– Hogyan és milyen céllal jött létre a Pályaválasztási Tanácsadási Központ?

– A PTK-t mi a gyakorlatban inkább KarrierKözpontként emlegetjük, hiszen fő célunk az, hogy a hallgatóknak karrierorientációs támogatást nyújtsunk. A KarrierKözpont tevékenysége négy fő területre osztható. Elsőként: hallgatóink számára bármilyen szakmai vagy elhelyezkedéssel kapcsolatos kérdés esetén eligazító tanácsadást biztosítunk. Mivel a KarrierKözpont a Rektori Hivatalhoz tartozik, miközben a karok különböző helyszíneken működnek, lehetőséget biztosítunk online tanácsadásra is, így a hallgatók könnyebben elérhetik szolgáltatásainkat. Másodsorban: a hallgatók kérésére átnézzük önéletrajzukat (CV-jüket) és motivációs levelüket, amelyeket egy-egy állás vagy szakmai lehetőség megpályázásához készítenek. Igyekszünk gyakorlati tanácsokkal segíteni őket abban, hogy pályázati anyagaik minél meggyőzőbbek legyenek. Harmadrészt: rendszeresen szervezünk műhelyfoglalkozásokat is. Általában minden tanév második félévében két ilyen alkalomra kerül sor. Az idei évben az egyik műhely a mentálhigiéné támogatására, a másik pedig az álláskeresés gyakorlati kérdéseire és kihívásaira fókuszált. Végül: egyetemünk részt vesz a HSUP programban (Hungarian Startup University Program), amelynek célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a saját vállalkozás indításához szükséges vállalkozói szemléletet és alapvető készségeket. A program működését a Nemzeti Innovációs Ügynökség biztosítja.

– Milyen problémákkal fordulnak leggyakrabban Önhöz a hallgatók?

– A hallgatók egyrészt karrierválasztással kapcsolatos bizonytalanságokkal fordulnak hozzánk – például nem mindig egyértelmű számukra, hogy az egyetemi képzésükhöz szorosan kapcsolódó területen vagy inkább más irányban szeretnének elindulni az álláskeresés során. Másrészt gyakran kérnek gyakorlati segítséget is a munkakereséshez szükséges dokumentumok elkészítésében, elsősorban az önéletrajz és a motivációs levél megírásában. Ilyenkor igyekszünk személyre szabott tanácsokkal segíteni őket abban, hogy pályázati anyagaik minél átláthatóbbak és meggyőzőbbek legyenek.

– Milyen módszereket és teszteket alkalmaznak a tanácsadás során?

– Leggyakrabban a Holland-tesztet alkalmazzuk, amely abban segíti a hallgatókat, hogy jobban feltárják saját érdeklődési területeiket, és ellenőrizzék, mennyire illeszkedik ehhez az általuk választott képzési irány. Emellett időnként a DISC kommunikációsstílus-tesztet is használjuk, amely lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók jobban megismerjék saját kommunikációs stílusukat, és átgondolják, mennyiben áll ez összhangban a választott szakmájuk követelményeivel. Jelenleg még nem állnak komplex személyiségtesztek az egyetem rendelkezésére, de tervezzük, hogy a jövőben ezek használati licencét is beszerezzük, hogy még szélesebb körű támogatást nyújthassunk a hallgatóknak.

– Szerveznek külön önismereti vagy karriertervezési műhelyeket is. Melyek a leggyakoribb témák vagy készségek, amelyekre ezek fókuszálnak?

– A KarrierKözpont immár két éve szervezi műhelyfoglalkozásait. Tavaly minden karon önismereti és karrierorientációs műhelymunkákat tartottunk, míg az idei évben mentálhigiénés és álláskeresési témájú foglalkozásokat szerveztünk. Van érdeklődés a programok iránt, bár egyelőre még viszonylag szerény mértékű. Ugyanakkor folyamatosan várjuk az érdeklődő hallgatókat, hiszen a műhelyek során számos olyan gyakorlati információt és készséget adunk át, amelyek segíthetnek az álláskereséssel járó bizonytalanság kezelésében, illetve a stressz hatékonyabb megküzdésében. Az önismereti képzések során elsősorban arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a hallgatók felismerjék saját erősségeiket, és tudatosabban használják azokat a pályakezdés és az álláskeresés során. A mentálhigiénés műhelyek az egészséges megküzdési stratégiák gyakorlására fókuszáltak, míg az álláskeresési műhelyeken a résztvevők az önéletrajz- és motivációslevél-írás gyakorlati lépéseit sajátíthatták el.

– A szolgáltatások listájában szerepel CV-ellenőrzés és állásinterjú-szimuláció is. Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a hallgatók önéletrajzaiban tapasztalnak?

– Az önéletrajzokat célszerű az adott, megpályázott álláshoz és a pályázatot meghirdető szervezethez igazítani. Ennek megvalósulását a gyakorlatban nehezebb ellenőrizni, mivel a hallgatók sok esetben még csak az álláskeresésre való felkészülés szakaszában vannak. Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy egy jól elkészített önéletrajznak tartalmaznia kell a meghirdetett állás kulcsszavait, valamint tükröznie kell a munkáltató által képviselt alapvető értékeket is. Az önéletrajz mellé ajánlott egy meggyőző motivációs levelet is csatolni, amely világosan és határozottan bemutatja, milyen értéket képvisel a pályázó a szervezet számára, és milyen előnyökkel járhat a munkáltató számára a jelentkező kiválasztása. Az is előfordul, hogy a pályázott állás szempontjából kevésbé releváns információk kerülnek bele nagy számban az önéletrajzba. Ez inkább túlzsúfolttá teszi a CV-t, miközben nem feltétlenül erősíti a pályázó szakmai profilját. A munkaadók gyakran rövid idő alatt tekintik át a jelentkezéseket, ezért ha túl sok, kevésbé lényeges információ szerepel benne, könnyen előfordulhat, hogy a CV nem kap kellő figyelmet. Éppen ezért érdemes az önéletrajzban elsősorban azokat a tapasztalatokat és készségeket kiemelni, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a megpályázott álláshoz, és világosan, áttekinthetően mutatják be a jelentkező erősségeit. Az önéletrajzok esetében gyakran tapasztaljuk, hogy a hallgatók nem a jelenből a múlt felé haladó időrendi sorrendet használják, így a legfrissebb – és sokszor legfontosabb – tapasztalataik kevésbé kerülnek hangsúlyos helyre. A nyelvi pontatlanságok is gyakran előfordulnak, különösen akkor, amikor a hallgatóknak román nyelven kell elkészíteniük az önéletrajzukat.

– Tapasztalatai szerint a fiatalok mennyire tudatosan tervezik a karrierjüket napjainkban?

– A karriertervezés a fiatalok viszonylag szűk körére jellemző. Jóval gyakoribb jelenség, hogy a pályakezdők bizonytalansággal szembesülnek a jövőbeni munkavállalás és a választandó szakmai irány tekintetében. A karriertervezés szorosan összefügg az önismerettel, vagyis azzal a képességgel, hogy a hallgatók képesek legyenek felismerni saját érdeklődési területeiket és erősségeiket, amelyek támogatják őket a választott pálya irányában. Ha a fiataloknak van elképzelésük arról, hogy milyen tevékenységi területen szeretnének dolgozni, lehetőségük nyílik arra is, hogy felmérjék az adott munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákat és készségeket. A karriertervezés folyamata több egymást követő lépésből áll: első szakaszát a középiskolai képzési profil kiválasztása jelenti, ezt követi az egyetemi szak megválasztása, míg az álláskeresés e folyamat harmadik lépéseként értelmezhető.

– Milyen szerepet játszanak a munkaerőpiaci trendek a tanácsadási folyamatban?

– A munkaerőpiac működését ciklikus folyamatok jellemzik. Vannak olyan időszakok, amikor a munkavállalók kerülnek kedvezőbb helyzetbe, elsősorban akkor, amikor a gazdasági fellendülés következtében megnő a munkaerő iránti kereslet. Más időszakokban azonban – különösen gazdasági bizonytalanság idején – a munkáltatók válnak óvatosabbá a foglalkoztatás terén: ilyenkor kevesebb új munkaerőt alkalmaznak, vagy elsősorban olyan, speciális szaktudású munkavállalókat keresnek, akikre közvetlenül szükségük van. A jelenlegi munkaerőpiaci körülmények között egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciák, valamint a magas fokú alkalmazkodóképesség és tanulási készség. Különösen értékeltté válik az a képesség, hogy a munkavállalók gyorsan képesek legyenek új ismereteket és munkafolyamatokat elsajátítani. A karrier-tanácsadás keretében elsősorban arra törekszünk, hogy felhívjuk a hallgatók figyelmét azokra a kompetenciákra és készségekre, amelyek iránt a munkaerőpiacon jelenleg fokozott kereslet mutatkozik.

– Mi a legnagyobb kihívás ma a pályaválasztás területén?

– Úgy vélem, az egyik legfontosabb tényező az, hogy a fiatalok olyan munkakört találjanak, amely összhangban áll érdeklődésükkel és személyes adottságaikkal. A munkavégzés jelentős erőfeszítést igényel, ezért nem közömbös, hogy a munkavállaló mennyire érdeklődik az adott szakterület iránt, illetve mennyire tud azonosulni a választott tevékenységgel. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy a munkáltató által képviselt értékrend mennyiben illeszkedik a fiatalok értékeihez, hiszen az egyén a mindennapjai jelentős részét a munkahelyi környezetben tölti. Mindezek megtalálása magas fokú önismeretet és tisztánlátást feltételez, amely sok fiatal számára komoly kihívást jelenthet. 

– Mennyiben különbözik a mai hallgatók pályaválasztási dilemmája a korábbi generációkétól?

– Úgy vélem, hogy minden generációnak megvannak a maga sajátos kihívásai a pályaválasztás és a munkaerőpiacra való belépés terén. A jelenlegi fiatal generáció számára különösen a gazdasági és társadalmi bizonytalansággal való megküzdés jelent nehézséget, ami abban is megmutatkozik, hogy a fiatalok jelentős része – egyes felmérések szerint közel fele – szorongással tekint a munkavállalás és a pályakezdés kérdésére. A jelenlegi körülmények között a fiataloknak arra kell felkészülniük, hogy szakmai pályafutásuk teljes időtartama alatt folyamatosan fejlesszék tudásukat és készségeiket. Ez különösen a gyors ütemű technológiai fejlődés következtében válik elengedhetetlenné, amely állandó alkalmazkodást és tanulási készséget igényel a munkavállalóktól. 

– Mit üzenne azoknak a hallgatóknak, akik bizonytalanok a jövőjüket illetően, de még nem mernek segítséget kérni?

– A segítségkérés a tudatosság és a bátorság jele, ezért érdemes arra ösztönözni a fiatalokat, hogy bizonytalanság esetén merjenek kérdéseket feltenni, és párbeszédet folytatni önmagukkal, illetve másokkal mindaddig, amíg számukra megnyugtató válaszokat nem találnak. A külső biztonság a mai társadalmi és gazdasági környezetben egyre nehezebben teremthető meg, ezért különösen fontossá válik a belső bizonyosság kialakítása. Ezt elsősorban az önismeret elmélyítése, valamint az önmagunkkal kialakított stabil és reflektív kapcsolat képes megalapozni.