleszthettem ki valamiféle nyelvérzéket. De mindig úgy tartottam, hogy ez nem az enyém, nem az én nyelvem, hisz kötelező tárgy volt. A gimnáziumban jött a latin és az ógörög. Nekem nagyon tetszett. A tanáraim mondták, hogy talán ez a tiéd, a te területed, mert nagyon gyenge voltam matekból. Akkoriban viszont még nem tudtam, hogy van ilyen pálya, így nem is gondoltam komolyan erre. Tizenhat évesen cserediákprogramban vettem részt Moszkvában. Vidéki, falusi fiú voltam, ott belecsöppentem ebbe az óriási városba. Nagyon megtetszett az orosz nyelv dallama és a kultúra. Akkoriban kellett döntenem, az egyetemen mivel fogok foglalkozni. A humán, társadalomtudományokra esett a választásom, majdnem az egyetlen olyan terület, ahol nincs fizika, kémia, matek. Nekem ez volt a legfontosabb. Német és orosz szakos voltam, de gyorsan rájöttem, hogy a német nem igazán tetszik. Gondoltam, inkább az oroszra összpontosítok. Az alapképzésem után elkezdtem szabadúszó tolmácsként dolgozni. Pár hónapig ezt csináltam, de rájöttem, hogy nekem inkább az tetszik, ha van időm kutatni, megtalálni a megfelelő szót. Így visszakanyarodtam a fordításhoz. A nyelvek az igazi szerelmem. Szóval két opcióm volt: vagy nagy nyelvekkel foglalkozni, mint az orosz, a német, vagy inkább egy kis nyelvet választani. Ez a magyar lett.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!

Hirdetés

– Milyen szakirányba fordít?

– Műfordítás terén inkább regényeket vagy novellákat fordítok, szóval csak prózával foglalkozom. Elvégeztem egy műfordításképzést a Liszt Intézetben. Ez az igazi szenvedélyem, amit a legjobban élvezek, magyarról franciára fordítok. Ám szakfordítóként is dolgozom egy amerikai cégnél, amely majdnem a legnagyobb 3D nyomtató gyártó a világon, a neve Formlabs. Szerencsés voltam, a hirdetésben ez állt: In-House Translator. Korábban nem is tudtam, hogy létezik ilyen. Most ezzel foglalkozom, inkább technikai, nagyon sok mérnöki, és mivel gépekről van szó, mechanikai fordítást végzek.

– Melyik volt a legnehezebb fordítása? Milyen kihívásokkal szembesült?

– Az első teljes könyvem, egy kétszáz oldalas mesekönyv, idén januárban jelent meg. Címe a Királylányok nagykönyve. Gyönyörű mesekönyv, Zalán Tibor a szerzője. Ám vannak olyan kifejezések, melyeken heteken át törtem a fejem. Mondok egy példát, a magyar népmesékben van olyan kifejezés, hogy szedtevette-teremtette. Ez annyira magyaros, hogy nehéz megfelelőt találni rá más nyelvben, viszont kompromisszumos megoldással kellett előállni. Végül is találtam valami hasonlót a franciában is, ehhez hasonló probléma azonban majdnem minden mondatban akadt. Hatalmas erőfeszítés volt, kilenc hónapig dolgoztam rajta. Minden szabadidőmet erre szántam. Ez a legnagyobb, legnehezebb, de az első is. Az érzés, amikor látod a kinyomtatott példányt, tudod, megérte.

– Mondta, hogy a Harry Potter francia fordítója az egyik példaképe. Miért?  

– Igen, a neve Jean-François Ménard. Meglátásomban a fordító fő feladata, küldetése, hogy az olvasó ne érezze, hogy az eredeti szöveget másik nyelven írták, hogy amit olvas, fordított szöveg. Sok esetben számomra a francia fordítás sikeresebbnek tűnt. Amikor elkezdtem érdeklődni a fordítás iránt, összehasonlítottam az eredetivel, és a francia jobban hangzott. Mondok egy példát, a kvidicsben két különböző labda van. Van a Gold Snitch (magyarul az Aranycikesz), ami Vif d'or. Azt jelenti, hogy nagyon fürge, nagyon gyors. A második labda volt a legjobb. A Bludger (magyarul a Gurkó) franciául Cognard lett, ami azt jelenti, hogy nagyon durván lehet ütni. Gyerekként, fiatal olvasóként nagyon kiragad a történetből, amikor kihallatszik, hogy ez nem a te kultúrádból származik.

– Amikor olvasta, nem érezte, hogy ez más kultúra terméke?  

– Pontosan. Alig vettem észre, elsőre nem is fogtam fel, hogy Angliában játszódik.

– Ez így mennyire fér bele? Mi a véleménye a fordítói szabadságról? Mennyire megengedett eltérni a forrásszövegtől?

– Jó kérdés. Mindig van egy arany középút szerintem. Az előbb a jó fordításról beszéltünk, de ott az ellenpélda, a rossz fordítás, ami nagyon elterjedt a francia nyelvű világban. Például a Trónok harca – Game of Thrones – fordítása. Ebben a fordító túl szabadnak érzi magát, és túllépi a határt. George R. R. Martinnak, az eredeti szerzőnek eléggé könnyed a nyelvezete, meglehetősen rövidek a mondatai. A francia változat viszont egyáltalán nem követi ezt a vonalat, mert a fordító úgy vélte, mivel ez fantasy, középkori világban játszódik, nagyon régi szavakkal fognak beszélni, akár a középkori francia nyelvkörnyezetben. Néha, az az igazság, alig lehet érteni, mit akar. Nagyon sok fiatal olvasó vette kezébe a könyvet, és nem értette a szöveget.

– Így valószínűleg nem tudták megfelelően értékelni sem…

– Pontosan, vagy csak azt gondolták, hogy az eredeti a rossz. Mert az olvasó joga úgy gondolni, hogy a fordító hű az eredetihez.

– Ha már a könyvekről beszélünk, van kedvence?

– Nagyon sok kedvenc könyvem van. A könyv azonban, amit a leggyakrabban újraolvasok, Aldous Huxley Szép új világa. Nekem nagyon tetszenek a disztópiák, és szerintem egyre relevánsabbak. Egy olyan társadalomról van szó benne, ahol mindent lehet. Úgy vélik, hogy mindenki mindenkihez tartozik, nem jó csak egy emberrel élni. Az az érdekes, hogy az 1950-es években íródott, de nagyon sok elem van benne a mai világból, a telefonok vagy a technológia. Van valami gyógyszer, a Soma. Amikor valaki rosszul érzi magát, akkor beveszi azt. Antidepresszáns, ami akkoriban nem létezett. Mindig találni benne új elemet, szerintem ezért élvezem ennyire.

– Milyen nyelveken fordít? Melyik a kedvenc kombináció?

– Nagyon sok nyelvről fordítottam már. Ha műfordításról van szó, akkor csak magyarról franciára, mert erre szeretnék összpontosítani. Jelenleg hatan fordítunk ebbe az irányba, és mivel ennyire kevesen vagyunk, azt csinálom, amit a többiek nem tudnak. A szakfordításban angolról franciára fordítok. Most mintafordítást készítek oroszról franciára, egy ifjúsági fantasy könyvet fordítok, címe Az Órakulcs, szerzője Natalia Sherba. Szerintem sok lehetőség rejlik benne. Az az igazság, mivel orosz szakos voltam, mindig furdalt a lelkiismeret, hogy miért nem használtam a nyelvet. Minden nyelvész rémálma, hogy egy nyelvet teljesen elfelejt. Én imádom a klasszikus orosz irodalmat, Tolsztojt, Dosztojevszkijt.

– Mégis, korábban a magyart választotta. Miért?

– A Liszt Intézetnél hungarológusképzést tartottak. A tíz hónap nemcsak a nyelvről szólt, hanem a magyar kultúráról, társadalomról is. Próbáltam világos képet kapni arról, milyen Magyarország. Szerintem nagyon fontos mind a nyelvet, mind az egész kultúrát szeretni. Először 2014-ben hallottam és olvastam magyart, amikor majdnem véletlenül kerültem Budapestre. Már tudtam, hogy nagyon tetszik nemcsak a nyelv dallama, hanem a város is, az emberek, és főleg tudtam, hogy nagyon gazdag a magyar irodalom. Mivel ezzel akartam foglalkozni, gondoltam, biztos van igény fordítókra is. A magyar irodalomban Móricz Zsigmond a nagy kedvencem.

– Tőle már fordított?

– Igen, egy weboldalon jelent meg. Móricz Zsigmond Epizód című művét fordítottam franciára. Nagyon nehéz volt, de élveztem.

– Ön szerint miben áll a magyar nyelv nehézsége?

– Sokan úgy tartják, a magyar nagyon nehéz. Teljesen érthető. Először is, mert a magyar nem indoeurópai nyelv. Merőben másképp működik. A szókincsben rengeteg finnugor, német és szláv szó van, de nincs semmi hasonlóság. Rengeteg időt igényel ezt a szókincset építeni. Vannak dolgok a nyelvtanban, melyek teljesen példátlanok, többek között a dupla ragozás, a határozott és határozatlan. Aki első alkalommal találkozik a jelenséggel, csak kérdi, hogy miért nem ugyanaz. Én inkább optimista vagyok, mindig meglátom benne az előnyöket. Ha így alakult a nyelv, akkor azt jelenti, haszna van. Magyarul mondhatjuk: Én látom (őt). Ezzel lehet játszani, tömörebb. Nagyon nehéz, de szerencsére nagyon logikus nyelv. Fonetikusan pedig nincs nagy változás, mint, mondjuk, a franciában.

– Hat nyelvet beszél, a franciát, az angolt, a németet, a hollandot, az oroszt és a magyart. Hogy lehet elsajátítani a legjobban egy idegen nyelvet? Mi az ön stratégiája?

– Az első lépés mindig, amikor új nyelvet tanulok, hogy a kiejtésre figyelek. Miért? Mert ha a rossz szokásokat senki sem javítja ki, akkor nagyon nehéz azt újratanulni, utólag elkerülni. Ha már kicsit jobban tudsz olvasni, az a legfontosabb, hogy értékes anyagokat találj, ami téged is érdekel, ne csak tankönyvekből tanulj. Szerintem azért nagyon rossz a helyzet a mostani iskolákban, mert egyszerűen unalmas szövegeket kell olvasniuk. Engem sokkal jobban érdekel, hogy egy angol anyanyelvű hogyan látja a világot. Nem kell mindig mindent érteni, de ha a szöveg hatvan százalékát érted, a kontextusból a többi is adja magát. A harmadik tényező a motiváció. Sok embernek nincs világos képe arról, mit szeretne, merre halad. Szerintem nagyon fontos, hogy legyen egy terve. Például júliusban megyek nyári egyetemre Kolozsvárra, hogy románul tanuljak. A fejemben már most az van, hogy egy év múlva, 2025-ben tudjak román könyveket olvasni és idejönni, a helyiekkel beszélgetni. Ha nincs pontos cél, akkor az ember nagyon könnyen elcsúszik.

– A fordítás mellett szinkronhangművészként is dolgozik. Beszélne erről?

– A hangom nagyon későn mélyült. Mindig nagyon szerettem énekelni, és mivel mindenki erről beszélt, létrehoztam egy YouTube-csatornát, hogy az alkotásaimat posztoljam. Nagyon jó visszajelzéseket kaptam. Csupán élvezetből csináltam. Mindig is nagyon kedveltem a filmelőzeteseket, így megpróbáltam készíteni egyet. A cégemnél francia fordítóként rájöttem, hogy a hirdetések csak angolul vannak. A francia emberek nagyon nem szeretik a feliratokat. Marketingszempontból hasznos lett volna azokat franciául felmondani. Így azt beszéltem a főnökkel, ha kapok egy jó mikrofont és szakértői képzést, akkor lehet ez az én kis projektem. Tavaly áprilisban kezdtem el, most már több mint húsz videóm van kint. Próba szerencse, ahogy mondják.

– Mik a további tervei?

– Amikor Magyarországra jöttem, nem volt hosszú távú tervem. Ez már a hetedik hely, ahol letelepedek. Most már biztos vagyok abban, hogy ez tetszik a legjobban. Új projekteket szeretnék indítani. Nagyon szeretném megosztani a tapasztalataimat az emberekkel. Ezt láttam a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karának Humántudományok tanszéke által szervezett fordítói táborban is, hogy give back to the community, azaz adjunk vissza a tudásunkból a közösségnek. Szeretnék tanítani is, de biztos, hogy a fordítás terén lesz a szakmám. A szinkronprojektet is szeretném fejleszteni, talán a saját stúdiómat kialakítani.

– Mit szeretne üzenni a fordítói pályában érdekeltek számára?

– Egyszerűen nem szabad azokra hallgatni, akik azt mondják, hogy a műfordításban nincs pénz, ez nem neked való, ez túl nehéz, vagy az MI miatt eltűnnek a lehetőségek. Szerintem, ha jó vagy egy szakmában, akkor észre fognak venni téged. Van egy kifejezés angolul: so good they can’t ignore you (annyira jó vagy, hogy nem tudnak nem észrevenni – szerk. megj.). És valóban, ha jó vagy, akkor bekövetkezik az áttörés.





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!