Kolumbia, hivatalosan Kolumbiai Köztársaság, nagy területű ország. Ilyen szempontból világviszonylatban a 26. helyen áll. Nevét Kolumbusz Kristófról kapta, bár az, hogy miért, máig titok, hisz ő sosem járt ott.
Az országban sok, 18 munkaszüneti nap van, amivel rajtunk is túltesz. Pedig a mi 15 napunk, melyet Európában csak Bulgária, Oroszország és Törökország halad meg a maga 16 szabad ünnepnapjával, sem kevés. Persze szeretjük, ha minél több. 

Kolumbiának ma több mint 51 millió lakosa van, amelynek mindössze a jó negyede, 26 százaléka fehér, akik inkább a hűvösebb vidékeken, a felföldeken élnek.

Az őslakosok mindössze 1 százalékban vannak jelen, bár a spanyol hódítók a csibcsa és karib törzsek százait találták itt. És sokáig természetesen keveredtek, így ma a meszticek – az európai és őshonos lakosok keverékéből származók – a lakosság 58 százalékát teszik ki. A többi 15 százalékot az elpusztult őshonos lakosok pótlására behurcolt afrikai feketék leszármazottai, illetve a mulattok és a zambok (fekete és indián keverék) alkotják, akik leginkább a Csendes-óceán partvidékén élnek.

A lakosok bő háromnegyede városon telepedett le (2015-ös adat), mert van néhány húzó iparága. Előkelő helyet foglal el nemcsak a kávé- és a virágtermesztés, de a szén- és a kőolajkitermelés területén is. Ami pedig a drágaköveket illeti, Kolumbia adja a világ smaragdkitermelésének a 60 százalékát. Ezekkel a paraméterekkel Dél-Amerikában közepesen fejlett államnak számít. 

Az átlagkereset 700 dollár, ám a dolgozó lakosság 80 százaléka minimálbért kap, azaz havonta 200 dollárt keres. Tudnunk kell, hogy ezeket az adatokat az érthetőség és összehasonlíthatóság kedvéért szokás dollárban megadni, az ország pénzneme ugyanis a pesó. A dollárt állítólag hivatalosan nem fogadják el, de mi mást tapasztaltunk.

Kolumbia elnöki rendszerű köztársaság. Tavaly – 2022-ben – volt elnökválasztás, amikor a történelmében először egy baloldali politikus, Gustavo Petro került hatalomra. Érdekessége, hogy szinte azonnal a marihuána rekreációs használatának – azaz a kikapcsolódást, felüdülést jelentő tevékenység – le­galizálását célzó törvényjavaslatot tett. Kolumbiában orvosi használatra már most is lehet törvényesen kannabiszt termeszteni, amit aztán leginkább az amerikai és kanadai piacokra exportálnak, de az új kormány szerint csak a rekreációs fűhasználat – magyarán: élvezeti cikként való felhasználás – törvényesítésével lehet a termesztőket a drogcsempészettől a legális kereskedelem felé terelni. Ma már nemcsak a marihuána fogyasztásának elfogadása van napirenden Kolumbiában, a jelenlegi kormány a kokain dekriminalizálásának az ötletét is felvetette. Az ország ma is első számú kokatermesztő. Egymagában többet termel, mint a második és harmadik helyezett Peru és Bolívia együtt. „Kolumbia ma több drogot állít elő, mint Pablo Escobar életében, több a fogyasztó és a termesztő is” – állítja a kormány egyik embere. Miközben tiltják, lepermetezik a megtalált, tiltott termőföldeket. Akkor hogy is van ez?