Annak érdekében, hogy a vesével kapcsolatos problémákat elkerüljük, az egyik legfontosabb dolog a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel. Egy felnőttszervezet számára a minimális folyadékmennyiséget napi 2-2,5 liter jelenti. Fontos azonban, hogy nem csupán a mennyiség számít, hanem a minőségre is hangsúlyt kell helyezni. Szervezetünk egészsége érdekében kerüljük a cukros üdítőitalokat, folyadékpótlás céljából tiszta vizet vagy gyógynövényekből készült teát, teakeveréket fogyasszunk. Ha nem iszunk elég vizet, lassul a vérkeringés, aminek következtében a vese is nehezebben dolgozik, így kevésbé tudja kiszűrni a káros anyagokat, azok elkezdenek felhalmozódni, és akár vesekövekké is alakulhatnak. 
Az idős embereket az átlagosnál jobban érinti a kiszáradás veszélye, hiszen ők a szomjúságérzet csökkenése miatt nem fogyasztanak elegendő folyadékot, ami hosszabb távon káros folyamatokhoz vezet. Ha nem működik megfelelően a méregtelenítés, a méreganyagok lerakódhatnak az ízületekben, és különféle mozgásszervi problémákat is okozhatnak (például reumát vagy porckopást).

Korlátlanul fogyasztható teák
A folyadékbevitel mellett a veseproblémák megelőzésében a népi gyógyászat, a gyógynövények ereje is nagy segítségünkre lehet. Molnárné Juhász Ágnes a Gyógyteák című könyvében (Cser Kiadó, 2016) leírja: a veseproblémák megelőzésére, vesetisztításra, valamint a jó veseműködés elősegítésére igen hasznos a mezei zsúrló is. Tea formában kúraszerűen is fogyasztható, de aranyvesszőt, tejoltó galajt és kisvirágú füzikét is adhatunk hozzá.
A tejoltó galaj főzete méregteleníti a szervezetet, javítja a vese funkcióit, segíti a vesehomok kiürülését. Hasznos lehet húgyúti gyulladások esetén és más urológiai problémák kezeléséhez, emellett enyhe vízhajtó és görcsoldó hatású is. Epebántalmak, epehólyag-gyulladás esetén is bevethető, de mirigyduzzanatokra is használja a fitoterápia. A meg­felelő hatás érdekében heti egy-két csészével, akár egész évben fogyasztható.
Szintén nagyon jó, sőt talán az egyik legjobb vízhajtó, veseműködést segítő és vesekímélő hatású gyógynövénytea a nyírfa leveléből készül. A nyírfalevél morzsolja a vesekövet, kihajtja a vesehomokot és gátolja újabbak kőképződését, valamint serkenti a veseműködést. Gyógyítja a hólyaghurutot, tisztítja a húgy­utakat anélkül, hogy a vesét irritálná. Napi egy-két csésze képes hatékonyabbá tenni a vese méregtelenítési folyamatainak működését. Hetente egy csésze nyírfalevéltea fogyasztása képes megakadályozni a vesekő kialakulását. Szünet nélkül, korlátlan ideig fogyasztható.

Csak mértékkel!
A csalánlevél is kiváló vízhajtó hatású gyógynövény, melyet a húgyhólyag és a húgyutak tisztítására ajánlanak. A csalán C-vitamin-tartalma magas, így a vesék védelme mellett immunrendszerünk erősítéséhez is hozzájárul. Teája segít az általános méregtelenítésben, a tiszta szervezet pedig fogékonyabb a vesevédő gyógynövénykúrára is. Fontos azonban tudni, hogy a csalánlevelet kovasavtartalma miatt hat hétnél tovább nem szabad fogyasztani.
A vese védelméhez hozzátartozik a húgyhólyag, a húgyutak védelme is, hiszen a húgyúti fertőzések egyik legveszélyesebb szövődménye a vesemedence-gyulladás. A húgyhólyag bakteriális és gyulladásos bántalmaival szemben az apróbojtorján bizonyul hatékonynak, mely a máj és az epe működésének szabályozása mellett a gyulladásos betegségek ellen is védelmet biztosít. Teájának fogyasztása akut probléma esetén naponta egy-három csészével, étkezések előtt ajánlott, megelőzésre pedig elég hetente egy-két csészével fogyasztani.
Megemlíthetjük mindezek mellett az ezüstös hölgymál jótékony hatását is, amely az európai gyepek indás növénye. Hatóanyagai segítik a veseműködést és a káros anyagok kiürülését. Kifejezetten hasznosnak bizonyul az alsó végtagok vizesedése, ödémásodása ellen. A boróka is segít a vesekőképződés megakadályozásában, a vesehomok kimosásában, ám a már kialakult heveny vesegyulladások esetében tilos az alkalmazása.