Ahhoz, hogy megértsük, mit jelentenek az őshonos és nem őshonos növények, először is fontos tudni, hogy őshonosnak azokat a fajokat tekintjük, amelyek az adott területen emberi közreműködés nélkül is előfordulnának, figyelmeztetett Markó Bálint egyetemi oktató. Mint mondta, az ember elősegítheti az idegen növényfajok megjelenését közvetlenül – véletlen behurcolásukkal vagy szándékos betelepítésükkel –, vagy közvetve, például megfelelő élőhelyet teremtve számukra. Az emberi tevékenység szerepét a fajok terjedésében esetenként nem könnyű bizonyítani.

Mint a biológus elmondta: a felmelegedés sok mindent megváltoztat a környezetünkben, például egyes növényfajok elkezdhetnek virágozni vagy termést hozni, amelyek korábban is jelen voltak kertünkben, esetleg lakásunkban, de nem számítottunk arra, hogy szabadföldi körülmények között ez bekövetkezhet. Emellett terjedhetnek olyan fajok, például délről, amelyek eddig a mediterrán térségre voltak jellemzőek. Ez nemcsak a Partiumban termő fügére, de ennél sokkal hétköznapibb fajokra is vonatkozhat, mint például a Csíki-medencében elterjedt kukoricára, ami 100-200 évvel ezelőtt egyáltalán nem volt jellemző a térségre. A kukorica és más gabonafélék különböző változatai rezisztensek lettek a szárazsággal, hideggel és más tényezőkkel szemben. Emellett ugyancsak behurcolt, de hasznos növény a paradicsom, a paprika, és sok más egyéb is, emelte ki a szakember. Rámutatott: ha termesztett növényről van szó, akkor az nem feltétlenül köthető össze a globális felmelegedés kérdésével, meg kell nézni, hogy milyen fajta, mert lehet, hogy egy specifikusan olyan, ami rezisztens, és ma már elég sok ilyen fajtát kialakítottak, létrehoztak. Az elmúlt 5-6 évben Hargita megyében, például a Kis-Küküllő, Nagy-Küküllő völgyében hihetetlen mennyiségben elszaporodtak a különböző, Észak-Amerikából származó özönnövények. Ezek a kerti szökevények, mint a kanadai aranyvessző, csicsóka például tipikusan olyan növények, amelyeket ezelőtt 10-15 vagy akár 20-25 évvel még csak kertekben láthattunk. A kérdés az, hogy ezek kiszöknek és az út mentén elélnek, vagy egy adott pillanatban maguk alá gyűrik a környéket is. Mint Markó Bálint elmondta: a kanadai aranyvessző és a csicsóka például magas növények, sűrűn képesek beborítani az általuk elfoglalt területet, amelyet kaszálással sem mindig lehet megtisztítani tőlük, ugyanis nagyon erős, fás a száruk.

Egy másik, igencsak elterjedt növényfaj az akác, amelyet a tizennyolcadik században kezdtek betelepíteni. Ez gazdasági szempontból előnyös lehet, ugyanis finom a belőle készített méz, jó fa, gyorsan nő, éppen ezért gyorsan lehet vele erdősíteni, de az akáccal történő erdősítés nagyon kiszárítja a talajt és szegényíti a növényközösséget. Most már, hogy jelen van az akác nálunk, nincs amit tenni, nem az kell legyen a cél, hogy kiirtsuk, mert valóban vannak hasznos oldalai, inkább az, hogy kontroll alatt tartsuk, és ezt még mindig meg lehet tenni. Markó Bálint szerint ebben az esetben azt tudjuk tenni, hogy ne akáccal akarjunk erdősíteni, hanem például tölggyel, mert az őshonos. Valóban lassabban nő, nem lehet olyan gyorsan kivágni, de lehet, hogy nem is ez kellene legyen a cél. Ennél több az, hogy a lombkoronájában sok állat talál menedéket, sokkal szebb, és kulturálisan is több a kötődésünk a tölgyhöz, mint az akáchoz. 
– Nem jelenteném ki azt, hogy vannak növények, amelyek a globális felmelegedés következtében jelentek meg térségünkben, inkább azt láthatjuk, hogy előrébb jött a virágzás ideje – mondta a biológus. – Bizonyos fajoknál lehet ezt látni, vannak tanulmányok például egyes orchidea-fajoknál vizsgálták debreceni kutatók, hogyan változik az évek során az átlaghőmérséklet függvényében a virágzás időpontja. Ahhoz, hogy konkrétan kijelenthessük, hogy a klímaváltozás miatt jelennek meg bizonyos fajok, ahhoz olyanok kellenének, ami jelen van Dél-Európában és elindult felfele, azért, mert melegebb lett, vagy mert változott a körülményrendszer – fűzte hozzá.
Markó Bálint kiemelte: klímaváltozás van, valóban negatív hatású dolgok történnek, de óvatosnak kell lennie azzal kapcsolatban, hogy mire mondja ki határozottan, hogy ez az oka, mert több tényező is közrejátszhat. Olyan esetek is vannak, amikor egyes növények beágyazódnak és részei lesznek a helyi faunának és flórának. De valószínű, hogy az elkövetkezendő időszakban azok a külföldről bekerülő növények, amelyek melegkedvelők, kevésbé tolerálják a hideget, túl fognak élni nálunk is.